Csak minden negyedik dolgozó kérné biztosan a Covid-oltást
Bizonytalanság és ellenállás jellemzi a munkavállalók oltáshoz való hozzáállását. A munkáltató nem kötelezheti, csak ösztönözheti a vakcina beadását. Januári adatok szerint mindössze a dolgozók negyede oltatna biztosan, 39% feltételekkel, míg 36% nem. A fizikai munkavállalóknál az arány még rosszabb, 47% nem oltakozna - derült ki egy friss kutatásból.
A beszélgetésben Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, Pál Lajos, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédje és Batiz András, az Impactworks alapító-tulajdonosa vett részt. Batiz András ismertette friss, reprezentatív kutatásuk adatait. Eszerint a megkérdezettek mindössze 25%-a oltatna biztosan, 39% bizonyos feltételek mellett, míg 36% nemmel válaszolt. A fizikai munkavállalók körében az egyértelmű nemek aránya még magasabb 47%, míg a szellemieknél ugyanez 15%.
Beadatna egy koronavírus elleni oltást?
Szintén a kékgalléros válaszadók 47%-a gondolja úgy, hogy a munkáltatónak semmi köze nincs ahhoz, hogy a dolgozók hogyan állnak a védőoltáshoz. Esetükben így a többség azt is gondolja, hogy a munkahelytől nem elvárható, hogy az oltás beszerzésében részt vegyen, sem az, hogy ösztönözze a munkavállalókat a beadatására. A nem fizikai munkakörökben ez a vélekedés a dolgozók 37%-ára jellemző.
Az összes megkérdezett 33%-a érzi úgy, hogy megnyugtató lenne olyan helyen dolgozni, ahol mindenki be van oltva, 27% szerint semleges a kérdés, míg a 30%-ot egyáltalán nem zavarja az oltatlanság. Itt is van eltolódás az arányokban munkakörök szerint.
A leghatározottabb elutasítással pedig az a kérdés találkozott, amely azt feszegette, hogy a toborzásnál előkerüljön-e az oltás témája. Hogy a hirdetésben megjelenjen az oltottság mint feltétel, azt a válaszadók 57%-a elfogadhatatlannak tartja és mindössze 5% támogatná. Azt pedig, hogy az interjún szóba kerüljön, hogy mit gondol a jelentkező a vakcináról 69% elutasítja.
Vagyis látható, hogy az oltással kapcsolatos nem transzparens kommunikáció, az embereket elérő félinformációk jelentősen befolyásolják a védekezéssel kapcsolatos hozzáállást. Pál Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadó jogi mozgástere jelenleg eléggé egyértelmű, hiszen nem kötelezhet olyan oltásra, amelynek az igénybevétele nem a munkavállalótól függ. Viszont alkalmazhat olyan munkaszervezési módszereket illetve egyéb ösztönzőket, amelyek abba az irányba hatnak, hogy a dolgozók minél nagyobb arányban oltassák be magukat, amint lehetséges.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a jog szerint a munkáltatónak kötelessége az egészséges és biztonságos körülmények közötti foglalkoztatás biztosítása, így például akár kérheti a kollégáktól, hogy negatív teszttel jöjjenek dolgozni. Valamint a munkáltató felel az alkalmazott által okozott kárért is, így például ha megfertőz egy ügyfelet a dolgozó, akkor akár azért is (ennek bizonyítása persze már egy bonyolultabb kérdés). Ezért elméletileg, ha a feltételek adottak lesznek, vagyis rendelkezésre áll majd széles körben az oltás, akkor annak kötelező előírása is szóba jöhet.
Batiz András szerint kulcskérdés tudni, hogy mit is gondolnak az adott vállalat munkavállalói vagyis ismerni kell a véleményüket, mert ha ezeket ismerjük, akkor van lehetőség soft eszközökkel is ösztönözni, úgy hogy közben ne rombolja a cég a dolgozói elkötelezettséget. Ilyen eset például az, amikor a munkáltató egyértelműen példát mutat és mindent beletesz a védekezésbe. Rolek Ferenc említett egy meg nem nevezett magyar nagyvállalatot, amely a pandémia időszaka alatt rendszeresen szűrte a dolgozókat, egészségügyi segítséget biztosított és a betegségen átesettek körében a vérplazma adását is honorálja, ott ennek nyomán nyilván az ösztönzés kérdése is egyszerűbb.
A beszélgetésben egy globális bizalomfelmérés is szóba került, amely azt mérte, hogy szinte minden szektor bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt időszakban, kivéve az üzleti szférát, amelyben 60% bízik, a saját munkáltatókra az arány még magasabb. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy egy vállalat milyen módon demonstrálja, hogy mi fontos neki, ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja a munkavállalói hozzáállást, elfogadást is az adott témához.
Nyitóképen: Batiz András, Pál Lajos, Rolek Ferenc és a moderátor: Semperger Attila a HR Festen
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
Tavaly 19 vezérigazgató halt meg munka közben, de a szám ennél több is lehet. Egyre összetettebb, egyre gyorsabban változó világunkban soha nem volt... Teljes cikk
2021/22-ben a 18 és 24 év közti korosztály 34 százaléka számolt be róla, hogy mentális zavarral küzd. Teljes cikk
A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói úttörő vizsgálatukban. Eredményeik... Teljes cikk
- Mit tehetek, ha a felmondási idő utolsó hetére Covidos lettem? 1 hónapja
- Óvatos optimizmus a vezérigazgatóknál, felértékelődik a HR 1 hónapja
- Mit akar a Z generációs munkavállaló? 3 hónapja
- Felmérés: erre számítanak a családi cégek a saját helyzetüket illetően 3 hónapja
- Munkahely van, már csak dolgozó kellene 3 hónapja
- Mennyi embernek van önálló nyugdíj-megtakarítása? 3 hónapja
- Bérkörkép 2023. - ez a szektor jelenti a legnagyobb meglepetést 3 hónapja
- Felmérés: minden második fiatal külföldre menne dolgozni 10 év múlva 4 hónapja
- Csak álom a home office a magyarok 95 százalékának - itt a kutatás 4 hónapja
- A COVID-19 jelentős veszteségeket okozhat a cégeknek, amelyek azonban elkerülhetőek vagy csökkenthetőek lehetnek 4 hónapja
- Felmérés: mindössze a magyarok 3 százaléka számít rá, hogy javulni fog az anyagi helyzete 4 hónapja