Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók

A felmérésben résztvevők 94%-a vallja azt, hogy fontos a mentális jólléttel foglalkozni. Nemtől, kortól, illetve a különböző végzettségű és lakóhelyű csoportoktól függetlenül kijelenthető: mára már mindenki tisztában van vele, hogy lelkünk egészségével pontosan ugyanannyira kell foglalkozni, mint testünk karbantartásával. 

Ennek ellenére a válaszadók többsége úgy véli, hogy Magyarországon még nem kap kellő figyelmet a téma, pedig szükség lenne rá; a megkérdezettek majdnem fele gondolja úgy, hogy a magyarok mentális egészségi állapota aggodalomra ad okot, 26% szerint pedig nem csak itthon, hanem globálisan is probléma van. 

A mentális egészség fontossága

A saját bőrünkön érezzük a tüneteket, de egyedül maradunk a megoldással

Rendkívül magas azok aránya is, akik találkoztak már a környezetükben stressz okozta fizikai panaszokkal és/vagy alvásproblémákkal (73%), ezt követik a depressziós (60%), majd pedig a szorongásos tünetek (57%). Alkohol- és/vagy drogproblémák minden második válaszadó környezetében vannak. 

A válaszadók fele számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben nekik is voltak mentális jellegű egészségügyi problémáik. Ezeknek megértésében és kezelésében elsősorban a közeli hozzátartozóktól és barátoktól kértek és kaptak segítséget, de sokan (30%) jelezték azt is, hogy nem fordultak máshoz segítségért és egyedül birkóztak meg a helyzettel. Pszichológushoz a nehézségeket tapasztalók mindössze 17%-a fordult. Ebből talán már szinte magától értetődő eredmény, hogy a magyarok nehezen hozzáférhetőnek tartják a professzionális segítséget; mindössze a válaszadók 8%-a gondolja úgy, hogy bárki kaphat támogatást, aki kér. A magánellátást már sokkal inkább járható útnak látják, de ehhez az kell, hogy a páciens meg tudja fizetni a szakembert. A válaszadók 23%-a még ennél is szkeptikusabb, szerintük akkor is nehéz segítséget kapni, ha van rá anyagi keret.

A felmérésből az is kiderül, hogy az embereknek nincsen elég információja ahhoz, hogy tudják, hova kellene segítségért fordulniuk, vagy hogy egyáltalán van lehetőségük segítséget kérni, illetve tartanak a stigmatizációtól is.

A munkáltatóknak is érdeke a mentális jóllét támogatása

A munkahely a megkérdezettek majdnem 90%-a szerint fontos szerepet tölt be abban, hogy hogyan érzik magukat az emberek a bőrükben. A jó munkahely protektív faktort jelenthet, míg egy stresszes környezet jelentősen ronthatja az emberek mentális egészségügyi állapotát. Ennek okán talán érthető, miért gondolja úgy a többség, hogy a munkáltatónak felelőssége törődni a dolgozók jóllétével. 

„Ha egy munkavállaló jól van, sokkal hatékonyabban, motiváltabban tud dolgozni, ezenkívül magasabb az elkötelezettsége is. Munkáltatóként így érdemes egy olyan munkakörnyezet kialakítására törekedni, ahol a munkatársak megélik a biztonságot, a bizalmat és a törődést” – mondja el Novák Dóra, az Impact Works mentális jóllét programjainak szakértője.

A felmérésből az is látszik, hogy a megkérdezettek nem igazán elégedettek a számukra elérhető lehetőségekkel. Minden harmadik ember arról számolt be, hogy náluk a munkahelyen a mentális jólléttel nem foglalkoznak, pedig lenne rá igény, 14% szerint papíron ugyan elérhető segítség vagy tréning, de a gyakorlatban ez nem (jól) valósul meg. A válaszadók 18%-a számolt be arról, hogy a munkahelyükön van kezdeményezés, de mindössze 8% azok aránya, akik úgy látják, hogy ezeket a dolgozók aktívan használják is. 

Munkahelyi környezet és a mentális egészség összefüggése

„Ügyfeleink körében szerencsére azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb az igény és a nyitottság a mentális jóllétet támogató programokra, ám még mindig nincs ezen a témán akkora hangsúly, amekkorára szükség lenne. A legfrissebb kutatási eredményekből az látszik, hogy a magyar lakosság közel 80%-a tapasztalta már magán a kiégés jeleit, ami egy igen aggasztó adat és szükség lenne a mielőbbi beavatkozásra munkahelyi környezetben is. A munkáltatóknak ebben a témában felelősséget kell vállalniuk, ha meg akarják tartani a munkavállalóikat” – összegezte Novák Dóra.

A kutatásról:

A kutatás 2024. januárban készült 936 résztvevő megkérdezésével az Opinio piackutató applikációval. A minta reprezentatív a magyar 16-59 év közötti okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedés szempontjából.

*16-59 éves, okostelefonnal rendelkezők