Munkahely van, már csak dolgozó kellene

2024-re a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint mintegy 2-2,5%-os gazdasági növekedés várható a tavalyi körülbelül fél százalékos visszaesés után. A kutatóintézet – a gazdaság javuló teljesítményével összhangban – az idei 4,1%-os munkanélküliségi rátával szemben 2024-ben jelentős foglalkozásbővüléssel, 3,8%-os munkanélküliségi aránnyal számol.

Még mindig az IT-szakma a sláger

A javuló kilátások ellenére még sok a bizonytalanság a gazdaság jövő évi pályáját illetően, 2024 első negyedévében azonban a hazai munkáltatók 31 százaléka bővíteni tervezi jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 21 százalékuk jelez előre – derül ki a Manpower Magyarország munkaerő-piaci előrejelzésből. A munkaerő-közvetítő cég negyedéves felmérése keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. Az egyes régiókat vizsgálva jelentősek az eltérések az országos átlaghoz képest. A legnagyobb mértékben körben a Dél-Alföldön és az Észak Alföldön várnak létszámbővülést, de Közép-Magyarországon, Budapesten és Észak-Magyarországon is az országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai. Ugyanakkor a Dunántúl régióiban borúsabbak a kilátások: a Dél-Dunántúlon többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre, a nyugati országrész többi területén pedig sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az IT, illetve a pénzügy és ingatlan ágazatokban várják, de átlag felett bővíthetnek létszámot a kommunikációs szolgáltatások, a logisztika és autóipar, valamint az alapanyag- és feldolgozóipar területén is. A legkisebb mértékű bővülésben az egészségügy és élettudományok, a fogyasztói javak és szolgáltatások, illetve az energia és közmű, területén működő vállalatok, szervezetek bíznak. Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az ezer főnél nagyobb létszámú cégek.

A cégek csaknem fele hajlandó beszállni a bérversenybe

A felmérés során a hazai cégek 73 százaléka számolt be több-kevesebb mértékben arról, hogy a nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni. Bár jelentős nehézséggel emiatt csak 21 százalékuk küzd. A munkaerőhiány a leginkább az IT, a gyártási, illetve a mérnöki munkakörökben jelentkezik. A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni. Bérversenybe a cégek 42 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 33 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek 29 százaléka él. A válaszadó munkáltatók 29 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.

A kutatásból ez nem derült ki, csak mi tesszük hozzá, hogy mind több cég ázsiai vendégmunkásokkal tölti fel a hiányzó létszámot a gyárakban. Decemberben nyilatkozott a HR Portálnak Rowena Paragas a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének alelnöke, aki elmondta, hogy 8-10 ezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon.

Kínzó munkaerőhiány

A digitális gazdaság növekedésének továbbra is a munkaerőhiány az egyik legnagyobb gátja. „Becsléseink szerint húszezernél is több olyan munkavállaló hiányzik a munkaerőpiacról, aki megfelelő digitális készségekkel rendelkezik” – nyilatkozta a HR Portálnak Tajthy Krisztina, a Digitális Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára. „Nem csak programozókról van szó, hanem digitális projektekben jártas projektmenedzserekről, adatelemzőkről, mesterséges intelligencia szakértőkről, és még sorolhatnánk” – tette hozzá a főtitkár. A szektor vezetői szerint az ország versenyképessége szempontjából pedig kritikus, hogy a jelenleginél több jól képzett digitális szakember legyen elérhető a piacon. Ezt kitűnően szemlélteti a McKinsey egyik kutatása is, mely szerint, ha sikerülne a digitalizációban éllovas országokhoz felzárkózni, az 2030-ra 20,8 milliárd euró, jelen árfolyamon kb. 8000 milliárd forint GDP-többletet hozna Magyarországnak. Az IVSZ főtitkára szerint „ha nem akarunk lemaradni, jelentősen több digitális készséggel rendelkező munkavállalóra lesz szükség. Éppen ezért tartjuk kifejezetten aggasztó jelenségnek, hogy az egyik legmeghatározóbb bootcamp épp a napokban jelentette be, hogy befejezi működését. Félreértés ne essék, nem a hallgatói érdeklődés hiányzott, és nem az volt a probléma, hogy ne lenne szükség azokra az IT-szakemberekre, akiket a Green Fox képzett ki a munkaerőpiac számára, sokkal inkább arról van szó, hogy a hazai környezetben nem lehet csak piacgazdasági elven működő vállalkozásokra bízni a digitális készségek átadását” - tette hozzá Tajthy Krisztina.

Megfelelő munkaerő hiányában számos hatékonyságnövelő projekt nem tud elindulni a vállalatoknál. „Hiába tudja például egy gyártó cég, hogy egyes munkafolyamatok automatizálásával mennyivel eredményesebben tudna működni, ha nem talál olyan szakembert, csapatot, aki le tudja vezényelni ezt az átállást, folytatnia kell a kevésbé gazdaságos termelést, amíg meg nem tudja oldani ezt a kihívást” – illusztrálja a szektor helyzetét a főtitkár. Kiemelte: számos további optimalizációs lehetőség nyílik a vállalat előtt, ha van egy adatelemző a cégnél, aki feldolgozza azt a rengeteg adatot, amelyet a gyártósorra beállított gépek termelnek. „Arról nem is beszélve, hogy a multinacionális vállalatok hazai leányai is nagyobb léptékű, nagyságrendű fejlesztési projekteket tudnának itthon megvalósítani, ha fel tudnák venni az ehhez szükséges mennyiségű és tudású munkaerőt” – tette hozzá Tajthy Krisztina.

Tartják a munkaerőt

A Videoton Holdingnál az év utolsó 1-2 hónapjában csökkent a fluktuáció, a társaság vezérigazgatója szerint ez valamit talán mutat a munkaerőpiac rövid távú helyzetéről. Lakatos Péter, a vállalat vezérigazgatója a HR Portálnak arról beszélt: ugyanakkor az is ismert tény, hogy maga a demográfia évi 1 %-kal csökkenti a munkaerőbázist. Az elektronikai nagyvállalat számára a munkaerőhiány ellen is megoldás lehet a hatékonyságjavulás, a digitalizálás, az automatizálás, melyek mind azt eredményezik, és azt a célt is szolgálják, hogy egységnyi emberi erőforrással többet tudjunk produkálni – tette hozzá a vállalatvezető.  Lakatos Péter – aki egyben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége társelnöke is – a magyar cégek helyzetével kapcsolatban kiemelte: az ország GDP növekedése az elmúlt 10 évben erősen extenzív alapokon nyugodott, ami a foglalkoztatottság bővítésével járt. Mivel közel jutottunk a teljes foglalkoztatottsághoz, szerinte a gazdaságpolitika prioritásaiból adódik a külföldi munkaerő alkalmazásának szükségszerűsége. Ugyanakkor a nemzeti szintű hatékonyságnak nőnie kell, ebben a digitalizáció, az automatizálás, az oktatás és az egészségügy színvonala, és természetesen sok más tétel is közrejátszik. Lakatos szerint különösen a nemzetközi véráramba nem integrálódott hazai közép- és kisvállalkozások fognak újabb kihívásokkal szembesülni, miközben a generációváltás egyre tipikusabb probléma, hiszen a rendszerváltó generáció tipikusan 60-75 éves – vázolt fel egy újabb nehézséget az MGYOSZ társelnöke.

Nyitókép: Pixabay.com