Szerző: Rubóczki Anita
Megjelent: 12 éve

Depresszió és mentális zavar a betegszabadságok leggyakoribb oka

Egyre több a mentális és magatartási zavarokkal küszködő munkavállaló, ami a fokozódó stressz hatása. Sokat tehet egy vezető, hogy visszaszorítsa a munkahelyi italozást és drogozást. Nem minden esetben kifizetődő a csapatmunka, komoly hátulütői is lehetnek. A Facebook jelszó után az e-mail fiókunk jelszavát is meg kell majd adnunk a jövőben? Nemzetközi lapszemle.

Mentális betegségek okozója a stressz

Rohamosan nő azon munkavállalók száma, akik mentális problémákra hivatkozva maradnak távol a munkától - derült ki egy nemrégiben végzett felmérésből. Az Egyesült Királyság Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium (Department for Work and Pensions) vizsgálati eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy 2011-ben 29 százalékkal többen igényeltek mentális és magatartási zavarokra hivatkozva foglalkoztatási és juttatási támogatást, mint egy évvel korábban - olvasható a www.personneltoday.com honlapján.

A trend maga elgondolkodtató, és egyértelműen azt jelzi, hogy a munkáltatóknak oda kellene figyelniük munkavállalóik mentális jólétére, valamint a stressz hatékony kezelésére, hiszen az ebből adódó, rendszeres vagy hosszabb távolmaradások miatti bevétel kieséssel a vállalat is nagy árat fizethet.

Hasonló eredményre jutottak egyébként a Nottingham Egyetem és az Ulster Egyetem kutatói is, akik megállapították, hogy a stressz miatt a munkából kieső munkavállalók száma az utóbbi időben 25 százalékkal nőtt. Különösen igaz ez a mostani, még mindig bizonytalan gazdasági helyzetben, a felmérésük során ugyanis minden negyedik résztvevő állította azt, hogy a gazdasági válság kirobbanása óta, a fokozott stressz miatt kialakult mentális betegségek miatt kényszerült betegszabadságra menni.

A vállalatok nagy része nem fordít kellő figyelmet arra, hogy különböző tanácsadó programokkal segítse a munkavállaló mentális felépülését. Pedig az Amerikai Pszichológiai Társaság nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatási eredménye szerint a munkahelyi megelőző programok mellett szükség lehet terápiás kezelésre is a különböző mentális problémákkal küzdő munkavállalók esetében. A depressziós, szorongásos munkavállalók sokkal hamarabb tértek vissza a munkába, akkor, ha sor került valamilyen terápiás kezelésre is. Sőt, nemcsak hogy hamarabb tértek vissza, de az elkövetkező egy évben jelentős javulást figyeltek meg a mentális állapotukban, és az esetek többségében nem maradtak hátra mellékhatások sem.


Munka közben ittasan



A munkahelyen alkohol, vagy rosszabb esetben drog fogyasztása nem ritka jelenség, amely az egészségkárosító hatása mellett még a teljesítményre is negatív hatással van. Egy új tanulmány szerint azonban egy jó vezető sokat tehet ellene, ha képes felismerni azt - számolt be róla a www.hreonline.com magazin.

Az amerikai Buffalo Egyetem káros szenvedélyekkel foglalkozó kutatóintézete azt vizsgálta, hogyan lehet hatékonyan gátat szabni a munkahelyi kábítószer fogyasztásnak és italozásnak. A kutatás során összesen 2,429, 18 és 65 év közötti résztvevőt vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a munkavállalók sokkal ritkábban fogyasztanak alkoholt munkaidőben akkor, ha tudják, hogy a főnök előtt lebukhatnak. A jó hír a vezetők számára az, hogy a Buffalo Egyetem Addiktológiai Intézetének kutatói szerint tanulható, hogy a vezetők miként ismerjék fel az erre utaló jeleket. A speciális képzés során elsajátítható az olyan egyértelmű jelek azonosítása és megfelelő értelmezése, mint például a határidők elmulasztása, vagy fokozott harciasság. A probléma kiiktatásával több területen is nyerhetünk, hiszen nem csak a teljesítmény javulását, vagy a biztonságos munkavégzést biztosíthatjuk ezzel, hanem a munkavállaló életminőségének javítását is.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a munkahelyi drog- és alkoholfogyasztás tiltása semmilyen hatással nincs azok munkaidőn kívüli fogyasztására. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkáltató, amennyiben a munkavállaló nem ittasan jelenik meg a munkahelyén, nem avatkozik közbe. Egy korábbi, 2002-2003-as tanulmányukból azt a következtetést vonták le, hogy a megnövekedett stressz közvetlen hatással van az alkoholfogyasztásra is. A főnök gyakoribb jelenléte, és a közvetlen kapcsolat nemcsak az alkoholfogyasztás visszafogását jelentheti, hanem stresszcsökkentő hatással is lehet. A gyakori kapcsolat azonban, sajnálatos módon sokszor nem elegendő, szükség lehet további preventív intézkedések és programok bevezetésére is.


Csapatmunka pro és kontra - néha jobb egyedül?



Sokan azt tartják, hogy a csapatmunkában rejlik egy-egy szervezet sikerének kulcsa, a nélkül elképzelhetetlen a további fejlődés és a versenyképesség növelése. Megcáfolni látszik ezt a tényt egy nemrégiben végzett kutatás, amely azt állítja, hogy a csapatmunkának bizony ára van - számolt be róla a www.hreonline.com magazin.

Az üzleti élet kapcsán sokszor hallhatjuk a siker, a profit, a hatékonyság, a csapatmunka, az innováció, a termelékenység, és más hasonló szavakat, amelyek bizony szoros összefüggésben állnak egymással. Sokan azt tartják, hogy a hosszú távú siker alapja a hatékony csapatmunka. A Pennsylvania Egyetemhez tartozó Wharton Üzleti Iskola tudósai a csapatmunka árnyoldalait kutatva azonban arra jutottak, ez nem minden esetben kifizetődő megoldás. A kutatás során bebizonyították, hogy minél nagyobb, vagy összetettebb egy csapat, annál jellemzőbb lesz rá a szűklátókörűség, és azzal párhuzamosan romlik a munka hatékonysága is.

A vizsgálatokkal igazolták, hogy amint csapatban kezd dolgozni valaki, egyre kevésbé lesz fogékony a környezetéből származó ingerek és információk befogadására. A külső információk figyelmen kívül hagyása viszont a csapatmunka szempontjából akár végzetes problémát is jelenthet. Amikor egy csapat együtt dolgozik, akkor mindenképp szükséges a külső információk befogadása és feldolgozása, hiszen azok iránymutatóként szolgálnak a további lépéseket illetően. Ha nem vagyunk képesek ezeket az információkat befogadni, akkor hatalmas hátrányba kerülhetünk.

Elterjedt nézet, hogy amikor valaki önállóan dolgozik, akkor hajlamosabb alábecsülni mások véleményét, sokkal inkább ragaszkodik a saját elképzeléseihez. Ezzel szemben, amikor csapatban dolgozik, akkor fel kell adnia bizonyos szinten a saját nézeteit, annak érdekében, hogy a csapattal közös megegyezésre jussanak. Az egyén számára viszont ez nem nyújt kellő elégedettséget, így hajlamosabbá válhat a közös döntések megkérdőjelezésére.

A Wharton tudósai viszont épp ellenkezőleg, azt mondják, hogy a csapatmunka nagyban növeli az egyén magabiztosságát, és ezzel együtt csökkenti a környezetéből származó információk befogadására való hajlandóságát. Annak érdekében, hogy kiderítsék, vajon melyik tendencia a jellemző, a következő kísérletet végezték el: 252 fő bevonásával a résztvevőknek vagy párokba osztva, vagy egyénileg kellett megoldaniuk a feladatokat. A kísérlet során olyan kérdésekre kellett a lehető legpontosabb választ adniuk, mint például, az amerikaiak hány százaléka tart háziállatot.

Minden válasz után megmutatták nekik más résztvevők válaszait is, és lehetőséget kaptak a saját válaszaik módosítására. Annak érdekében, hogy a kutatók biztosak legyenek abban, alaposan megfontolt válaszokat kapnak majd, a pontosságot pénzjutalmakkal díjazták. Az eredmény azt mutatja, hogy azok, akik párokban dolgoztak, sokkal kevésbé voltak hajlandóak a válaszok módosítására a külső információk megszerzése után, mint az egyénileg válaszolók. A tudósok kétféleképpen magyarázzák ennek okát. Az egyik lehetséges ok az lehet, hogy a csoport tagjai így próbálják megvédeni a csapaton belüli kohéziót. Vagy egyszerűen csak biztosak abban, hogy jó választ adtak. A további vizsgálatok bebizonyították, hogy ez utóbbiról van szó. A csapatban dolgozók magabiztossága ugyanis annyira megnövekedett, hogy figyelmen kívül hagyták a környezetükből származó információkat, és inkább vakon bíztak a csapat ítéletében. Ami viszont a hatékonyságuk rovására ment, hiszen sokkal pontatlanabb válaszokat adtak, mint az egyénileg válaszolók, akik hajlamosabbak voltak döntésük megváltoztatására.


Facebook a munkahelyen



Hatalmas visszhangot keltett a világ minden táján nemrégiben a hír, miszerint egyes vállalatok elkérik az állásra pályázók Facebook jelszavát. Az első hallásra felettébb szokatlannak és botrányosnak tűnő kérés azonban számos további kérdést is felvet. Azon túlmenően, hogy erősen megkérdőjelezhető az eljárás jogi alapja, sőt súrolja a diszkrimináció határait, mégis egy nagyon fontos jelentést hordoz magában: a virtuális világ igenis valóság, sőt egyre nagyobb szerepet játszik mind a vállalatok, mind az egyének magán- és szakmai életében is.

Nagy port vert fel az eset, de mégsem példa nélküli, hiszen hasonló történeteket hallhattunk már 2008-ban is. A Reppler által tavaly készített felmérésből pedig az is kiderült, hogy a HR-esek 91 százaléka rendszeresen ellenőrzi a pályázók közösségi oldalakon megtalálható profilját is - olvasható a www.hreonline.com oldalán.

A profil ellenőrzése, és jelszó elkérése viszont teljesen más terület, és ez utóbbi komoly jogi és adatvédelmi kérdéseket érint. Mi lesz majd a következő? Meg kell adnunk az e-mail hozzáférésünket is? Vagy a biztosítók felhasználhatják a közösségi oldalakon megosztott információkat az egészségi állapotunk felmérésére, mielőtt életbiztosítást kötnének velünk?

Arról nem is beszélve, hogy a Facebook jelszó kiadása megsérti a vállalat adatvédelmi és felhasználói irányelveit, a profil oldalakon olyan információk is lehetnek, amelyek a nemre, korra vagy vallási nézetekre vonatkoznak, tehát kimeríti a diszkriminatív eljárás fogalmát is. A szakértők szerint viszont egyértelműen látszik a trend, hogy a jövőben is egyre gyakrabban fogják ellenőrizni a jelölteket a közösségi oldalakon, ennek jogi szabályozása azonban még gyerekcipőben jár.

A Facebook profil sok mindent elárul egy-egy jelöltről, amire egyetlen állásinterjú alatt nem biztos, hogy fény derül. A Journal of Applied Social Psychology magazin nemrégiben egy olyan felmérésről számolt be, amely során azt vizsgálták, hogy a résztvevők online profilja milyen mértékben tükrözi azok személyiségjegyeit. Az eredmény bebizonyította, hogy a Facebook profil előre vetíti az egyén öt legfontosabb személyiségjegyét: lelkiismeretességét, vitára való hajlandóságát, extrovertáltságát, érzelmi stabilitását és a nyitottságát. A kutatók azt is bebizonyították, hogy a munkában nyújtott teljesítmény és az érzelmi stabilitás, valamint a vitára való hajlandóság között egyértelmű kapcsolat áll fent.

A kutatók egy külön tanulmány során azt is bebizonyították, hogy sokszor stressz növelő hatása lehet annak, ha a felettes és a beosztott a Facebookon egymással bármilyen módon kapcsolatban áll. Az emberek többségét zavarja, amikor a magánéletük és a szakmai életük ilyen módon keresztezi egymást. Meglepő módon a nemek tekintetében viszont eltérést találtak. Az olyan női felettesek ismerős felkéréseit, akik minimális információt nyújtó profil oldallal rendelkeznek, sokkal kevésbé hajlandóak elfogadni, mint egy olyan női főnökét, aki több információt oszt meg a magánéletéről. A férfiak esetében ez épp fordítva működik, azon főnökök jelöléseit vonakodnak leginkább elfogadni, aki több információt oszt meg magáról.

Az információk megosztására is többféle gyakorlat terjedt el. Van, aki nem mindent oszt meg a nyilvánossággal, a magánéletére vonatkozó információkat többnyire csak egy-egy kisebb csoport, vagy a közeli ismerősei láthatják. Van, aki nem fogadja el az olyan ismerős jelöléseket, akikkel nem szeretne személyes információkat közölni, és végül van a nagy többség, akik mindent megosztanak mindenkivel, nem törődve a következményekkel. Ezzel viszont nem árt óvatosnak lenni, hiszen ami egyszer felkerül a világhálóra az bizony nyomot hagy. Nem lehetünk biztosak abban, hogy meddig tárolják ezeket az információkat, és nem származik-e majd később ebből valamiféle hátrányunk.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk