Diploma nélkül nem boldogulunk?

A KSH most elkészült tanulmánya többek között az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci esélyek összefüggéseit vizsgálta. Ez világított rá arra, hogy nemcsak könnyebb megtartani diplomásként az állást, hanem jóval magasabb keresethez is juthat egy felsőfokú végzettségű. Magyarországon tavaly az érettségizetteknek másfélszer, a diplomásoknak majdnem háromszor akkora volt a havi bruttó átlagkeresete, mint az általános iskolát végzetteknek. Elég, ha egy betanított munkás és egy pályakezdő mérnök keresetét hasonlítjuk össze: az előző fizetése jó, ha műszakpótlékkal eléri a bruttó 90 ezret, míg a másik esetében már az első havi bére is 180-220 ezer forint között mozog - nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Éva, a Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A szülő, elsősorban az apa iskolázottsága határozza meg, hogy a gyermek végzettsége milyen szintű lesz - világít rá a KSH tanulmánya. Az alapfokú végzettséget szerzett apák gyermekei közül mindössze négy százalék szerez diplomát, míg ha szakmunkás végzettségű, akkor 13, ha érettségizett, 30, ha diplomás, akkor 55 százalék erre az esély.

Az iskolázottság mértéke a későbbi tanulási kedvet is befolyásolja. A felnőttkori oktatásban ugyanis főleg a magasabb végzettségűek képviseltetik magukat. 2006-ban a diplomások több mint öt százaléka tanult tovább iskolai keretek között, emellett csaknem tizenöt százalékuk vett részt iskolarendszeren kívüli oktatásban. Az érettségivel nem rendelkezők körében döbbenetesen alacsony ez a szám, 0,4, illetve 2,3 százalékos volt a tanulási kedv, vagyis az ismeretszerzésre leginkább rászorulók csak elvétve részesültek képzésben, holott épp ez javíthatná a munkaerő-piaci pozíciójukat - hangsúlyozza a Világgazdaság cikke.