Megjelent: 3 éve

Dolgoznál nyaralva? - a workation jelenségről

Nyugat-Európában divatja van workation-nek, ami a work és a vacation szavak összeolvadásából jött létre. Magyarra nyaralva dolgozásként vagy munkációként lehetne fordítani. Mi is ez pontosan? Milyen előnyei és hátrányai vannak? Miért nem válthatja ki a hagyományos nyári pihenést?

Jobbatical, workation, Papp Tamás-

Bár a pandémiás időszak jócskán háttérbe szorította (pontosabban a ’hómofisz’, illetve a ’heti csökkentett munkaidő’ kommunikációs térnyerése teljesen elfedte) pedig a motivációs rendszereink megkerülhetetlen eleme a ’munka-magánélet egyensúly’. A (munka)napjainkat kitöltő 3×8 óra közötti szeparáció – a koronavírusválságtól függetlenül is, noha erre a ’hómofisz’ azért alaposan rásegített – teljesen eltűnőben van: az okostelefonok, laptopok, notebookok, bárhonnan elérhető internet, szinte korlátlan felhő-adatbázisok és tárhelykapacitások, no meg a közösségi háló biztosította állandó „elérhetőség” és „rendelkezésre állás” teljesen eltörölte a határokat a háromszor nyolc óra között. A bruttó munkaidő és a nettó munkával töltött idő végérvényesen elszakadtak egymástól, a munkaalapú és a magánjellegű tevékenységeink immár szétválaszthatatlanul összekeveredtek a munkahelyeinken, az otthonainkban, a szabadidős elfoglaltságaink, sőt a fizetett szabadnapjaink alatt is. Így, a ’munka-magánélet’ kezelése tekintetében már nem is a mérleg két serpenyője közötti „egyensúly” megteremtése a megfelelő cél, hanem egyfajta szinergikus összhang kialakítására kell inkább törekedni, annak figyelembevételével, hogy a hagyományos, tipikusnak mondható munkaóra-alapú munkarend megoldások – beleértve a ’hómofiszt’ is! – már nem működnek megfelelően, sőt a tradicionális (erőltetett) alkalmazásuk könnyen a kívánt hatás ellenkezőjét érhetik el.

Sokan csak papíron mennek szabadságra

Részben ennek tudható be, hogy mihelyst megjelenik a vonatkozó rendelet, a dolgos-szorgos proletariátus kézbe kapja a szabadságkalkulációs naptárakat és nekiugrik, hogy a lehető legkevesebb fizetett saját szabadnap „feláldozásával” – ezáltal komoly tartalékok felhalmozásával – a lehető legtöbb egybefüggő munka(hely)mentes napot hozza ki magának az ünnepnapok, munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok kavalkádja nyújtotta szabilehetőségek kiterjesztésével. Az utóbbi néhány évre jellemző tendencia ugyanis, hogy a munkavállalók egyre több egybefüggő szabadságot terveznek – és szeretnének is – kivenni, így a korábbi, átlagosan hét-nyolc nap (1 munkahét) helyett mostanság nem ritka a tíz-tizennégy munkanapos – azaz két, vagy akár két és fél hétnyi – távolmaradás sem a munkától (főként persze a nyári időszakban, de jellemzővé váltak ezek a hosszabb periódusok az év végi ünnepek, valamint a hosszú hétvégék környékén is), amely időszakok nem elhanyagolható része azonban, szabikiírás ide vagy oda, munkával telik.

Ezáltal válik igazán érthetővé, hogy felmérések szerint a hazai dolgozók csaknem fele kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapjai számát. Az, hogy az alapszabadság, valamint a gyerekek után és az életkorral járó pótszabadság (továbbá a számos, különböző címszóval rendelkezésre álló egyéb szabi) sok-e vagy kevés, nem kis mértékig szubjektív kategória persze, pláne annak tükrében, hogy a munkavállalók kb. negyede nem is tudja kivenni az adott évre járó összes szabadnapját az adott évben, vagyis azzal szembesülnek, hogy csak papíron tudnak elmenni szabira és/vagy munkával (is) töltik a kiírt fizetett szabadnapjaikat, sőt nem kevesen szabadság-megszakítást is kénytelenek elszenvedni.
Viszont, ha már a minket alkalmazó munkáltató úgysem hagy minket békén a munkahelyünkön kívül a szabink alatt sem, de az igazat megvallva mi sem tudjuk megállni, hogy például ne nézegessük a hivatali levelezésünket még a hosszabb, többnapos, többhetes nyaralásaink során, akkor miért ne lehetne fordítani egyet a dolgon és a nyaralás alatti munkavégzés helyett nyaralva végezni a munkát?!

Mi is az a workation?

Bár a nyaralást és a munkát jobb szétválasztani egymástól – mondatja velünk a megszokott beidegződésünk – mégis a MUNKÁCIÓ (angolul workation vagy jobbatical), a ’nyaralva dolgozás’, illetve a ’dolgozva nyaralás’ intézménye ezen két, merőben eltérő tevékenység teljes összekutyulásán alapszik, amely során az adott munkavállaló munkaállomásának kötött időre (egy-két napra vagy hétre, esetleg hónapra) történő kihelyezése egy „egzotikus” környezetbe, például egy tengerparti szállodába, vagy egy eldugott hegyi üdülőfaluba, valósul meg. Valahogy úgy, mint amikor a dolgozónak egy konferencián vagy egy többnapos workshop-on kell részt vennie. Dolgozni, a feladatokat elvégezni, a határidőket betartani, a célokat teljesíteni a MUNKÁCIÓ alatt is kell természetesen, de a megszokott munkakörnyezet, a munkábajárási rutin, a mindennapos munkahelyi mókuskerék (rendszeres vagy rendszertelen értekezletek, ad hoc megbeszélések, váratlan főnökös megjelenések, becsörtető „viccmesélős” kollégák stb.) nélkül. A MUNKÁCIÓ-ját töltő munkavállaló a munkahelyétől távol, a megszokott munkahelyi kötöttségektől megszabadulva, sőt élvezve a nyaralásokkor is „elvárt” kényelmet tudja a munkáját végeznie. Ugyanakkor ez a fajta „kényeztetés” a munkáltató számára sem üres befektetés.

Juttatási elem lehet, ám vannak korlátai

Mert azon túl, hogy a foglalkoztatók is érdekeltek abban, hogy ösztönző, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából az eredményeket garantálni tudó környezetet biztosítsanak a dolgozóik számára, a MUNKÁCIÓ egyfajta juttatási elemként
•    vonzó munkáltatói márka-, munkaerő-piaci versenyképesség-, és munkavállalói elkötelezettség-növelő;
•    a hosszabb távú foglalkoztatás biztonságát is elősegítő (a fluktuációt, illetve a potenciális keresés-kiválasztási-betanulási költségeket csökkentő);
•    a munkavállaló teljesítményét, eredményességét emelő (a kiégést, a munkakedv-vesztést, a belefásultságot csökkentő)
ösztönző eszköz lehet minden munkáltató motivációs palettáján. Nem véletlen, hogy a MUNKÁCIÓ alkalmazása terjedőben van (na, nem itthon, hanem tőlünk nyugatra).

Általános motivációs elem soha nem lesz – mert nem is lehet – belőle, hiszen
•    számos munkakör nem látható el távmunkában és így az azokat betöltő munkavállalók sem motiválhatók MUNKÁCIÓ-val;
•    ráadásul Magyarországon még a távmunka vagy a hómofisz is eléggé „elvetemült” gondolat – nemhogy a MUNKÁCIÓ! – főként a munkaközösségeket átható vertikális bizalmatlanság, illetve a teljesítmény-, cél-, feladat-orientált vállalati kultúrák hiánya miatt;
•    dehaza még mindig a munkaidő „szentsége” a legerősebb munkaszervezési tényező, amely szintén erős gátja a MUNKÁCIÓ meghonosodásának;
- plusz nagyon valószínű, hogy a MUNKÁCIÓJÁT töltő munkavállaló családja (a férj/feleség, a barát/barátnő) is nehezen barátkozna meg párjának ilyesfajta munkarendjével…
De a feszített munkatempó, a teljesítménykényszer, a munkahelyi stressz hosszú távon szükségszerűen hozza magával a munkavállalók kiégését, a kreativitásuk elvesztését, a ’work-life’ egyensúlyuk felborulását, a magánéletük megromlását, az eredménytelenséget, a teljesítményromlást, a hatékonyságvesztést. Vagyis

PIHENÉSRE, REGENERÁLÓDÁSRA, FELTÖLTŐDÉSÉRE MINDEN DOLGOS-SZORGOS MUNKÁSEMBERNEK SZÜKSÉGE VAN!
KIPIHENT, FELTÖLTŐDÖTT, MOTIVÁLT, AGILIS (TENNI AKARÓ ÉS TENNI KÉPES) MUNKATÁRSAKRA PEDIG A MUNKÁLTATÓKNAK VAN SZÜKSÉGÜK!

Nem pótolja a nyári kikapcsolódást

Épp ezért nem szabad abba a hiába esnünk, hogy a ’nyaralva dolgozás’, illetve a ’dolgozva nyaralás’, még ha az intézményesített formában MUNKÁCIÓKÉNT történik is, pótolhatja, kiválthatja vagy helyettesítheti a szabadságolást.
A fizetett szabadnapokkal számolnunk kell! Szó szerint! Foglalkoztatónak és foglalkoztatottnak egyaránt! Az év eleji szabadságtervezés, a helyettesítés ezzel párhuzamosan történő megszervezése, a munkavégzéstől távolmaradás tudatos előkészítése (az előre-dolgozás, a helyettesítők felkészítése, az szabadságról szóló értesítők kiküldése, az automatikus válaszüzenetek beállítása, stb.) nem légből kapott "hülyeség", még csak nem is indokolatlan munkáltatói önkény, hanem mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára egy fontos (ön)érdek, amely – ha a felek, mind a munkavállaló, mind a munkáltató, felelősen csinálják – kielégítően, sőt ösztönzően képes meghatározni az egész munkaévet, beleértve a szabadságolási periódusokat is úgy, hogy a szabi ne rosszul értelmezett MUNKÁCIÓ, hanem a munkavállalók számára valóban értékes, sőt értékteremtő énidő lehessen, a szabadságról való visszatérés pedig még véletlenül se újabb stresszfaktorként (post vacation blues) mérgezze a munkakedvet.

Fogadjuk meg, munkavállalóként és munkáltatóként, is Winston Churchill tanácsát (a szabira menetelünkkel kapcsolatban is): „Ahelyett, hogy csak aggodalmaskodunk előre, inkább gondolkozzunk és tervezzünk előre!” mert „Aki nem tervez, a saját bukását tervezi.”

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi test mozgásra termett, és a sok ülés egyértelműen káros az egészségünkre. A San Diegói Kaliforniai Egyetem... Teljes cikk

Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy

Bagoly vagy pacsirta? – mindenki hallotta már a kérdést és be is tudja sorolni saját magát valamelyik táborba. Nem ördögtől való tehát az a... Teljes cikk

19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni

Tavaly 19 vezérigazgató halt meg munka közben, de a szám ennél több is lehet. Egyre összetettebb, egyre gyorsabban változó világunkban soha nem volt... Teljes cikk