Elégedetlenek jövedelmükkel a fiatalok
A fiatalok - iskolai végzettségtől függetlenül - leggyakrabban barátok, ismerősök segítségével kerülnek állásba. A felsőfokú végzettségűek esetében ezt elsősorban a munkahely személyes felkeresése, illetve a szülői, rokoni ajánlások teszik lehetővé.
A KSH adatai szerint az elmúlt két évben valamelyest csökkent az álláskeresési módokon belül a munkaügyi központok szerepe. Az ezek által munkához jutott fiatalok száma 55 ezerről 45 ezerre csökkent.
A 15-29 éves munkanélküliek és a nem tanuló inaktívak több mint negyven százaléka még soha nem töltött be huzamosabb ideig egy posztot sem. Az is beigazolódott, hogy az álláskeresés során kevesen tudják érvényesíteni az érdekeiket, hiszen munkatapasztalat híján a fiatal munkakeresők alkupozíciója igen gyenge. Az összes, munkatapasztalatot szerzett 15-29 éves közel kétharmada azért választotta a jelenlegi állását, mert ez volt a szakmájában az egyetlen munkalehetőség. Csupán egyharmaduk figyelt olyan szempontokra, mint a cég preferálása, a pozíció érdekessége, esetleg a vonzó fizetés vagy a munkahely közelsége.
A munkaerőpiacra lépés idejétől függően az életkor előrehaladtával nő az állásváltoztatás valószínűsége. A foglalkoztatottak között a 15-19 éveseknek mintegy kétharmada, a 20-24 éveseknek már csak közel fele, a 25-29 éveseknek pedig kevesebb mint egyharmada dolgozott 2006-ban az első munkahelyén.
A legmagasabb iskolai végzettség és a munkahelyek száma közötti szoros kapcsolatot mutatja, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb iskolázottságúaknak mindössze a 12,7 százaléka dolgozott az első munkahelyén, és több mint negyven százaléka már több mint három helyen szerzett munkatapasztalatot. Fordított a helyzet a felsőfokú végzettségűek esetében: 57,2 százalékuk dolgozik az első munkahelyén, és csak minden harmincadik szerzett tapasztalatot háromnál több vállalatnál.
A foglalkoztatott fiatalok nagy hányada vallja magát elégedettnek jelenlegi munkakörében, s mindössze negyedük számolt be a munkájával kapcsolatos problémáról. Ezek közül a leggyakrabban említett tényező a jövedelem, és minden ötödik megkérdezett említette az állás bizonytalanságát is. A munkahellyel kapcsolatban problémát megfogalmazók közül 13, 6 százalék érezte úgy, hogy a feladat nem felel meg a szakképesítésének vagy az érdeklődésének, míg a túl sok vagy túl nehéz munkára, a szakmai fejlődés lehetőségének korlátozására összességében további 13 százalék panaszkodott.
Még kevesebb, mindössze minden kilencedik foglalkoztatott fiatal szeretne munkahelyet váltani. A diplomások nagy része úgy érzi nincs összhangban munkájuk és szakképesítésük, de jövedelmüket is alacsonynak tartják.
Kevésbé a preferenciákat, mint inkább a munkavállalói rugalmasságot mutatja a fiatalok ingázási és költözési hajlandósága. Annak ellenére, hogy ők tekinthetők a legmobilabbaknak, az ingázási és költözési kedv körükben is igen alacsony. Munkalehetőség reményében mindössze egytizedük vállalná, hogy naponta - akár a saját költségén is - másik településre ingázzon, közel kétharmaduk csak akkor, ha kifizetnék az utazási költségeit, a többiek viszont egyáltalán nem szánna erre energiát. Ugyancsak alacsony a más országrészbe áttelepülést vállalók aránya. A költözést a fiatalok 7,3 százaléka vállalná költségtérítés nélkül is, egyharmaduk viszont csak abban az esetben, ha anyagilag támogatnák, közel hatvan százalékuk pedig egyáltalán nem.
Világgazdaság
A KSH adatai szerint az elmúlt két évben valamelyest csökkent az álláskeresési módokon belül a munkaügyi központok szerepe. Az ezek által munkához jutott fiatalok száma 55 ezerről 45 ezerre csökkent.
A 15-29 éves munkanélküliek és a nem tanuló inaktívak több mint negyven százaléka még soha nem töltött be huzamosabb ideig egy posztot sem. Az is beigazolódott, hogy az álláskeresés során kevesen tudják érvényesíteni az érdekeiket, hiszen munkatapasztalat híján a fiatal munkakeresők alkupozíciója igen gyenge. Az összes, munkatapasztalatot szerzett 15-29 éves közel kétharmada azért választotta a jelenlegi állását, mert ez volt a szakmájában az egyetlen munkalehetőség. Csupán egyharmaduk figyelt olyan szempontokra, mint a cég preferálása, a pozíció érdekessége, esetleg a vonzó fizetés vagy a munkahely közelsége.
A munkaerőpiacra lépés idejétől függően az életkor előrehaladtával nő az állásváltoztatás valószínűsége. A foglalkoztatottak között a 15-19 éveseknek mintegy kétharmada, a 20-24 éveseknek már csak közel fele, a 25-29 éveseknek pedig kevesebb mint egyharmada dolgozott 2006-ban az első munkahelyén.
A legmagasabb iskolai végzettség és a munkahelyek száma közötti szoros kapcsolatot mutatja, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb iskolázottságúaknak mindössze a 12,7 százaléka dolgozott az első munkahelyén, és több mint negyven százaléka már több mint három helyen szerzett munkatapasztalatot. Fordított a helyzet a felsőfokú végzettségűek esetében: 57,2 százalékuk dolgozik az első munkahelyén, és csak minden harmincadik szerzett tapasztalatot háromnál több vállalatnál.
A foglalkoztatott fiatalok nagy hányada vallja magát elégedettnek jelenlegi munkakörében, s mindössze negyedük számolt be a munkájával kapcsolatos problémáról. Ezek közül a leggyakrabban említett tényező a jövedelem, és minden ötödik megkérdezett említette az állás bizonytalanságát is. A munkahellyel kapcsolatban problémát megfogalmazók közül 13, 6 százalék érezte úgy, hogy a feladat nem felel meg a szakképesítésének vagy az érdeklődésének, míg a túl sok vagy túl nehéz munkára, a szakmai fejlődés lehetőségének korlátozására összességében további 13 százalék panaszkodott.
Még kevesebb, mindössze minden kilencedik foglalkoztatott fiatal szeretne munkahelyet váltani. A diplomások nagy része úgy érzi nincs összhangban munkájuk és szakképesítésük, de jövedelmüket is alacsonynak tartják.
Kevésbé a preferenciákat, mint inkább a munkavállalói rugalmasságot mutatja a fiatalok ingázási és költözési hajlandósága. Annak ellenére, hogy ők tekinthetők a legmobilabbaknak, az ingázási és költözési kedv körükben is igen alacsony. Munkalehetőség reményében mindössze egytizedük vállalná, hogy naponta - akár a saját költségén is - másik településre ingázzon, közel kétharmaduk csak akkor, ha kifizetnék az utazási költségeit, a többiek viszont egyáltalán nem szánna erre energiát. Ugyancsak alacsony a más országrészbe áttelepülést vállalók aránya. A költözést a fiatalok 7,3 százaléka vállalná költségtérítés nélkül is, egyharmaduk viszont csak abban az esetben, ha anyagilag támogatnák, közel hatvan százalékuk pedig egyáltalán nem.
Világgazdaság
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni