Elindult a tanév: "olyan diákokat kell képezni, akik 20 év múlva megállják a helyüket"

A fotón Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter jelképesen elindítja a tanévet Dunakeszin, a nemzeti tanévnyitó ünnepségen 2024. augusztus 31-én. (MTI/Kovács Tamás)

Hankó Balázsminiszter egyebek mellett szólt arról, hogy három év alatt megduplázódott a szakképzésből felsőoktatásba felvettek létszáma, a tudás és ismeret kulcsát jelentő duális képzéshez a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programmal tanulást inspiráló környezetet kívánnak biztosítani. Elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) szoros együttműködésben újították meg a szakképzést, és értek el európai sikereket, de a cél, hogy "világbajnokká" tegyék a szakképzést. Hankó Balázs kitért arra, hogy a megújulásban rendszerszintű digitalizációs fejlesztés valósult meg, továbbá a diákok egyben partnerek is a szakképzésben, hiszen érettek, gyorsan tanulnak, megszeretik és megbecsülik a munkát.

Rétvári Bence azt mondta, a kormány célja, hogy a magyar diákok egy nagyon kemény nemzetközi versenyben is világszínvonalúak legyenek. Az idei év eseményei közül kiemelte, hogy a tudományos diákolimpiákon a magyar diákok összességében eddig 32 érmet szereztek. A PISA-mérések eredményei kapcsán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsők között alig 1-2 európai országot találni.

Olyan diákokat kell képezni az iskolarendszerben Magyarországon, akik 20 év múlva megállják a helyüket - idézte az államtitkár Klebelsberg Kunót, rámutatva, hogy a következő 20 évben nagyon kemény verseny lesz.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra is, hogy az iskolarendszernek, az oktatási rendszernek az alapja a jó tanár, ezért fontos az a béremelés, melyet elindítottak az elmúlt években, ami szerint az idén több mint 32 százalékkal, jövőre pedig várhatóan 21 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az előző két évet is figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a tanárok bére több mint 93 százalékkal emelkedik négy esztendő alatt.

Az államtitkár beszélt az iskolai mobiltelefon-használatról is, aminek kapcsán úgy fogalmazott, hogy többféle nemzetközi kutatás is azt jelezte, hogy a korlátlan iskolai mobiltelefonhasználat rontja a diákok teljesítményét. Felidézte, hogy tanároknak és az iskolaigazgatóknak mintegy másfél évvel ezelőtt kiküldött kérdésre az volt a válasz, hogy a mobiltelefon korlátok nélküli használata nehezíti a tanárok munkáját és eltereli a diákok figyelmét. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az idei évtől akkor lehet mobiltelefont használni, amikor az az oktatást segíti. Hozzátette: "természetesen lehet kapcsolattartásra használni, ha ez szükséges a szülőkkel valamilyen sürgős okból, és természetesen a tanítási idő előtt és után is lehet használni ezeket a mobiltelefonokat".

Rétvári Bence közölte azt is, hogy folytatják az iskolai digitalizációt, a 450 ezer laptop mellé az idén több mint 100 ezer újabb laptopot fognak a diákok rendelkezésére bocsátani.

Elkészült az ország legnagyobb oktatási beruházása

Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a tanévnyitónak is helyet adó, most átadott Dunakeszi Diáknegyedet a diákoknak és a tanároknak kell élettel megtölteniük, és jóhírét megalapozniuk, ami mindig nehéz feladat egy új iskola esetében. A fejlesztés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az Magyarország legnagyobb középiskolai beruházása, az épület a világ bármely pontján megállná a helyét, a legjobbak közé tartozik, mind minőségét, mind felszereltségét tekintve.

 "Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy itt, Dunakeszin megteremtettük a legmodernebb, legfejlettebb oktatáshoz és képzéshez szükséges feltételeket, megteremtettük a lehetőségét annak, hogy mi, dunakesziek a lehető legképzettebb, a változásokra a lehető legfelkészültebb fiatalokat, szakembereket adjuk Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, Magyarország jövőjének" - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Dunakeszi Diáknegyed átadásán. 

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Dunakeszi lakosaként büszke arra, hogy a város az elmúlt időszakban a magyar oktatás fejlődésének és modernizálásának szinonimájává vált. Emlékeztetett, hogy 7-8 éve hasonló körben adták át az akkori egyik legnagyobb iskolaberuházást, és most Magyarország történetének valaha volt legnagyobb iskolaépítésének eredményét mutathatják be. Gimnázium, technikum, szakképző iskola, közösségi terek, sportcsarnok, uszoda és "egy csomó rekord, ami itt most létrejött" - tette hozzá.

"Sikeres gazdaság nem lehet sikeres oktatás nélkül"

Parragh László, az MKIK elnöke arra emlékeztetett, hogy a különböző oktatási szintek összehangolása, együttműködése és a közös értékteremtés meghatározó egy ország szempontjából. Hangsúlyozta: sikeres gazdaság nem lehet sikeres oktatás nélkül. "Az oktatás adja az alapját annak az emberi erőforrásnak, ami nélkül egy gazdaság nem tud működni" - fogalmazott. Szólt arról is, hogy elengedhetetlennek tartják a szakképzés esetében a vállalkozói létre való felkészítést.

Megerősödött a magyar felsőoktatási intézményekbe vetett bizalom

Az elmúlt években megerősödött a megújult magyar felsőoktatási intézményekbe vetett bizalom - mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón. Az államtitkár szerint ezt jól mutatja, hogy második éve több mint százezer diákot vettek fel a felsőoktatási intézmények, közülük minden második hallgató a nemzetgazdaság szempontjából fontos - műszaki, természettudományi, agrártudományi, pedagógus, informatikai, orvos-egészségtudományi - képzéseken kezdheti meg a tanulmányát.

Idén a felsőoktatási képzésekre jelentkezők hetven százalékát vették fel, a hallgatók háromnegyedét állami ösztöndíjas képzésre - tette hozzá Varga-Bajusz Veronika.

Kiemelte: óriási siker, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók létszáma 2022-höz képest megduplázódott, idén elérte a 15 ezret. ("Középiskolában mindenből 2-es vagy? Sebaj! Lehet belőled tanító!")

Minden ötödik jelentkező harminc év feletti

Varga-Bajusz Veronika örömtelinek nevezte, hogy a vidéki egyetemek egyre erősödnek, hiszen idén már minden második jelentkező vidéki felsőoktatási intézményben kezdi meg tanulmányait. Minden ötödik jelentkező harminc év feletti, ami azt jelenti, hogy a diploma értéke folyamatosan nő - jegyezte meg.

A mesterképzés szabályai az elmúlt időszakban megváltoztak, ennek köszönhetően az egyetemek azonnal indíthatnak mesterképzéseket, ezáltal pedig gyorsan tudnak reagálni a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac igényeire. A mesterképzések aránya is nagymértékben növekszik a teljes képzési struktúrában, a felsőoktatási képzések negyede zárul mesterképzéssel - hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika.

Az államtitkár megjegyezte idén is a gazdaságtudományok lettek a legnépszerűbbek, a második helyen a pedagógusképzés, a harmadik helyen pedig a műszaki képzés végzett. Kiemelte: az egyetemi autonómiának köszönhetően idéntől már a felvételi pontszámok egyötödéről a felsőoktatási intézmények döntenek.

A korábbi évekhez képest az MTMI+ (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) képzések iránti kereslet is nőtt - mondta az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika a tanári hiányszakmákkal kapcsolatban hangsúlyozta, megközelítőleg kétezren kezdik meg tanulmányaikat e területeken, ami 265 százalékos növekedés 2022-höz képest. A pótfelvételi eljárásban több mint 17 ezer jelentkezőből 10 760-at vettek fel, többségüket pedagógusképzésre. A pótfelvételi eljárásban legtöbben a Miskolci Egyetemre nyertek felvételt. Második helyen a Debreceni Egyetem, harmadik helyen pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett - emelte ki az államtitkár.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese kiemelte, hogy a szeptemberben felvett hallgatók mintegy hatvan százaléka modellváltó intézményben kezdi meg tanulmányait, az egyházi fenntartású intézményekbe felvett hallgatók száma is emelkedett az elmúlt évekhez képest. Hozzátette: csütörtökön megállapították a ponthatárokat a pótfelvételi eljárásban, pénteken pedig minden jelentkező megkapta az E-felvételi felületen a besorolási döntést. Jogorvoslattal szeptember 14-ig élhetnek az egyetemekre fel nem vett jelentkezők.

MTI