Elismerés és állás - Megújult a szakképzési rendszer

Még mindig számos olyan szakmát tanítanak, amelyek nem felelnek meg a gazdaság igényeinek, ezért az iskola elvégzése után a diákok nagy része munka hiányában, vagy sorban áll a munkaügyi központokban, vagy állást keresőként kopogtat a cégek ajtaján. De az is elég gyakran előfordul, hogy elvégez még egy "újabb" és "jobb" tanfolyamot, amelyik munkaerő piaci szempontból "értékesebb".

A regionalitás és a hatékonyság nevében

A rendszerváltozást követő időszak társadalmi-gazdasági változásai felerősítették a szakképzési rendszer átalakításának igényét, hiszen egyre súlyosabbá váltak a szétaprózódott intézményrendszer problémái, valamint a munkaerő-piaci igények és a jelenlegi szakmastruktúra közti eltérések, ráadásul felerősödött az igény a fenntartók és szakmai szervezetek megyei, de elsősorban regionális szintű együttműködésére.

Annak útjában, hogy a hiányszakmákat ne határon túlról pótoljuk, hanem itthon működjenek a munkaerő-áramlás feltételei, valamint a szakemberek akkor és ott álljanak rendelkezésre, ahol és amikor kereslet mutatkozik irántuk, a mobilitás hiánya áll. A régiók közötti együttműködés, átjárhatóság rendkívül fontos a munkaerő-piaci igények kielégítése céljából. Így nem csoda, hogy az Európai Unió gyakorlatához igazodva Magyarországon is elindult a regionális határok kialakítása. A kormány növelni kívánja a versenyképesség érdekében a régióhatáron belül a szakképzés területén az együttműködést, amelyet különösen a régiók sokszínű gazdagsága, munkaerő-piaci igényeinek kielégítése indokol. Lényeges továbbá a szakképzés és a munkaerőpiac közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. Ezt célozta meg az is, hogy a szakképzés szakmai irányítása a munkaügyi tárcához került.

A munkaerő-piaci kereslet és a kínálat közelítésével a szakképző intézmények a jövőben a munkaerőpiac valós igényeinek megfelelő számú és végzettségű szakembert készülnek képezni. A gazdasági élet szereplőinek a szakképzésbe történő nagyobb beleszólása várhatóan erősíti majd a munkaerő-piaci megfelelés hatékonyságát.

Többek között a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát erősíti az az együttműködési megállapodás is, melyet az SZMM 2007 februárjában kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A megállapodás fő célja a szakképzés versenyképességének erősítése, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javítása. Annak érdekében, hogy ne hiányozzon a tervezés alapját biztosító gazdasági prognózis, a pályakövetési rendszer és hogy érdekeltté váljanak a szakképző intézmények a munkaerő-piaci alkalmazkodásban, 2007. szeptember elsejével módosították a szak- és felnőttképzési törvényt.

A szakképzés nehezen forduló hajója

E szakképzési reform szeptembertől már a gyakorlatban is érezteti hatását. A nagy izgalmat a szakképzés területén dolgozók körében mindenekelőtt az új típusú finanszírozási rendszer bevezetése, valamint a szakmai irányítás átalakítása váltotta ki - erről a szociális és munkaügyi tárca vezetője és az oktatási tárca államtitkára beszélt még a nyár végén tartott országos szakképzési tanévnyitón. Módosul az intézmények helyzete és szerepe, szigorodnak a pedagógusok foglalkoztatási szabályai, de összességében az eddiginél jóval hatékonyabb rendszert üdvözölhetünk.

Ősztől már az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint az új szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelően tanulnak a diákok az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott 16 térségi integrált szakképzési központban (TISZK). Az utóbbi célja, az intézményi átalakítás ösztönzése érdekében egy olyan támogatási rendszer kialakítása, amelyben csak a TISZK-ek jutnak fejlesztési forrásokhoz, célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel. A szabályozás átalakításával és az 1500 fős minimális tanulólétszám előírásával biztosítják, hogy a regionális szakképzési igényekhez alkalmazkodjanak a központok.

Emellett szerkezetében és tartalmában is átdolgozták az Országos Képzési Jegyzéket. A piacképesség javítását hosszú távon is biztosítja az új rendszer, mivel mostantól az új OKJ-ben szereplő szakmák oktatása moduláris rendszerűvé vált. Ezek egymásra épülnek, így biztosítják az adott szakterületen a továbblépés lehetőségét, a magasabb képesítés megszerzését, a szakmák közti átjárhatóságot. Az alapjaiban megváltozott OKJ-ban szereplő szakképesítések új központi programjainak, szakmai és vizsgakövetelményeinek előkészítése és bevezetése komoly feladatot ró a szakképzéssel foglalkozó iskolák és felnőttképző szervezetek számára. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára közölte: az intézményekre mindenképpen többletfeladatok hárulnak majd, hogy a negatív változásokat kezeljék, a pozitív lehetőségeket pedig meg tudják ragadni. Az államtitkár szerint a szakképzés újra és újra visszatérő problémáinak oka, hogy a szakképzés "egy nagy hajó, ami nehezen fordul".

Gyakorlaton a képzők és a diákok

Tény, hogy nehéz találni olyan álláshirdetést, amely nem tartalmaz gyakorlathoz kapcsolódó kitételt, ezzel a problémával rendszeresen szembesülnek a pályakezdők. Ezért módosították a szakképzési törvény gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló törvényt, ösztönözve a munkaadókat arra, hogy növeljék a tanulószerződések számát.

A feladatok között szerepel még a pályaorientáció, a pályatanácsadás és a pályakövetés rendszerének fejlesztése is. A létrejövő adatbázisban - az élethosszig tartó tanulás koncepciójának megfelelően - mindenki megtalálja majd a számára szükséges információkat. A pályaválasztás előtt állókat pályaismertető, foglalkozásokat bemutató filmek segítik a döntésben.

A pályakövetési rendszer a frissen végzettek elhelyezkedéséről szolgáltat majd adatokat, ezzel segítve a pályaválasztási döntést. A munkába állók vagy munkát keresők pedig, átfogó tájékoztatást találnak a hazai oktatási és munkaügyi rendszerről, a munkaerő-keresletről, a túltelített szakmákról és a szakmák szerinti bérekről.

A követelmények pedig, sokkal inkább a gyakorlatra irányulnak az elmélet helyett, az ismeretalapú oktatást a munkafolyamatokhoz alkalmazkodó szemlélet váltja fel Ez módszertani kihívást jelent a képző intézményeknek, mivel a tananyagok fele lesz csak használható az új rendszerben.

Újdonságok, fejlesztések, milliárdok

A változások között szerepel, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma két órával nő. Megszűntek viszont a tavaly átmeneti intézkedésként bevezetett, külön díjazás nélkül elrendelhető plusz órák. Azoknak ugyanis túl nagy volt az adminisztrációs terhe, és az ilyen irányú igényeket egyszerűbben is meg tudják oldani intézményi szinten.

Újdonság, hogy - a közalkalmazotti törvény változása értelmében - a közoktatásban is bevezetik a versenyszférában már bevett, kötelezően letöltendő három hónapos próbaidőt. Pályakezdők esetében előírás lesz a három éves gyakornoki időszak, amelynek végén értékelik a munkájukat. 2008. január elsejétől pedig a szakképző intézményeknél is kötelező lesz a pályáztatás, bármilyen típusú álláshelyet is szeretnének betölteni.
Az új szakképzési rendszerben fontos helyet foglal el a szakképzésben dolgozók presztízsének visszaállítása, mivel az utóbbi években észrevétlenül veszítettek rangjukból, s ma már nem kapják meg a megfelelő elismerést a jól képzett szakmunkások sem.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében számos támogatás segíti majd az intézményi rendszer kialakítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében például 5,3 milliárd forintra lehet pályázni szeptembertől. Ezenkívül mind az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt közoktatási pályázatokra illetve támogatásokra, mind pedig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által biztosított fejlesztési forrásokra igényt tarthatnak a szakképzési intézmények.

A kérdés már csak az, hogy a képzők mennyire tudják majd felvenni a ritmust a változásokkal.

Forrás: Figyelőnet, Világgazdaság, www.szmm.gov.hu
Vámosi Tamás: Intézményi átalakulás a szakképzési rendszerben, a Térségi Integrált Szakképző Központok létrejötte

Gyimóthy Éva, HR Portal