Elkészült a Magyar Munka Terv - így jön létre az egymillió új munkahely

A kormány még májusban tárgyalta és fogadta el a Magyar Munka Tervet (MMT-t), de a kabinet által eldöntött módosításokkal frissített terv csütörtök óta olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján. Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, a munkaerő versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.

A dokumentumban az NGM hangsúlyozza: ahhoz, hogy - a kormányprogramnak megfelelően - 10 év alatt egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon, számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektől rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentős bővülését. A terv szerint a strukturális intézkedéseknek köszönhetően 2014-ig 300.000, 2015-ig 400.000 új munkahely jön létre. Az új munkahelyek létrejöttéhez a tárca szerint a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is szükség van.

Támogatások - három pillérre épő rendszer

A kormány elképzelései szerint a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a dokumentum szerint a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba.

A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget. A munkaterv szerint a munkajogi szabályozást rugalmasabbá kell tenni, ezt a célt egy új Munka törvénykönyvének elfogadásával, valamint a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentésével tervezi elérni a kormány. Az új Mt. tervezete június 30-ra készül el, és 2012. január elsején lép életbe.

"Kudarcot vallott" szakszervezetek?

Az MMT-ben szerepel az új Munka törvénykönyvének (Mt.) fejezeti struktúrája, amelyből kiderül, hogy a kormány szerint "kudarcot vallott" az üzemi tanácsok, illetve a szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása. A kormány szerint ezért az a célszerű, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen.

"A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés" - olvasható a tervezetben. Az új Mt. csökkenti a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket, és nem szerepelnek majd benne a munkavégzésnek azok a szabályai, amelyek "alapvetően a felek megállapodásai közé tartoznak", valamint egyszerűsítenék a bérpótlékok rendszerét is. Az új Mt.-nek kiemelt része lenne az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítését szolgáló szabályozás is.

Ösztönzés a munkára

A munkahelyteremtést egyrészt hazai költségvetési források - ezekből képzelik el a rugalmas foglalkoztatás támogatását -, másrészt uniós források felhasználásával kívánja ösztönözni a kormány, és hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv forrásait is a foglalkoztatást ösztönző módon kell felhasználni. A tervek szerint munkára ösztönző módon alakítják át a szociális ellátást, és módosítják a közfoglalkoztatást is. A munkanélkülivé válók a jelenlegi 270 nap helyett átlagosan 90 napig lesznek jogosultak az álláskeresési járadékra. Tíz munkanap lesz szükséges egy járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor.

A jogosultsági idő 90 napra csökkentése az álláskeresési járadéknál és az álláskeresési segély megszüntetése teljesíti a Széll Kálmán Tervben az álláskeresési támogatásokkal összefüggésben kalkulált 67 milliárd forintos megtakarítást. Átalakítják az érdekegyeztetési rendszert, és az abban részt vevők körét is: "az érdekegyeztetés új keretei között a Kormány nem vállal meghatározó szerepet, az egyeztetések fő szereplői a munkáltatói és munkavállalói szervezetek, amelyeknek kölcsönösen elfogadható megoldásokra kell törekedniük" - olvasható a Magyar Munka Tervben.

A Munkaerőpiaci Alapot (MPA) "megtisztítanak" minden olyan szociális jellegű kiadástól, amely nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását szolgálja, és a versenyképesség javításához hozzájáruló, a gazdaságpolitika szerves részét képező foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az MPA átalakításával létrejön a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.

A kormány tervei között szerepel a szak- és felnőttképzési rendszer megújítása, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer átalakítása, a foglalkoztatás kifehérítését szolgáló intézkedések megtétele, a foglalkoztatás-statisztikai rendszer felülvizsgálata, valamint a közmunka keretében megvalósuló országos közmunka programokra vonatkozó konkrét tervek véglegesítése.

Kutatók: jó irányba mutat a terv, de megvalósulását bizonytalanság kíséri

Jó irányba mutat a Magyar Munka Terv, de megvalósulását számos bizonytalansági tényező kíséri, így például az, hogy a vártnak megfelelően alakul-e a gazdasági növekedés - vélekedtek a Magyar Munka Tervről az MTI által megkérdezett munkaerő-piaci kutatók.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője úgy vélekedett, hogy a tervezett átalakítások alapvetően jó irányba mutatnak, ugyanakkor visszatetszőnek nevezte, hogy a szakszervezeteket "kiűzik" a munkahelyekről. A tervben az szerepel: a kormány szerint célszerű lenne, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintő munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen. "A szakszervezetek (...) tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés" - olvasható a tervezetben. A kutatásvezető elmondta: a szakszervezetek ugyan részt vehetnek az új érdekegyeztetésben, ebből azonban az állam kivonul. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kompetenciákkal, hatáskörökkel rendelkezik majd a munkáltatók és munkavállalók közötti új egyeztetési formának. Adler Judit egyetért azzal, hogy a munkavállalást érintő helyi kérdésekben helyben állapodjanak meg, ugyanakkor az nem megoldás, hogy az egyén mint munkavállaló tárgyaljon a munkáltatóval, mert az "aszimmetrikus erőpozíció". Ágazati szakszervezeti megállapodásokra továbbra is szükség lenne - hangsúlyozta. A közfoglalkoztatásban részvevők körének bővítésénél először meg kellene vizsgálni, hogy a bevonni tervezett tartós munkanélküliek, vagy rokkantnyugdíjasok egyáltalán alkalmasak-e a munkára. A szakértő szerint a 10 év alatt egymillió, illetve a 2014-ig 300.000, 2015-ig 400.000 új munkahely a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jöhet csak létre. Adler Judit szerint a "rövid ideig, kevés pénzért" való foglalkoztatással el lehet érni egy statisztikailag látványos foglalkoztatás-bővülést, de e mögött "elnyomorodás, egy abszolút életszínvonal-csökkenés van".

Jó elgondolásnak tartja a szociális gazdaságot, amely a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megfelelő működéséhez indulótőkére van szükség, de egyelőre nem látszik, hogy ki teszi bele. Az álláskeresési járadék átlagos 90 napos folyósítási idejéről elmondta: átlagosan eddig is ennyi ideig vették az emberek a járadékot, most csak annyiban "romlik a helyzet", hogy az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. A szakértő szerint az is bizonytalan egyelőre, hogy a vállalkozói szférában lesz-e elegendő munkahely.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a munkaterv inkább feltételezéseket tartalmaz, és gazdasági növekedést feltételez az új munkahelyek létrejöttének előzményeként. A szakértő szerint ez a terv egy olyan kínálati programot tételez fel, amelyben a keresletet a gazdasági növekedés alapozza meg. Hárs Ágnes hiányolja a dokumentumból a háttérelemzéseket, így például a közfoglalkoztatás költségterheinek megjelölését, és azt is, hogy hogyan fogják visszavezetni a munkaerőpiacra az embereket. A tervben lényeges szabályozási módosítások vannak, ugyanakkor nem szerepel benne, hogy az átmeneti időszakban milyen hatással lehet a munkaerőpiacra a szabályozás módosítása. Jó lenne tudni azt is, hogy a Munkaerő-piaci Alap forrásait - amelyet a munkavállalói járulékok alkotnak - hogyan, mennyire átláthatóan használja fel a költségvetés. Az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztéséről, például a részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán úgy vélekedett: a munkavállalók Magyarországon nem szeretnének ebben a foglalkoztatási formában dolgozni, egyszerűen azért, mert nem tudnak megélni az így szerzett jövedelemből.