Ellenségeink a robotok?
A robotok nemcsak a filmek akcióhőseire jelenthetnek veszélyt, de az egyszerű feldolgozóipari munkásokra is. A közelmúltban két közgazdász azt vizsgálta meg, hogy a robotok milyen hatással voltak 17 fejlett gazdaság 14 iparágára 1993 és 2007 között. A kutatás szerint a robotok növelték a termelékenységet és a béreket, ugyanakkor az alacsonyan és közepesen képzett munkaerő munkaköreit veszélyeztetik.
A két közgazdász az említett hiányosságot igyekezett pótolni azzal, hogy összegyűjtötte az adatokat 17 fejlett ország (Európa, Ausztrália, Dél-Korea, USA) 14 iparágából (főként a feldolgozóiparból, de a mezőgazdaságból és a közműszektorból is) 1993 és 2007 között.
Pörög az ipar
Elsősorban arra jutottak, hogy az ipari robotok növelték a munkaerő termelékenységét, a teljes termelékenységet, illetve a béreket. Mindeközben bár nem változtatták meg jelentősen a munkaórák számát, az alacsonyan és kisebb mértékben, de a közepesen képzett munkaerőkre nézve is komoly fenyegetést jelentenek.
A kutatásból első pillantásra az derül ki, hogy a technológiai fejlődések következtében az ipari robotok (olyan gépek, amelyek programozhatók, és képesek a termeléssel összefüggő munkát végezni emberi irányító nélkül) hozzávetőleg 80 százalékkal lettek olcsóbbak (korrigálva a minőség változásával) 1993 és 2007 között. Nem meglepő az sem, hogy a robotok felhasználása durván megugrott a vizsgált időszakban: a munkaórákra eső robotok aránya átlagosan nagyjából 150 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb növekedést Németország, Dánia és Olaszország produkálta, míg szektorálisan a közlekedési eszközök iparága, a vegyipar és a fémipar tudhatja magáénak a leggyorsabb bővülést.
Forradalmi fejlődés
A vizsgálat emellett kimutatta, hogy a robotok felhasználásának növekedése még a konzervatív becslés szerint is 0,37 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez, ami ebben az időszakban a teljes GDP több mint egytizedét jelentette. Ezzel párhuzamosan a munkaerő produktivitáshoz 0,36 százalékpontot adtak hozzá a robotok, ami a teljes termelékenység növekedés egyhatoda.
Mindennek a súlyát jól érzékelteti a tanulmány, amikor hangsúlyozza, hogy a robotok hozzájárulása a teljes gazdasághoz akkora súllyal bír, mint a vasút a 19. században vagy az amerikai autópályák a 20. században. A közelebbi múltból pedig hasonló szerepe van, mint a fejlett információs és kommunikációs technológiáknak. Mindazonáltal a szerzők megjegyzik, hogy a robotok a tőke mindössze 2 százalékát teszik ki, ami viszont sokkal kisebb arány, mint amilyet a korábbi, jelentős növekedést generáló technológiáknál volt.
Gépek és félelmek
A kutatás eredményei azért is fontosak, mert az elmúlt időben számos egymástól eltérő vélemény alakult ki arról, hogy vajon a robotika fejlődése pozitív hatással lesz-e a növekedésre, illetve a munkaerőpiacra. Graetz és Michaels várakozásai szerint a jövőben bővülhetnek a robotok pozitív hatásai, különösen a szolgáltatói szektorban való elterjedésük következtében. Megjegyzik azonban, hogy a fejlődéssel párhuzamosan a robotok által generált extra nyereség is csökkenhet, vagyis nem tanácsos arra alapozni, hogy a robotok lesznek a globális növekedés csodaszerei.
A munkaerő-piaci hatásokat vizsgálva a tanulmány legfőbb megállapítása, hogy jóllehet nem mutatható ki negatív hatás az aggregált munkaerőpiacon, amennyiben képesítések szempontjából is lebontjuk a képet, a helyzet megváltozik. Az alacsonyan képzett munkaerőre ugyanis komoly veszélyt jelenthetnek a robotok, míg ez a fenyegetettség csökken a közepesen képzettek esetében, és nincs szignifikáns jelentősége a magasan képzett munkaerő esetében.
Összefoglalásként elmondható tehát, hogy az empirikus vizsgálatok szerint a robotok elterjedése növelte a teljes termelékenységet, sőt a béreket is, miközben jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Annak ellenére pedig, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a robotok negatív munkaerő-piaci hatására, egyes bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az alacsonyan és közepesen képzett dolgozók nem érezhetik biztonságban magukat.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk
Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk
A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk
- Ennyi magyar munkaadó tervez létszámcsökkentést a második negyedévre 2 hete
- Munkaerőpiaci fordulatok: Innováció és alkalmazkodás a HR-ben 3 hete
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 3 hete
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 3 hete
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 4 hete
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 1 hónapja
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 1 hónapja
- Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát 1 hónapja
- Az álláskeresők támogatásának alakulása 2009 és 2023 között 1 hónapja
- Ebben a 10 uniós városban a legkönnyebb most munkát találni 1 hónapja
- Szijjártó Péter: Magyarország diktálni fogja egy technológiai világforradalom tempóját 1 hónapja