Esélyek és elvárások - mi vár a pályakezdő álláskeresőkre?

Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 727 – 2008-ban és 2010-ben végzett – hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze korábbi hallgatói munkaerő-piaci tapasztalatait, illetve továbbképzési terveit.

A 2008-ban diplomázók körében magasabb volt a végzéskor már aktívan dolgozók aránya

A megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el. A végzéskor még főállással nem rendelkező hallgatók munkakeresésük során átlagosan 30 helyre küldték el önéletrajzukat az abszolutórium megszerzését követően. Egy hónapon belül 18 százalékuk talált magának munkát, míg három hónapon belül 14 százalékuk, hat hónapon belül 10 százalékuk, egy év alatt pedig 7 százalékuk helyezkedett el. Egy éven túl csupán 2 százaléknyian kerestek állást és mindösszesen a megkérdezettek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azóta sem helyezkedett el.

Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik. A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók – ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt. A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát – 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni.

A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal munkavállalók több mint fele első munkahelyén dolgozik

A megkérdezettek valamivel több, mint fele végzése óta egyetlen munkahelyen dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a válaszadók tizede dolgozott. A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók 20 százaléka váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő. A munkanélküli periódusok általában alig 5 hónapig tartottak.

A fiatal munkavállalók nettó átlagkeresete 160 ezer forint

Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint – havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.

Az öregdiákok 57 százaléka kereskedelmi, szolgáltató vagy idegenforgalmi szektorban dolgozik

A válaszadók 88 százaléka a piaci szférában helyezkedett el, mintegy 8 százalékuk dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként, míg állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottjaként a végzettek 4 százaléka vállalt munkát.

A korábbi hallgatók 22 százaléka pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, míg 13 százaléknyian dolgoznak kereskedelmi vállalkozásban, illetve ugyanilyen arányban találjuk a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedőket is. Közigazgatásban, adminisztratív tevékenységgel foglalkozó vállalkozásban, távközlési iparágban, valamint vendéglátással, szálláshely-biztosítással foglalkozó cégnél a megkérdezettek 8-8 százaléka dolgozik. Szállítási, raktározási területen 4 százalékuk vállalt munkát, míg 3-3- százalékuk helyezkedett el az energiaiparban és az oktatásban, illetve ugyanilyen arányban foglalkoznak szakmai, tudományos tevékenységgel is. Az építőiparban 2 százaléknyian tevékenykednek és további 1-1 százalékuk dolgozik a mezőgazdasági, ingatlan, víz- és hulladékgazdálkodási, művészeti és szolgáltatói szegmensben.

A válaszolók közel felének munkahelye nagyvállalat: a korábbi hallgatók 47 százaléka legalább 250 főt foglalkoztató vállalatnál dolgozik, 19-19 százaléknyian 10-49, illetve 50-249 fős cégnél találtak munkahelyet, míg 13 százaléknyian dolgoznak kisvállalkozásnál.

A megkérdezett korábbi hallgatók 48 százaléka teljes mértékben magántulajdonú vállalatnál dolgozik, tizede részben magyar, részben külföldi tulajdonú cégnél, 41 százaléka pedig teljes mértékben külföldi tulajdonossal bíró vállalatnál.

Az egykori hallgatók 18 százaléka jelenleg is folytat felsőfokú tanulmányokat

A felmérés szerint tanulmányaik megkezdése után, a képzés ideje alatt, vagy azt követően az öregdiákok 14 százaléka szerzett további felsőfokú végzettséget. A továbbtanulók 35 százaléka mesterképzésen, 28 százalék felsőfokú szakképzésben vett részt, 16 százalék szakirányú továbbképzés keretében folytatta tanulmányait. A gazdasági tanulmányokat folytató továbbtanuló hallgatók 23 százaléka választott pénzügy vagy számvitel szakot, 10 százalék vezetés-szervezést, szintén 10 százalék nemzetközi gazdálkodást, míg 8 százalék marketinget. A BGF volt hallgatói közül 18 százaléknyian jelenleg is tanulnak felsőfokú képzésben, a megkérdezett öregdiákok 44 százaléka pedig tervezi, hogy a jövőben részt vesz valamilyen mesterképzésen.

Az érvényesüléshez jó nyelvtudásra, kommunikációs készségre és az önálló munkavégzés képességére van szükség

A megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számukra nagy előnyt jelentett a BGF-es diploma az elhelyezkedés során, míg kismértékű előnyről a válaszadók harmada számolt be. Azok, akiknek se előnyük, se hátrányuk nem származott abból, hogy a BGF hallgatóiként végeztek, 27 százalékát teszik ki a megkérdezetteknek, míg egyértelmű hátrányról senki sem számolt be.

A BGF-es öregdiákok vélekedései szerint a munkaerő-piaci érvényesüléshez az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, kommunikációs készség és az önálló munkavégzés képessége kell. A diploma minősítése az egyedüli olyan szempont, amit a megkérdezettek szerint a munkaadók inkább nem vesznek figyelembe kiválasztáskor.