Fejlesztené vállalkozását? Vegyen igénybe adókedvezményt!

1. Az adókedvezmény igénybe vehető

Alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk az adókedvezmény igénybevételére jogosító vállalkozásfejlesztési lépéseket.
Az egyik csoport a jelentősebb volumenű beruházások köre. Attól függően, hogy milyen célt szolgál a beruházás, illetve mely településen kerül az megvalósításra, a társasági adóról szóló törvény – több egyéb feltétel mellett – értékhatár követelményt támaszt vele szemben. Ezen értékhatár jelenértéken számítva 100 millió forint és 3 milliárd forint között mozog. Vagyis kizárólag jelentősebb összegű befektetés esetében merülhet fel egyáltalán az adókedvezmény igénybevételének a lehetősége.
A másik csoport a munkahelyteremtést szolgáló beruházások, amik új munkakörök segítségével történő létszámfejlesztést takarnak, és melyeket nem köt a jogszabály milliós, vagy akár milliárdos nagyságrendű tőkeinjekcióhoz.

2. A feltételek útvesztője

Törvénybe is iktatott alapkövetelmény, hogy az adókedvezmény igénybevételéhez meg kell felelni valamennyi jogszabályi feltételnek.
Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy az adózó, a beruházás megkezdése előtt rögzített adattartalmú kérelmet és/vagy bejelentést nyújtson be a Nemzetgazdasági Minisztérium felé. Ezen kívül az adózó „prudens” működésére vonatkozó további követelményeket is találhatunk a kapcsolódó kormányrendeletben.

További kitételek vonatkoznak a befektetésre, illetve a munkahelyteremtő beruházásra. A beruházás ún. induló beruházás, esetleg új gazdasági tevékenység kell, hogy legyen. Ezen túl a vállalkozás mérete, illetve a beruházás helyszíne is alapvetően befolyásolja, hogy az adózó jogosult lehet-e az adókedvezményre. Természetesen a jövőbeli üzemeltetésre, működtetésre nézve is követelményeket támaszt a jogszabály, melyek azt a célt szolgálják, hogy a beruházás huzamosabb ideig szolgálja Magyarország és az adott térségben élők érdekeit.
Az állami támogatás igénybevétele önmagában nem kizáró ok, azonban legalább 25 százalékban saját forrásból szükséges a fejlesztést megvalósítani.

Ezen kívül vannak bizonyos beruházások (például 1.000 négyzetméter szintterületet meghaladó bevásárlóközpont létesítése), és bizonyos iparágak (például szénipari fejlesztések), melyek ki vannak zárva az adókedvezmény igénybevétele alól.

Jelen keretek nem teszik lehetővé, hogy a jogszabály támasztotta feltételrendszert teljes körűen bemutassuk, mert az meglehetősen szerteágazó és komplex, ezért minden esetben célszerű az adott fejlesztést egyedileg megvizsgálni, hogy az megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.

3. Az adókedvezmény összege

Főszabály szerint az adókedvezmény összegét az adózó maga állapítja meg. Mindazonáltal a fejlesztési adókedvezmény illetve az igénybe vett állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, avagy a határozatban megállapított elszámolható költségek arányos mértékét.

A jelenérték számításához szükséges diszkontkamatláb az Európai Bizottság által közzétett egyéves bankközi kínálati kamatláb plusz 100 bázispont (1 százalék), jelenleg 3,21 százalék.

A számítás érdekében alkalmazandó arányszám régiónként eltérő lehet, továbbá befolyásolja az adózó és még akár a beruházás mérete is.
Egyébiránt a vállalkozás méretét a kérelem és/vagy bejelentés benyújtásakor kell meghatározni, a kis és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti értékhatárok figyelembe vétele segítségével (azaz a partner és kapcsolódó vállalkozásokat összeszámítva szükséges meghatározni az adózó nagyságát).

Az elszámolható költségek körét a fejlesztési adókedvezményt szabályozó kormányrendelet részletesen tartalmazza, ahogy azt is, hogy melyek azok a kiadások, amik nem minősülnek elszámolható költségeknek. Lévén ez a számítás alapja, ezért ezt minden esetben indokolt tételesen végig nézni.

4. Kérelem és/vagy bejelentés

Bejelentést minden esetben szükséges az adózónak benyújtani a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amennyiben adókedvezményt kíván igénybe venni. Azonban bizonyos esetekben az adókedvezményt az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozatával veheti igénybe az adózó. Ilyen esetekben szükséges a bejelentés mellett kérelmet is benyújtania. Ezek jellemzően a nagyobb összegű, vagy jelentős mértékben államilag támogatott beruházások. Fontos tudni, hogy a kérelem benyújtása ilyen esetben sem kötelező, de annak hiányában alacsonyabb az igénybe vehető adókedvezmény összege.

Mind a bejelentés, mind a kérelem adattartalmát és azok szükséges mellékleteit a kapcsolódó kormányrendelet részletesen leszabályozza.
Fontos követelmény, hogy a bejelentésben és/vagy a kérelemben bemutatott tényállás változatlan kell, hogy legyen. Változatlannak tekinthető a tényállás, ha számítási hibát, vagy elírást tartalmaz, avagy, abban az esetben, ha a beruházás befejezésének tényleges időpontja eltér a tervezettől. Tényállásváltozás azonban, amennyiben az adózó a beruházás tervezett kezdő napját követő két éven belül sem kezdi meg a beruházást.

Ezen felül új kérelmet szükséges benyújtani, ha változik a beruházás tárgya, helyszíne, vagy az elszámolható költségek jelenértéken legalább 20 százalékkal módosulnak.

5. Társasági adó és annak bevallása

Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben, vagy akár már az adott adóévében, és az azt követő kilenc adóévben, de legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.
A számított társasági adóból legfeljebb annak 80 százalékáig érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény összege, azzal, hogy ezen adókedvezménnyel csökkentett adóból annak további 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény.

Ha az adózó a beruházás kezdő napját követő két éven belül sem kezdi meg a beruházást, akkor ennek tényéről a társasági adó bevallásban nyilatkoznia kell. Továbbá a kormányrendelet megkövetelte adatokat beruházásonként külön-külön kell feltüntetnie a társasági adó bevallásában.

Fontos tudni, hogy az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

Releváns adminisztratív követelmény továbbá, hogy az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá az ún. kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló eszközök meghatározott adatait.

6. Konklúzió

Jelen keretek a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok, csupán nagyvonalú bemutatására biztosítottak lehetőséget. Valójában a részletes szabályok és feltételrendszer ennél jóval összetettebb és ennek megfelelően minden beruházást adózónként és egyedileg szükséges vizsgálni és minősíteni.

Abban az esetben, ha jogosultak is vagyunk a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére, a részletszabályok ismerete elengedhetetlen és kétségtelen, hogy a kapcsolódó adminisztráció még mindig némi többletterhet ró az adózóra.

Mindennek ellenére az is vitathatatlan, hogy olyan jelentős adómegtakarítás érhető el a bemutatott adókedvezmény segítségével, mely nem hanyagolható el többek között a beruházás jövedelmezősége szempontjából, illetőleg egy esetleges likviditási hiány áthidalása perspektívájából sem.

Admin Zóna
HR Blog