Fizetési előleg: mindent, amit érdemes tudni róla

Fizetési előleg szabályai

A munkáltatók általában szabályzatban vagy kollektív szerződésben határozzák meg a fizetési előleg (munkabérelőleg) nyújtásának feltételeit. Ezek a dokumentumok tartalmazzák többek között, hogy milyen feltételekkel adható munkabérelőleg, nyújtható-e próbaidő alatt, és a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló milyen módon köteles visszafizetni az összeget.

A munkavállaló kérésére a munkáltató által nyújtott fizetési előleg adójogi szempontból kamatmentes kölcsönnek számít. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályai vonatkoznak.

Amennyiben a fizetési előleg visszafizetése legfeljebb hat hónap alatt történik, és az összeg nem haladja meg az aktuális minimálbér ötszörösét (2025-től 290 812 Ft a minimálbér), akkor nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó adózási szabályokat. 2025-ben ez azt jelenti, hogy ha a munkabérelőleg összege nem haladja meg az 1 millió 454 ezer 60 forintot (5 x 290 812 forint), és a visszafizetés hat hónapon belül megtörténik, akkor nem kell kamatkedvezményből származó jövedelemként adózni. Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató újabb előleget ad a korábbi visszafizetése előtt, akkor ez a kedvezmény nem alkalmazható.

A fizetési előleg lényegében egy kölcsön, amely magában foglal bizonyos hitelezési elemet. A folyósításkor az összeget teljes egészében, adóelőleg levonás nélkül kapja meg a munkavállaló, azonban visszafizetni is a bruttó összeget kell. Ha a munkavállaló úgy dönt, kérheti, hogy az előleg visszafizetését havi részletekben vonják le a fizetéséből.

Amennyiben a fentebbi feltételek nem teljesülnek, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, emiatt a munkáltatónak adóznia a kell. Ebben az esetben a kamatkedvezmény 1,18 szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie.

Az adót és a szociális hozzájárulási adót minden adóév utolsó napján, vagy ha a követelés az év során megszűnik, akkor a megszűnés napján kell megállapítani. Ezeket az összegeket a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell befizetni és a 08-as nyomtatványon bevallani.

Köteles-e adni a munkáltató fizetési előleget?

Nem, saját döntése, hogy ad-e fizetési előleget. A törvény általános keretet biztosít a fizetési előleghez, de a munkáltató és a munkavállaló a konkrét feltételeket (pl. visszafizetési ütemezés, kamatmentesség stb) egyéni megállapodásban is rögzíthetik. Ezáltal a felek rugalmasan alakíthatják az előleg feltételeit, figyelemmel a kölcsönös érdekeikre.

Fizetési előleg nyomtatvány

A fizetési előleghez jellemzően nincs egyetlen, egységes nyomtatvány. Az, hogy milyen dokumentumokat kell használni, több tényezőtől függ, például:

• A vállalat belső szabályzata: Sok vállalatnak van saját belső szabályzata, amely részletesen rögzíti az előleg kérésének és jóváhagyásának menetét, valamint az ehhez kapcsolódó nyomtatványokat.
• A kollektív szerződés: Ha a vállalatnak van kollektív szerződése, az is tartalmazhat rendelkezéseket az előleggel kapcsolatban.
• Az adóhatóság által előírt nyomtatványok: Bizonyos esetekben, például ha az előleg összege vagy a visszafizetési idő meghaladja a törvényben meghatározott határértékeket, az adóhatóság által előírt nyomtatványokat kell használni.

Általában azonban a következő dokumentumok lehetnek relevánsak:

• Előleg kérelem: Ez egy egyszerű kérelem, amelyben a munkavállaló megjelöli a kért összeget és az indokot.
• Előleg jóváhagyás: A munkáltató által aláírt dokumentum, amelyben jóváhagyja az előleg folyósítását.
• Visszafizetési nyilatkozat: A munkavállaló által aláírt nyilatkozat, amelyben vállalja az előleg visszafizetését.
• Belső elszámolási lap: A vállalat belső nyilvántartása, amelyben rögzítik az előleg folyósítását és a visszafizetését.

Fontos megjegyezni:

• Nincs egységes nyomtatvány: A fentiek csak általános példák. A konkrét nyomtatványok a vállalat belső szabályzata és a vonatkozó jogszabályok alapján változhatnak.
• Írásbeli rögzítés: Az előleg kérését és jóváhagyását minden esetben írásban kell rögzíteni, hogy később ne legyen vita.
• Adózási szempont: Ha az előleg összege vagy a visszafizetési idő meghaladja a törvényben meghatározott határértékeket, akkor az adóhatóság által előírt nyomtatványokat is kell használni.