Folyamatosak a létszámigények, nem tapasztaljuk a válság jeleit - interjú Göltl Viktorral, a WHC ügyvezetőjével

A közelmúltban jött ki a Budapest Business Journal iparági listája, amelyet mi is közöltünk. Ebben a WHC őrzi második helyét. Mit jelent ez az eredmény önöknek?

Örülünk annak, hogy a legjobbak között végeztünk most is. Valójában nem másokat, hanem saját magunkat akarjuk évről évre legyőzni, az üzleti terveket teljesíteni vagy túlszárnyalni és ügyfeleink igényeit kielégíteni. Úgy érzem, hogy jó úton járunk, 2010 óta növekedési pályán vagyunk. 

Milyen éve volt a kölcsönzői piacnak 2022-ben?

Nagyon jó évet zárt az iparág létszámban, árbevételben egyaránt. 2021 még nehéz év volt, éreztünk egy “utócovid hatást”, azaz óvatosság jellemezte a vállalatok megrendeléseit. 2022 nagyon erősen indult, aztán február végén jött egy újabb vészhelyzet az orosz-ukrán háborúval. A kezdeti sokk és bizonytalanság után folytatódott a trend, az év egészében mi 30 százalékot növekedtünk és úgy tudom, hogy a többiek is bővültek.

Milyen nagy trendeket emelne ki a tavalyi évből?

A már említett orosz-ukrán háború meghatározta a kölcsönzői szektort: február 24-től a hadköteles korú ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, így egyik napról a másikra szinte megszűnt ez a fontos toborzási forrás. A háború elől menekülők pedig ezt az hiányt nem tudták betölteni: részben azért, mert nem munkavállalási céllal érkeztek, másrészt többségében nők jöttek kis gyerekekkel, akik vagy nem akarnak vagy nem alkalmasak gyári, fizikai munkára. Kiemelném még az évből a fokozódó hazai munkaerő-hiányt és az egyre dráguló finanszírozást. A kölcsönző cégeknek a kölcsönzötti állomány bérét és járulékait elő kell finanszírozni, ami a megugró kamatok következtében egyre nagyobb kihívás. 

Ukrajna után pedig Ázsia irányába fordult a kölcsönzői szektor. Az év elején még csak öt kölcsönző szerezte meg a harmadik országból való könnyített toborzáshoz szükséges minősített foglalkoztatói státuszt, míg 2022 decemberére 22. 

A magyar kormány már 2021 szeptemberében könnyebbé tette a kölcsönzést 11 újabb ország, - közte több távol-keleti célpont felé. Elsőként kaptuk meg ehhez a minősített foglalkoztatói státuszt. Valóban, a háború felgyorsította a folyamatot, márciustól Ukrajna helyett az ázsiai országokra került a hangsúly, mi az indonéz, a fülöp-szigeteki, a mongol és a kazah vonalon vagyunk aktívak. Ugyan a kormány további országokkal egészítette ki a listát - egyebek között dél-amerikaiakkal - úgy gondoljuk, hogy Magyarországon a szláv nyelveket vagy az angolt beszélők illeszthetőek be könnyebben.

Gyakran felteszik magyar munkavállalók a kérdést: miért kellenek a külföldi vendégmunkások, miért nem a magyarokra építenek a kölcsönző cégek?

Számunkra az első számú szempont magyar tulajdonú cégként magyar embereknek munkát adni. Ugyancsak fontos szempont a Magyarországon működő vállalkozásokat kiszolgálni. Ha azonban Magyarországon nincs elég munkaerő és emiatt a cégek működése veszélybe kerül, akkor külföldről kell hozni. A vendégmunkások magyar munkahelyeket is megmentenek. Ha pedig a számokat nézzük, akkor láthatjuk, mennyire kis arányban vannak jelen a hazai álláspiacon, a mintegy 5 millió foglalkoztatott 2 százalékát, 100 ezret teszik ki. Képzeljünk el egy olyan 100 főből álló tornasort, amiben 98 magyar mellett 2 külföldi áll.

Mennyiben változtak az ügyfélelvárások?

A keresett munkavállalók köre nem változott. Csak gyorsabban kell az új munkaerő és alacsonyabb toborzási költséggel. Utóbbi alatt nem a béreket értem, mert nincs különbség egy magyar és egy külföldi fizetése között ugyanannál a cégnél, hanem a toborzás-kiválasztási folyamatot.

Mekkora a kékgalléros-fehérgalléros arány a megrendelésekben? Ez változott?

Nagyjából 80 százalék kékgalléros, 20 százalék fehérgalláros és ez évek óta állandó. Szellemi munkakörökben a cégek konzervatívabbak, itt nem terjedt el a kölcsönzés, inkább saját állományba veszik őket, pedig nagy potenciált látok ebben. 

Rengeteget beszélnek elemzők arról, hogy küszöbön a recesszió, gazdasági lassulás jöhet. A kölcsönzői szektor a legérzékenyebb erre, önök érzik meg először a válságot és önök lábalnak ki először konjunktúra idején. Mit tapasztalnak 2023. január elején?

Olvassuk mi is a sajtóban ezeket az előrejelzéseket és néhány cégnél történtek is elbocsátások. Ennek ellenére mi nem érezzük a gazdasági lassulás jeleit. Folyamatosak a létszámigények, tavasz óta csak növekedést látunk, egyre több munkavállalóra van szükség, folyamatosan érkeznek a beruházások..

Mekkora béremeléseket láttak tavaly és mit várnak 2023-ra?

Minden vállalatnál vannak korlátok, ám aki nem követte le az infláció alakulását és nem emelt tavaly százalékban két számjeggyel, növekvő fluktuációval találta szembe magát. A 2022. januári emelések hatása júniusra elpárolgott. 2023-ban is 10 százalék feletti bérnövekmény kell a hazai gyártó szektorban. Mi 2022-ben a saját kollégáinknak háromszor emeltünk bért, összességében majdnem 30%-ot. Igaz, a harmadik emelés a 2023 januárra tervezett béremelés volt, amit 2022 decemberre hoztunk előre. 

Milyen évet vár az iparágban? Milyen terveik vannak erre az évre?

Növekedést nehezített kamatkörnyezetben. Ha nem zárul le a háború, akkor küzdelmes év jöhet. Mi is szeretnénk folytatni a növekedést. Ambiciózusak a terveink, van bennünk kakaó, úgyhogy folytatjuk.

A legnagyobb munkaerő-kölcsönző cégek Magyarországon: (a cég nevére kattintva bővebb információ)