Tepernünk kell a nyugati bérek után
Évek óta hegymenetben vannak a magyar bérek, a csúcs viszont nem igazán látszik. A munkaadók csak reménykedhetnek abban, hogy az alaptábort elhagyták, csúcstámadásban vannak, és már nem kell sokáig sínylődni, viszont óriási kérdés, hogy ki az, aki az utolsó szalámis zsemléjét is elfogyasztotta már az alaptáborig, és az utolsó méterekre már nem marad energiája. Meddig tart az emelkedés? Mi a plafon? Hogy rendezi át a munkaerőpiacot?
Ebből a szempontból az állami szféra a legveszélyeztetettebb: az árakra túl nagy hatása nincs, bérek (pl. közalkalmazottak esetén) tekintetében a struktúrája statikus. Azaz a piac nagyon könnyen át tudja szippantani a közalkalmazotti szférából a munkaerőt. Az állam valamelyest szorgalmazza is ezt, a baj az, hogy így a közalkalmazotti állomány vagy lefölözésre kerül (pl. egészségügy - magánegészségügy), vagy olyan szakmát választanak, amelyben kamatoztatni tudják eddigi tapasztalataikat (lásd rendőrből lett biztonsági őrök). Viszont ezeken a területeken eddig is hiány volt, mi lesz ez után?
A gazdasági szektoronkénti differenciálást tovább lehet osztani a sokat emlegetett hiányszakmák (villanyszerelő, esztergályos stb.) mentén is, és az így kapott mátrixba helyezzünk el pl. egy kórházi (nem kiszervezett) karbantartó pozíciót, ami a fentiek alapján elég nehéz keresésnek tűnik.
A beruházások felpörgése valóban könnyítheti a helyzetet, azonban érdemes ezt fenntartással kezelni, mert
- a beruházások számai nem láttatják azt, hogy ezek eddig elhalasztott beruházások, vagy reakciót jelentenek a munkaerőhiányra
- a korszerű gépek képzettebb munkaerőt igényelnek, ami vagy nincs, vagy magas béren érhető csak el.
Egy szempontból biztosan az alaptáborban vagyunk: ez pedig a bér szintje. Az OECD adataiban Mexikó mellett állunk a sor végén, a környező országok - amelyek kedvelt célországai a külföldön munkát vállalóknak - felettünk, Ausztria esetében beláthatatlan messzeségben állnak.
Ez előre vetíti, hogy az elvándorlás talán lassulhat, de feltehetőleg nem áll meg vagy fordul visszájára, növelve ezzel a munkaerőhiányon keresztül a bérnyomást. Az eddig „soha nem tapasztalt” béremelkedéssel együtt tehát nem sikerült ausztriai béreket csiholni, hiszen az műnyúlként szaladt a magyar bérek előtt, így futunk tovább utána.
A sötét ló a képletben az infláció. Az előzetes kommunikációk szerint a jegybank 3%-os inflációnál nyúlt volna az alapkamathoz, azonban ez az intézkedés elmaradt. A napokban jött is a meglepetés, mert a márciusi fogyasztóiár-index 3,7%-on állt meg, ami alulról nyaldossa a felső toleranciasávot. A jegybank legutóbb nem szigorított, maradt az alacsony kamat, ebből következően a pénzbőség, magas fogyasztás. Ráadásul az egyik legjobban dráguló főcsoport az élelmiszer, amely 5,4 %-kal emelkedett. Ha marad ez a tendencia, akkor reálértékben nem lesz annyira érezhető a béremelkedés, további muníciót adva a magasabb bérköveteléseknek.
Nagy kérdés, hogy az emelési versenyben ki fullad ki leghamarabb, kinek van még puffere béremelésre. Akik biztosan bírni fogják, azok a tőkeerős nagyobb cégek. A kkv-k és mikro vállalkozások helyzete problémásabb lesz. A munkaerőpiacon a fentiek alapján elindulhat egy átvándorlás az állami szektor - kkv - nagyvállalatok tengelyen.
A kialakult helyzetet az sem segíti, hogy a belengetett szochó csökkentésről utoljára hír tavaly érkezett, gyakorlatilag olyan, mint Columbo felesége: időnként szó van róla, de még senki sem látta, pedig nagyon nem lenne mindegy, hogy 1000 Ft emelés 1210 vagy 1190 Ft teljes költséget hordoz. Az állami költségvetés szempontjából a helyzet kényelmes: a magasabb bérszintek magasabb adó- és járulékbefizetést eredményeznek, bár hozzáteszem, bármilyen olyan intervenció, amely a nettó bérek emelkedéséhez vezet, a fogyasztáson keresztül tovább tolja az inflációt, így veszélyes birizgálni.
Összességében a tartós (akár 2022-ig tartó) és magas béremelkedésnek jelen pillanatban nem nagyon van, mi gátat szabjon: a munkaerőhiány nem javul, a környező országok béreit nem értük el, monetáris szigorítás az eddigi kommunikáció szerint nem várható, az árak emelkednek.
Nyitó fotó: pexels.com
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 2 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 3 hete
- Napok óta sztrájkolnak a román postások 3 hete
- A Continental Dohányipari Zrt. emelte a sátoraljaújhelyi gyárában dolgozók bérét 4 hete
- Ekkora béremelést kapnak a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói 4 hete
- Megállapodás született az operaházi sztrájk felfüggesztéséről 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hónapja
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja