Lapértesülések szerint a kormány egy olyan adócsomag bevezetésének a javaslatán dolgozik, amely a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adómentesség megszüntetését célozza. Az alapötlet, hogy az adóbevételeket oly módon növeljék, hogy a béren kívüli juttatásokat, mint természetbeni juttatásokat adóztatják meg (105,59 százalék). Egy egyszerű kalkuláció, amelyben ezt a 105 százalékot alkalmazzuk, a jelenleg munkavállalóknak adott béren kívüli juttatásokra vonatkoztatva valószínűleg egy tetszetős számot eredményez, de nem a valóságot tükrözi és olyan különösen negatív mellékhatásokkal járhat, amelyre szeretnénk rávilágítani.
A béren kívüli juttatásokat a munkáltatók adják munkavállalóiknak, így téve lehetővé dolgozóik életszínvonalának a növelését a vállalat számára limitált (minimális) költségek mellett. Ez nem kötelező, mértéke csökkenthető vagy rendkívül egyszerűen megszüntethető. Az Accor Services Magyarország Kft. által végzett felmérések igazolják, hogy a legtöbb cég felfüggesztené a béren kívüli juttatásait, amint azokat adó terheli. Az a néhány vállalat, amely megtartja a béren kívüli juttatások rendszerét, az adót beleépíti abba a keretösszegbe, amit jelenleg munkavállalóinak ad, így a dolgozóknak szánt nettó összeg csaknem felére csökkenhet.
Érdekes megvizsgálni a béren kívüli juttatások hatását a nemzetgazdaság szintjén. A legtöbb béren kívüli juttatást utalvány formájában adják (vagy kártya formátumban, étkezési, melegétel, üdülési csekk, wellness, ajándék, kultúra stb.) A felhasználásuk meghatározott célokra korlátozódik: élelmiszer, meleg étel, kulturális tevékenységek... Egyike a rendszer legfőbb tulajdonságainak, hogy teljes mértékben áttekinthető, ami azt jelenti, hogy a rendszeren átfolyó jövedelmek egy része nem tűnik el az adózás nyomán. Az összes résztvevő (cégek, utalvány-, vagy kártyakibocsátók, elfogadóhelyek) közötti tranzakció banki átutalásokon keresztül történik és nyomon követhető. Így ez egy nagyon biztonságos rendszer adózási értelemben.
Hangsúlyozni kell egy másik kulcsfontosságú elemet, különösen a jelenlegi nehéz helyzetre tekintettel: a béren kívüli juttatásokon keresztül allokált pénzösszegeknek pozitív hatása van a nemzetgazdaságra. Vegyük példának csak az étkezési utalványt vagy az üdülési csekket, a kapott összeget, csak Magyarországon, hotelekben, éttermekben, vagy élelmiszerforgalmazóknál lehet elkölteni. Minden összeg könnyen követhető, és áfát valamint bérjövedelem utáni járulékokat generál. Ez az iparág rendkívül "munkaerő-igényes", hiszen szolgáltatásokat biztosít, főznek és kiszállítanak stb., és tudjuk, hogy a jövedelem egy jelentős része az utalványok útján érkezik. Ez az iparág alapanyagokat vásárol (élelmiszer, ital), amelyek többségét Magyarországon állítják elő.
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó adómentesség megszüntetése számos nem várt és negatív következményekkel járhat a gazdaságra:
A várható adóösszeg, amelyet a béren kívüli juttatások megadóztatásából várnak feltehetően nagyon kevés lesz, mindazonáltal a cégek többsége megszünteti a béren kívüli juttatások intézményét vagy drasztikusan lecsökkenti azt.
A munkavállalók életminősége romlik egészen addig, amíg a jövedelmeket nem lehet újra növelni. A szociális hatás különösen nagy.
a munkavállalók beszüntetik vagy radikálisan csökkentik fogyasztásukat az éttermekben, élelmiszerboltokban, kisebb hotelekben... ez tovább mélyíti a gazdasági krízis negatív hatásait és erősíti a recessziót valamint a munkanélküliséget.
Az intézkedés a fekete gazdaságnak kedvez, hiszen parkoló pályára tesz egy rendkívül biztonságos és átlátható rendszert.
Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. 
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?