kapubanner for mobile
Megjelent: 13 éve

Gestalt-terápia a coachingban

A Gestalt-terápia arra fókuszál, hogy a világról alkotott belső kép az ügyfél agyában minél inkább megfeleljen a valóságosnak, hiszen így lehetséges, hogy az egyén magát magabiztosnak és sikeresnek érezze, és a legmegfelelőbb viselkedési, emocionális és kognitív válaszokat adja az őt érő eseményekre.

Ülök a vonaton. A szerelvény indulásra kész. Gondolataimba mélyedve bámulok kifelé az ablakon. Mellettünk egy másik szerelvény. Végre elindulunk. Hoppsz! Nem is az én vonatom indult, hanem a mellettünk lévő! Ugye, ismerős a kép?

A Gestalt-terápia alapvetése

Így járt Max Wertheimer is, a Gestalt-pszichológia vagy alaklélektan atyja, amikor az 1900-as évek elején a berlini állomáson egy helyben ülve megélte a mozgás észlelésének ugyanezt az élményét. Rájött, hogy agya tévedésből a szomszéd vonat mozgását úgy közvetítette benne, mintha az ő vonata indult volna. Tehát a szeme információt küldött az agyába, az agya pedig azzal a céllal, hogy testét egyensúlyban tartsa, előrebillenési parancsot adott ki.

Wertheimer elméletének fő gondolata ebből következően az lett, hogy a pillanatnyi történéshez agyunkkal mindig keressük azt a megfelelő viselkedésformát, amellyel a külvilághoz a leginkább igazodhatunk. Ez a megfelelő forma, alak - német szóval Gestalt - az, amellyel a vizuális érzékelést követően az agy folyamatos döntéseivel a testet egyensúlyban tudja tartani. Általánosabb síkra emelve a dolgot: alapvető célunk, hogy az ismeretlent ismerős, értelmes formákká alakítsuk, és így viselkedésünket a lehető legtökéletesebben az adott helyzethez igazítsuk.

Na, de mi történik akkor, ha a belső képünk a világról - amelyhez az új eseményeket igazítjuk, majd ezekre viselkedésünkkel valamilyen módon válaszolunk - köszönő viszonyban sincs a valósággal? Meg lehet ezt a belső képet változtatni? Ha igen, hogyan lehetséges nézőpontot váltani? Hogyan lehet meglátni például az alábbi klasszikus képen két arcot, mikor első ránézésre úgy tűnik, hogy ott csupán egy váza van?


Gestalt-terápia a gyakorlatban

A fent leírt elméletből kiindulva a Gestalt-terápia arra fókuszál, hogy a világról alkotott belső kép az ügyfél agyában minél inkább megfeleljen a valóságosnak, hiszen így lehetséges, hogy az egyén magát magabiztosnak, stabilnak és sikeresnek érezze, és a legmegfelelőbb viselkedési, emocionális és kognitív válaszokat adja az őt érő eseményekre.

"Kihívásnak érezd a feladatot, és ne problémának!" Ugye, ismerős mondat? Ez a parancs azonban, bármilyen jó szándékú legyen is, legfeljebb a plafonra küldi az illetőt, de garantáltan nem segíti őt célja elérésében, ha közben a dologról alkotott belső képe változatlan marad.

Mi hát a megoldás?

A választ a Gestalt-elmélet az "itt és most-terápiában" találja meg. A terápia arra koncentrál, ami van, nem pedig indokokat, magyarázatokat keres. A terapeuta a terápiában részt vevő ember "itt és most-tudatosságának" a növelésére törekszik, és ennek révén felelősséget vállalni is tanítja őt. A tanulási folyamat során a terapeuta őszinte tükörtartása komoly szerephez jut.
A terápia alapmondata az "Én most tudatában vagyok annak, hogy" itt és most mit érzek, mit gondolok és mit cselekszem. Például: "Én most tudatában vagyok annak, hogy nem igazán figyelem azt, amit most olvasok, mert mindjárt kezdődik az értekezlet. De megnyitottam ezt a cikket az interneten, hátha mond valami használhatót, valójában pedig idegesít, amiért hosszabb, mint egy bekezdés."

Cél, hogy tudatos odafigyeléssel a felismerés után ezeket az állapotokat tudjuk jobban kifejezni, illetve ha szükségesnek látjuk, képesek legyünk változtatni is rajtuk.

A Gestalt-terápia és a coaching

Amikor coachként vezetőkkel dolgozom, figyelmet szentelek annak, hogy az illető gondolatai, érzelmei és viselkedése között megfelelés van-e, vagy különbözőség. Ennek megállapításához a legkézenfekvőbb mód a shadow coaching, amikor munkavégzése közben figyelem meg ügyfelemet. Ha erre nincs mód, akkor sem célszerű úgymond készpénznek venni, hogy amit mond, hogy tesz, azt valójában teszi is. Nem azért, mert tudatosan félre akar vezetni, hanem mert minden ember élménybeszámolója saját belső világképének a vetülete. A coach feladata, hogy miközben nagy tiszteletben tartja az ügyfél valóságképét, rávilágítson arra, hogy az mennyire felel meg a valóságnak. A rávilágítás módja a coach kreativitására, bátorságára van bízva. Nyúlhat konkrét, kidolgozott eszközökhöz (például 360 fokos értékeléshez), vagy vezetheti, mélyítheti úgy a beszélgetést az itt és most perspektívát szem előtt tartva, hogy az adjon támpontot az ügyfélnek az önreflexióra.

A coachnak mindenképpen célszerű figyelni azokat a jelzéseket, amelyek információt adnak arról, hogy az ügyfél hogyan él meg egy eseményt. "A terapeuta elsődleges felelőssége az, hogy egyetlen olyan kijelentést vagy viselkedést se hagyjon elszállni, ami nem az igazi én kifejeződése, ami a páciens önmagáért vállalt felelőssége hiányának bizonyítéka" - mondja Fritz Perls, a Gestalt-terápia egyik fő szakembere (Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése. 2004). Szerinte létezik egy terápiás paradoxon, miszerint a terapeutának egyszerre kell támogatnia és frusztrálnia. Az új nézőpontra támaszkodó aha-élmények, felismerések ezután segítenek kijelölni a coaching-folyamat megfelelő célját.

Ha az ember nem a vezérlő értékeinek megfelelően él, sok esetben jele, hogy egyszerűen nem érzi jól magát a bőrében. És ez látszik. A Gestalt-iránnyal a coach elvezetheti ügyfelét oda, hogy megtestesítse addig esetleg csak szavakkal hangoztatott értékeit.

A coaching a Gestalt egészlegesség-szemléletét teljesen magáénak vallja. A Gestalt-elmélet egyrészt az embert egységesnek látja, nem létezik számára külön testi és lelki létezés, másrészt embert és környezetét sem kezeli külön valóságként. Eszerint a rendszerszemlélet szerint a coachingban szintén a dolgokat környezetükbe és folyamatukba ágyazva szükséges vizsgálni, nem pedig környezetükből kiragadva és statikusan. Figyelembe kell venni, hogy a személy mindig bizonyos rendszerek (család, munkahely, egyéb közösségek, piaci környezet stb.) része, és azt is tudatosítani kell, hogy a szereplők a rendszerben elfoglalt pozíciónak, környezetnek és addigi tapasztalatuknak megfelelően viselkednek.

Minden élőlény - és minden rendszer is - folyamatosan egyensúlyi állapotának megőrzésére törekszik, változó körülmények között is, és igyekszik megtartani a kialakult viselkedésmintákat, szerepeket. Ezzel védi belső stabilitását. Ám ennek eredményeként a konstruktív változásoknak is ellenállhat. Sőt, olyan változásokkal is szembeszegülhet, amelyekről az eszével tudja, hogy a javát szolgálhatják.

A coach feladata ilyenkor az, hogy felismerje a helyzetet, és felhívja ügyfele figyelmét erre a természetes jelenségre. Magyarán arra, hogy ne érezze személye ellen irányulónak a helyzetet és harcoljon bátran a változással szembeni ellenállásokkal!


Balla Edit business coach
Nőifőnök.hu
  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Van véleményük és felvállalják a céljaikat: így rúgja be az ajtót a Z generáció

Hogyan változnak a nemi szerepek? Berúgja-e az ajtót a Z generáció? Számos sors, és személyes történet illusztrálta az Egyenlítő Alapítvány... Teljes cikk

Mindenki coach, aki coachol? - avagy a life coaching sötét oldala

2019 és 2022 között 54 százalékkal nőtt a life coachok száma, így ez az egyik leggyorsabban növekvő szakma az Egyesült Államokban. Népszerűsége... Teljes cikk

Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk