A legjobb vezetők néha a legrosszabb emberek? A nárcizmus rejtett ára

A nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkező emberek gyakran kerülnek előnybe a kiválasztási és előléptetési folyamatok során. Magabiztosságuk, meggyőző kommunikációjuk és erős önérvényesítésük különösen jól működik interjúhelyzetekben és vezetői szituációkban.

A probléma azonban az, hogy ugyanazok a tulajdonságok, amelyek rövid távon sikert hoznak, hosszú távon komoly szervezeti költségeket generálnak. Az LSE Business Review elemzése szerint ez a jelenség nem egyedi, hanem tipikus: elsőre lenyűgöző, később azonban romboló hatású mintázat.

Mi történik a felszín alatt?

A nárcizmus nem pusztán magabiztosság. Olyan pszichológiai mintázat, amelyet az önfontosság felfokozott érzése, az állandó elismerés iránti igény és az alacsony empátia jellemez.

A gyakorlatban ez több visszatérő viselkedésben jelenik meg:

• a beszélgetések dominálása
• a közös teljesítmény kisajátítása
• a visszajelzések elutasítása
• az eltérő vélemények háttérbe szorítása

Ezek a minták nem azonnal, hanem fokozatosan bontják meg a csapat működését: romlik a bizalom, csökken a pszichológiai biztonság, és nő a fluktuáció.

Nem csak vezetői probléma

A jelenség egyik legfontosabb felismerése, hogy a nárcizmus nem kizárólag vezetői szinten jelenik meg. A kutatások szerint kollégák között is ugyanúgy jelen lehet, gyakran kevésbé látványos, de legalább annyira romboló formában.

A környezetükben dolgozók gyakran:

• bizonytalanságot élnek meg
• érzelmileg kimerülnek
• folyamatos feszültségben dolgoznak

A Psychology Today cikke rámutat, hogy

Ezek a viselkedések a hatalom és a környezet kölcsönhatásában erősödnek fel: a nárcisztikus működés gyakran akkor aktiválódik igazán, amikor a helyzet lehetőséget ad rá.

Miért jutnak mégis hatalomra?

A jelenség kulcsa a környezet. A szervezetek gyakran — tudatosan vagy tudattalanul — olyan viselkedéseket jutalmaznak, amelyek a nárcisztikus személyek erősségei.

Ilyenek:

• erős önpromóció
• domináns fellépés
• magabiztos döntéshozatal

Bizonyos helyzetek (pl. verseny, bizonytalanság, gyors növekedés) „aktiválják” ezeket a tulajdonságokat, így a nárcisztikus viselkedés még látványosabbá válik.

A valódi költség: bizalom és kultúra

A legnagyobb kockázat nem egyéni, hanem szervezeti szinten jelentkezik.

Hosszabb távon:

• romlik az együttműködés
• csökken a pszichológiai biztonság
• nő a konfliktusok száma
• erősödik a fluktuáció

Mivel a folyamat lassan zajlik, a problémák gyakran csak akkor válnak láthatóvá, amikor már jelentős károk keletkeztek.

Mi a kiút? – szervezeti szintű válaszok

Nem az a megoldás, hogy „eltüntetjük” a nárcizmust, hanem az, hogy olyan működést és rendszert alakítunk ki, amelyben ez a viselkedés nem tud érvényesülni vagy előnyt jelenteni.

1. Viselkedést mérj, ne csak teljesítményt

Az értékelésben hangsúlyosabbá kell tenni:

• együttműködés
• csapatra gyakorolt hatás
• visszajelzések kezelése

2. Több forrásból érkező visszajelzés

• felszínre hozni a rejtett feszültségeket
• időben észlelni a problémás mintázatokat

3. Vezetői támogatás és keretek

A vezetőknek nem csak felismerni kell a problémát, hanem:

• világos keretek mentén kell kezelniük
• szervezeti szintű támogatást kell kapniuk

4. Pszichológiai biztonság erősítése

Azok a csapatok működnek jobban, ahol:

• lehet hibázni
• lehet véleményt mondani
• nem büntetik az eltérő nézőpontot

Egyéni szinten: hogyan védekezhetünk?

Amíg a szervezeti válaszok kiépülnek, az egyéneknek is szükségük van eszközökre.

A leghatékonyabb megközelítés az asszertív kommunikáció:

• rövid, egyenes válaszok
• határok kijelölése indoklás nélkül
• érzelmi reakciók csökkentése

Ez segít elkerülni, hogy a nárcisztikus mintázat „bevonzó” dinamikába forduljon.

A valódi tanulság

A nárcizmus nem csupán egyéni személyiségjegy, hanem szervezeti tükör is.

Ha egy cég csak a látványos teljesítményt jutalmazza, a nárcisztikus viselkedés erősödik. Ha viszont az együttműködés, a bizalom és a közös teljesítmény is értéket kap, akkor a rendszer maga kezdi visszaszorítani ezeket a mintákat.

kép: freepik