Gyilkolhatnak az átszervezések

Biztos, hogy Magyarországon is akadnak olyan öngyilkosságok, amelyek hátterében a munkahelyi átszervezések, leépítések vannak, ám ezen okok rejtve maradnak, s nem válnak nyilvánvalóvá, mint a France Telekomnál – mondta az FN.hu kérdésére Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A France Telekomnál, Európa harmadik legnagyobb telefonvállalatánál az utóbbi 20 hónap alatt 25 öngyilkosság történt. A háttérben a vállalat célkitűzése - 2011-re 1,7 milliárd euróval csökkenteni a kiadásokat – áll, amit részben átszervezésekkel próbálnak elérni. A dolgozók nagy részének szinte lehetetlen felmondani, így a munkáltató a felmondás helyett sok esetben erőszakos áthelyezésekkel, munkakör-változtatással érte el a munkavállalók távozását - ami sajnos több esetben a halált jelentette.

Nem a világok legjobbika

Borsik János szerint nem is annyira maga az átszervezés pusztító hatású a munkavállalóra nézve, hanem inkább az átszervezés, illetve a leépítések „lebegtetése”, a fenyegetettség állapotának hosszas fennállása.

Az ideális az lenne, hogy a munkaadók a törvényeket, az emberi és szociális szempontokat is szem előtt tartva végeznék a leépítéseket, illetve az ezzel járó átszervezéseket – mondta az FN.hu-nak Jáhny Ákos, a Balance J&B Consulting Kft. ügyvezető igazgatója a hazai átszervezésekkel kapcsolatban. A valóság sajnos nem ez – tette hozzá. Az átszervezések oka ugyanis a pénzhiány, éppen ezért a munkáltató igyekszik rendszerint annyi pénzt megspórolni a leépítéseknél, amennyit csak lehet.

A személyügyi szakember szerint terjedőben van egy olyan gyakorlat, hogy egyes HR-cégek „gondoskodó leépítést” vállalnak, ennek örve alatt „kiszervezik” a leépítendő munkavállalókat egy munkaerő-kölcsönző céghez, majd egy hónap múltán elbocsátják őket.

"Csak" a munkavállaló jár rosszul

Ezzel pénzt spórol a munkáltató, s szép profitot ér el a „tanácsadó-szervező” szerepet betöltő HR-cég is, „csak” a munkavállalók járnak rosszul. A munkaadó olykor nem is tudja, nem látja át, hogy mit is takar valójában az „outplacementként” értékesített szolgáltatás – tette hozzá.

vigyázat a közös megegyezéssel!
Számos munkaadó tálalja az elbocsátást úgy, hogy „felmond közös megegyezéssel". Az előkészített dokumentumot azonmód igyekeznek aláíratni. Ha a sokkhatástól kábult, s a munkajogban tájékozatlan munkavállaló aláírja a papírt, olykor megfosztatik mindattól, amely a törvény szerint egyébként járni neki – jellemzően a felmondási időre járó fizetéstől és a végkielégítéstől.

Természetesen lehetséges, hogy érdemes aláírnia a munkavállalónak a közös megegyezésről szóló papírt, de ennek eldöntéséhez annyit mindenképp tudnia kell, mennyi járna neki a munka törvénykönyve szerint.

Nem kell keresgélni sem a jogszabályok között, mert itt elmondjuk: a felmondási idő legalább 30 nap, ami három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A munkaadó köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni a felmondási idő felére. A munkavállalót legalább a felmentési idő felére a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentési időre az átlagbér jár. A munkaadónak végkielégítést is kell fizetnie: mértéke három év esetén egyhavi, öt év esetén kéthavi, tíz év esetén háromhavi, tizenöt év esetén négyhavi, húsz év esetén öthavi, huszonöt (vagy több) év esetén hathavi munkabér.

Magyarországon az utóbbi években szerencsére csökken az öngyilkosságok száma, az 1983-as 4911 csúcshoz képest tavaly már csak mintegy a fele, 2477 ember vetett véget önkezével életének. Ez is nagyon sok, Magyarország világviszonylatban még mindig az első tíz ország között van az öngyilkosságok számában – olvasható a témát körüljáró, 2008-ban kiadott KSH-tükörben.

A 2008-as adat minimálisan haladta meg a 2007-est, de még kedvezőbbnek mondható a 2005-ösnél, kérdés, mit mutatnak majd 2009-ben.