Hány perc egy perec?

Hány percet kell dolgozni egy kg kenyérért, tejért vagy egy hűtőgépért Magyarországon? És mennyit kellett 20 évvel ezelőtt? Erre vonatkozó kutatást végzett el a Napi.hu.

Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt kutatója szerint abban az esetben hasznosulnak az ehhez hasonló kutatások, ha legalább évente megismétlik ezeket, mindig azonos kérdések alapján. Udvardi kérdésünkre válaszolva megerősítette, hogy a KSH évente vezetett bérstatisztikái alapján kiszámolható, hogy bizonyos munkakörökben mennyi pénzt kerestek percenként, munkaóránként, ezzel pedig összevethetők a GFK és a Nielsen által szintén évente jegyzett fogyasztási cikkek árai. A kutató szerint értékes adatokat kaphatnánk arról, hogyan változik az egyes szakmákban kapott bérek vásárlóértéke, azonban az országokra, nagyvárosokra vetített adatokkal óvatosan kell bánni, ha a kutatók nem szegmentáltak bérek szerint, mert könnyen hamis következtetésekre vezethetnek, és szerinte nem vonatkoztathatóak egy társadalom életszínvonal-változásának meghatározására.

Az ilyen kutatások eredményei tehát megkérdőjelezhetők, ha nem ágazatokat vizsgálnak, és nem tesznek különbséget például egy kkv és egy multi munkahatékonysága között. Mert míg egy kisebb cég alkalmazottai között gyakori a feladatátvétel, addig egy nagy cég megteheti, hogy szűk feladatköröket határoz meg a dolgozóinak, melyekből nem kell kimozdulniuk. Tehát könnyebb kimutatásokat készítenie arról, hogy milyen munkatársainak hatékonysága, így arról is reális képet kaphatna - már ha érdekelné -, hogyan alakul egyes munkavállalói bérének vásárlóértéke, amiből más cégek hasonló munkaköreinek felmérésével együtt következtethetni lehetne egy ágazat dolgozóinak életszínvonalára. Valahogy így volna létjogosultsága a fogyasztási cikkek elérését percekben mérő kutatásoknak, de erre nem találtunk magyar példát. A "percalapú fogyasztásmérésnek" persze vannak gazdasági mozgatórugói, ilyen a foglalkoztatás növekedése, a magasabb jövedelemszint, melyek hatására többet költenek az emberek fogyasztásra.

Nem reinkarnálható az állandóság, amit a 3 forint 60 filléres kenyér szimbolizált a Kádár-korszakban. Erre már kevés fogyasztói igény is mutatkozna, mivel hozzászokott a társadalom a gyorsan változó árakhoz. Míg a rendszerváltás idején, a taxis blokád következtében 65 százalékkal dráguló benzin megbénított egy országot, ma már az sem okoz megrázkódtatást, ha rövid időn belül többször szélesen hullámzik az üzemanyag ára - emlékeztetett a változásra Udvardi Attila.