Három pont, ahol változtatni kellene a munka törvénykönyvén

A munkaerőpiacot jellemző munkaerőhiány egyre több szektorban jelentkezik. Látható, hogy a hazai vállalkozások, illetve az általuk kínált munkafeltételek nem rendelkeznek megfelelő munkaerő megtartó képességgel, mely az ország termelékenységére is kihathat. A negatív tendenciát a kormányzat is érzékelte, s ezidáig példátlan mértékben, két lépcsőben (2017-2018.) emelte a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértékét. A minimális díjazás mértékének emelésével 2018-ra feltehetőleg elérhető lesz az a régi szakszervezeti követelés, hogy a minimálbér ténylegesen érje el a létminimum szintjét, azaz abból legalább minimális szinten meg is lehessen élni.

Hosszú idő óta először tűnik úgy, hogy a kormányzat nyitottabb fülekkel figyel a munkavállalói igényekre, hiszen a jelenleg hatályos munkafeltételekkel egyre kevésbé lehet a munkaerőigényeket kielégíteni. Ezzel összefüggésben pedig folyamatosan növekszik a szakszervezetek szerepe, melyek a munkahelyi szintű érdekképviseleten túlmenően az országos érdekegyeztetésben is küzdenek a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok változásáért. A szakszervezetek céljairól, eszközeiről kérdezzük dr. Mészáros Melindát, aki a hagyományosan aktív Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga) nevű konföderáció elnöke.

Jelenleg milyen területeken folynak tárgyalások a szakszervezetek és a kormányzat között ?

2016-ban kezdtük meg, 2017-ben pedig folytattuk a Munka törvénykönyve, és a sztrájktörvény véleményünk szerint szükséges módosításainak szakértői egyeztetését, valamint egy új típusú egészségvédelmi, egészségmegőrzési rendszer kidolgozását előkészítendő szakmai konzultációt. Utóbbi a fokozott fizikai illetve pszichikai kockázatoknak kitett munkafeltételek, munkakörülmények között foglalkoztatott munkavállalók helyzetének javítását szolgálná.

Fontosnak érezzük a munkavédelmi- és munkaügyi ellenőrzések rendszerének megszigorítását, ideértve a szankciók kiszélesítést is, az ellenőrzést végzők létszámának jelentős emelését, valamint az ellenőrzések számának és kiterjedtségnek további fokozását. Utóbbira jó példa, hogy éppen a napokban jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese, hogy a több évre szóló bérmegállapodás végrehajtásának, 2018-ban pedig a tovább emelt minimálbérre és garantált bérminimumra történő átállásnak az ellenőrzése is megtörténik.

Régóta szeretnék elérni a munka törvénykönyve módosítását. Mi az a 3 legfontosabb kérdés, ahol mindenképpen változást szeretnének ?

Számos ponton szeretnénk módosítást, pontosítást elérni. Ha ki kell emelnem néhány területet, akkor mindenképpen megemlíteném a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén jelenleg hiányzó valós szankciót tartalmazó visszatartóerőt, ezen mindenképpen indokolt változtatni. A Kúria elemzése is alátámasztja a megfogalmazott javaslatunkat, hiszen a bíróság elé került esetek kapcsán ugyanarra a hiányosságra hívták fel a figyelmet, melyet a szakszervezeti oldal is megfogalmazott. A köztulajdonban álló munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalókat valamint a szakszervezeteket érintő - álláspontunk szerint diszkriminatív és alaptörvény ellenes - megkülönböztető szabályrendszert el kell törölni, nem indokolható semmilyen formában a tulajdonos személyéhez kötött megkülönböztetés. Ráadásul a munkaadók többségének is komoly gondot jelent a rendelkezések alkalmazása, például a munkaközi szünetre vonatkozó szabályok betartása.

Számos fogalom pontosítása is szükséges, valamint a munkaidő és pihenőidő szabályainak - az időközben született döntések figyelembe vételével történő - újragondolása. Ebből is látszik, hogy rendkívül nehéz az egymással több ponton is összefüggő rendelkezések közül választani és kiemelni, ezért egy javaslatcsomagot nyújtottunk be, ennek a VKF általi szakmai egyeztetésére még várunk.

Milyen terveik vannak azokkal a munkavállalókkal, akik egészségi állapotuk okán munkát nem tudnak végezni, ám nyugdíjra még nem jogosultak?

A munkavállalói oldal szakértői egy közös javaslatot készítettek a fokozott fizika, pszichikai kockázatok kezelésre és egy új védelmi rendszer kialakítására. A javaslatot a VKF munkabizottsága már több körön megtárgyalta, a kormányzati oldal szakértőinek bevonásával egyeztetett a munkaadói és a munkavállalói oldal. A résztvevők a még folyamatban lévő egyeztetések során tisztázzák a fenti kockázatokkal jellemezhető munkavégzés megállapításának szabályait, eljárási rendjét, a kockázat fennállása esetén alkalmazandó javaslatokat (például a munkaidő, pihenőidő mértékére vonatkozóan), valamint az ún. speciális ellátások kialakításának lehetőségeit és annak anyagi fedezetét. Ez utóbbi javaslat tartalmazza azokat a pontokat, amelyek az ilyen területen munkát végzők esetleges gyógyítási, gyógykezelési, kereset-kiegészítési, átképzési vagy jövedelempótlási lehetőségeit taglalja. Mint említettem az egyeztetés még jelenleg is zajlik ezen a területen, a szakszervezeti oldal javaslata anyagi háttérforrásként ezen feladatok megoldására egy erre a célra létrehozott, elkülönített állami alapba történő munkaadói befizetéssel látja biztosítottnak az érintett munkavállalók helyzetének javítását.

Nyitottnak érzékelik a kormányzatot ? Várhatóak közeljövőben sztrájkok ?

A tárgyalások jelenleg is folynak. Számos területen azonban fogy a munkavállalók türelme, joggal várják el, hogy egyértelmű és kézzelfogható intézkedések megkezdésére kerüljön sor.

Míg a kedvezőtlen munkafeltételek a munkavállalói oldalt sújtják, addig a munkaerőhiány főként a munkáltatói oldal terhe. Miként veszik figyelembe a követeléseiknél a hazai vállalkozások teljesítőképességét ? Egyeztetnek a munkáltatói érdekképviseletekkel?

Igen, egyeztetünk helyi és országos szinten egyaránt. A munkafeltételek javítása, a munkakörnyezet fejlesztése, a munkavállalók megbecsülésének anyagi és nem anyagi hátterének biztosítása egyre nagyobb szerepet játszik - főként a jelenlegi piaci viszonyok között - a munkaerő megtartása és megszerzése érdekében. Számos munkáltató felismerte ezt a tényt és változtatott a feltételeken (ez nem kizárólag a bérek növelését, hanem a munkafeltételek, a munkavállalók komfortérzetének növelését is jelenti) sajnálatos azonban, hogy még mindig akad olyan foglalkoztató, aki csupán „szükséges rossznak” tekinti a munkavállalókat. A legtöbb problémát a visszajelzések alapján a nem megfelelően kiválasztott középvezetői réteg, a felkészültségük hiánya, a hozzáállásuk és ezáltal a munkavállalók általi elfogadottságuk hiánya jelenti. Több esetben tapasztaltuk részükről a vállalaton belüli információáramlás akadályozását is, amely így a munkavállalók tájékozottságát csökkenti. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet csak úgy kezelhető, hogy a felek értelmes, tényeken alapuló és folyamatos szakmai egyeztetés eredményeként közösen lépnek. A munkaerőhiány a munkavállalók leterheltségét jelentős mértékben növelte, tehát ők ugyanolyan elszenvedői ennek a helyzetnek, mint a munkáltatók.

Az országos érdekegyeztetés keretein belül aktív érdekképviseleti munka folyik. Munkahelyi szinten milyen tapasztalataik vannak?

Számos munkahelyi szakszervezet ért el nagyon komoly eredményeket az elmúlt évben is. Erőfeszítéseiknek köszönhető, hogy már a munkáltatók is érzik például a kollektív megállapodások hiányát ott, ahol még nem született ilyen korábban. A 2018-as évre vonatkozó bértárgyalások jelenleg is zajlanak a munkáltatóknál, a visszajelzések bíztatóak. Véleményem szerint egy megbízható és állandó munkavállalói csapat kialakítása manapság már elképzelhetetlen az érdekvédelmi partnerek bevonása nélkül. Azoknál a munkáltatóknál, ahol jól működik az érdekegyeztetés, a tájékoztatás, a tapasztalatunk alapján a fluktuáció is alacsonyabb, ez pedig a jelenlegi helyzetben komoly eredmény.

Egyedüli nő az érdekegyeztetés világában. Milyen tapasztalatai vannak?

Én nem tennék különbséget e tekintetben. Egyébként nincsenek rossz tapasztalataim, eddig sehol sem okozott problémát. A LIGA Szakszervezeteken belül a nemek közötti arányok kiegyensúlyozottak, mind a konföderációs vezetésben, mind pedig a tagszervezetek vezetőinek körében. Ezért nemzetközi szinten rendszeresen kapunk komoly dicséreteket. A hétköznapokban ezt úgy éljük meg, hogy az esetleges különböző látásmódok nálunk biztosan megjelennek.

dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda