Szerző: dr. Kéri Ádám, KRS Ügyvédi Iroda Megjelent: 3 hónapja

Három pont, ahol változtatni kellene a munka törvénykönyvén

Az aktív szakszervezeti munka segíti a munkavállalókat. A LIGA Szakszervezetek elnökét kérdezzük terveikről, a munkaerő-piaci változásokról. Hosszú idő óta először tűnik úgy, hogy a kormányzat nyitottabb fülekkel figyel a munkavállalói igényekre, hiszen a jelenleg hatályos munkafeltételekkel egyre kevésbé lehet a munkaerőigényeket kielégíteni.

A munkaerőpiacot jellemző munkaerőhiány egyre több szektorban jelentkezik. Látható, hogy a hazai vállalkozások, illetve az általuk kínált munkafeltételek nem rendelkeznek megfelelő munkaerő megtartó képességgel, mely az ország termelékenységére is kihathat. A negatív tendenciát a kormányzat is érzékelte, s ezidáig példátlan mértékben, két lépcsőben (2017-2018.) emelte a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértékét. A minimális díjazás mértékének emelésével 2018-ra feltehetőleg elérhető lesz az a régi szakszervezeti követelés, hogy a minimálbér ténylegesen érje el a létminimum szintjét, azaz abból legalább minimális szinten meg is lehessen élni.

Hosszú idő óta először tűnik úgy, hogy a kormányzat nyitottabb fülekkel figyel a munkavállalói igényekre, hiszen a jelenleg hatályos munkafeltételekkel egyre kevésbé lehet a munkaerőigényeket kielégíteni. Ezzel összefüggésben pedig folyamatosan növekszik a szakszervezetek szerepe, melyek a munkahelyi szintű érdekképviseleten túlmenően az országos érdekegyeztetésben is küzdenek a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok változásáért. A szakszervezetek céljairól, eszközeiről kérdezzük dr. Mészáros Melindát, aki a hagyományosan aktív Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga) nevű konföderáció elnöke.

Jelenleg milyen területeken folynak tárgyalások a szakszervezetek és a kormányzat között ?

2016-ban kezdtük meg, 2017-ben pedig folytattuk a Munka törvénykönyve, és a sztrájktörvény véleményünk szerint szükséges módosításainak szakértői egyeztetését, valamint egy új típusú egészségvédelmi, egészségmegőrzési rendszer kidolgozását előkészítendő szakmai konzultációt. Utóbbi a fokozott fizikai illetve pszichikai kockázatoknak kitett munkafeltételek, munkakörülmények között foglalkoztatott munkavállalók helyzetének javítását szolgálná.

Fontosnak érezzük a munkavédelmi- és munkaügyi ellenőrzések rendszerének megszigorítását, ideértve a szankciók kiszélesítést is, az ellenőrzést végzők létszámának jelentős emelését, valamint az ellenőrzések számának és kiterjedtségnek további fokozását. Utóbbira jó példa, hogy éppen a napokban jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese, hogy a több évre szóló bérmegállapodás végrehajtásának, 2018-ban pedig a tovább emelt minimálbérre és garantált bérminimumra történő átállásnak az ellenőrzése is megtörténik.

Régóta szeretnék elérni a munka törvénykönyve módosítását. Mi az a 3 legfontosabb kérdés, ahol mindenképpen változást szeretnének ?

Számos ponton szeretnénk módosítást, pontosítást elérni. Ha ki kell emelnem néhány területet, akkor mindenképpen megemlíteném a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén jelenleg hiányzó valós szankciót tartalmazó visszatartóerőt, ezen mindenképpen indokolt változtatni. A Kúria elemzése is alátámasztja a megfogalmazott javaslatunkat, hiszen a bíróság elé került esetek kapcsán ugyanarra a hiányosságra hívták fel a figyelmet, melyet a szakszervezeti oldal is megfogalmazott. A köztulajdonban álló munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalókat valamint a szakszervezeteket érintő - álláspontunk szerint diszkriminatív és alaptörvény ellenes - megkülönböztető szabályrendszert el kell törölni, nem indokolható semmilyen formában a tulajdonos személyéhez kötött megkülönböztetés. Ráadásul a munkaadók többségének is komoly gondot jelent a rendelkezések alkalmazása, például a munkaközi szünetre vonatkozó szabályok betartása.

Számos fogalom pontosítása is szükséges, valamint a munkaidő és pihenőidő szabályainak - az időközben született döntések figyelembe vételével történő - újragondolása. Ebből is látszik, hogy rendkívül nehéz az egymással több ponton is összefüggő rendelkezések közül választani és kiemelni, ezért egy javaslatcsomagot nyújtottunk be, ennek a VKF általi szakmai egyeztetésére még várunk.

Milyen terveik vannak azokkal a munkavállalókkal, akik egészségi állapotuk okán munkát nem tudnak végezni, ám nyugdíjra még nem jogosultak?

A munkavállalói oldal szakértői egy közös javaslatot készítettek a fokozott fizika, pszichikai kockázatok kezelésre és egy új védelmi rendszer kialakítására. A javaslatot a VKF munkabizottsága már több körön megtárgyalta, a kormányzati oldal szakértőinek bevonásával egyeztetett a munkaadói és a munkavállalói oldal. A résztvevők a még folyamatban lévő egyeztetések során tisztázzák a fenti kockázatokkal jellemezhető munkavégzés megállapításának szabályait, eljárási rendjét, a kockázat fennállása esetén alkalmazandó javaslatokat (például a munkaidő, pihenőidő mértékére vonatkozóan), valamint az ún. speciális ellátások kialakításának lehetőségeit és annak anyagi fedezetét. Ez utóbbi javaslat tartalmazza azokat a pontokat, amelyek az ilyen területen munkát végzők esetleges gyógyítási, gyógykezelési, kereset-kiegészítési, átképzési vagy jövedelempótlási lehetőségeit taglalja. Mint említettem az egyeztetés még jelenleg is zajlik ezen a területen, a szakszervezeti oldal javaslata anyagi háttérforrásként ezen feladatok megoldására egy erre a célra létrehozott, elkülönített állami alapba történő munkaadói befizetéssel látja biztosítottnak az érintett munkavállalók helyzetének javítását.

Nyitottnak érzékelik a kormányzatot ? Várhatóak közeljövőben sztrájkok ?

A tárgyalások jelenleg is folynak. Számos területen azonban fogy a munkavállalók türelme, joggal várják el, hogy egyértelmű és kézzelfogható intézkedések megkezdésére kerüljön sor.

Míg a kedvezőtlen munkafeltételek a munkavállalói oldalt sújtják, addig a munkaerőhiány főként a munkáltatói oldal terhe. Miként veszik figyelembe a követeléseiknél a hazai vállalkozások teljesítőképességét ? Egyeztetnek a munkáltatói érdekképviseletekkel?

Igen, egyeztetünk helyi és országos szinten egyaránt. A munkafeltételek javítása, a munkakörnyezet fejlesztése, a munkavállalók megbecsülésének anyagi és nem anyagi hátterének biztosítása egyre nagyobb szerepet játszik - főként a jelenlegi piaci viszonyok között - a munkaerő megtartása és megszerzése érdekében. Számos munkáltató felismerte ezt a tényt és változtatott a feltételeken (ez nem kizárólag a bérek növelését, hanem a munkafeltételek, a munkavállalók komfortérzetének növelését is jelenti) sajnálatos azonban, hogy még mindig akad olyan foglalkoztató, aki csupán „szükséges rossznak” tekinti a munkavállalókat. A legtöbb problémát a visszajelzések alapján a nem megfelelően kiválasztott középvezetői réteg, a felkészültségük hiánya, a hozzáállásuk és ezáltal a munkavállalók általi elfogadottságuk hiánya jelenti. Több esetben tapasztaltuk részükről a vállalaton belüli információáramlás akadályozását is, amely így a munkavállalók tájékozottságát csökkenti. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet csak úgy kezelhető, hogy a felek értelmes, tényeken alapuló és folyamatos szakmai egyeztetés eredményeként közösen lépnek. A munkaerőhiány a munkavállalók leterheltségét jelentős mértékben növelte, tehát ők ugyanolyan elszenvedői ennek a helyzetnek, mint a munkáltatók.

Az országos érdekegyeztetés keretein belül aktív érdekképviseleti munka folyik. Munkahelyi szinten milyen tapasztalataik vannak?

Számos munkahelyi szakszervezet ért el nagyon komoly eredményeket az elmúlt évben is. Erőfeszítéseiknek köszönhető, hogy már a munkáltatók is érzik például a kollektív megállapodások hiányát ott, ahol még nem született ilyen korábban. A 2018-as évre vonatkozó bértárgyalások jelenleg is zajlanak a munkáltatóknál, a visszajelzések bíztatóak. Véleményem szerint egy megbízható és állandó munkavállalói csapat kialakítása manapság már elképzelhetetlen az érdekvédelmi partnerek bevonása nélkül. Azoknál a munkáltatóknál, ahol jól működik az érdekegyeztetés, a tájékoztatás, a tapasztalatunk alapján a fluktuáció is alacsonyabb, ez pedig a jelenlegi helyzetben komoly eredmény.

Egyedüli nő az érdekegyeztetés világában. Milyen tapasztalatai vannak?

Én nem tennék különbséget e tekintetben. Egyébként nincsenek rossz tapasztalataim, eddig sehol sem okozott problémát. A LIGA Szakszervezeteken belül a nemek közötti arányok kiegyensúlyozottak, mind a konföderációs vezetésben, mind pedig a tagszervezetek vezetőinek körében. Ezért nemzetközi szinten rendszeresen kapunk komoly dicséreteket. A hétköznapokban ezt úgy éljük meg, hogy az esetleges különböző látásmódok nálunk biztosan megjelennek.

dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
Follow hrportal_hu on Twitter

Megállapodtak a béremelésben a miskolci Bosch gyárban

Új béremelési javaslatcsomagban állapodott meg a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. és az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete, a vasárnapi sztrájk elmaradt - írja az MTI.tovább..

További cikkek
120 új munkahely jön létre Győrben

A magyar tulajdonú Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. 6,2 milliárd forint beruházással bővíti győri fémmegmunkáló és... Teljes cikk

Tízezrek tüntettek Spanyolországban nyugdíjemelést követelve

Tízezrek tüntettek szerte Spanyolországban követelve, hogy a kormány az infláció mértékével arányosan emelje a nyugdíjak összegét - írja a MTI. Teljes cikk

Németország importja csaknem ötmillió munkahelyet biztosít az EU-s társországokban

Egy friss tanulmány szerint csaknem ötmillió munkahelyet biztosít Németország importja az Európai Unió (EU) többi 27 tagállamában, és számos... Teljes cikk

Előzetes letartóztatásba helyezték egy alapítványi iskola fenntartóit

Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul... Teljes cikk

Bővíti raktárbázisát a Rudolph Ipari Logisztikai Kft. Tatabányán

A német tulajdonú Rudolph Ipari Logisztikai Kft. letette új raktárbázisának alapkövét, a beruházással a cég a meglévő hatezer négyzetméteres... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár