Hárommillió fős az indiai kiszervezési iparág

A multik a kilencvenes évek második felében kezdték felfedezni Indiát mint a fő tevékenységükhöz nem tartozó vállalati feladatok kiszervezésének ideális terepét. Kezdetben telefonos ügyfélközpontokat, bérszámfejtési és különféle adatbázisok kezelésén alapuló szolgáltatásokat rendeltek ottani cégektől, aztán sorra átkerültek a különféle egyéb "back office" (tehát a cég belső működtetéséhez nélkülözhetetlen) tevékenységek, mint például a számlázás vagy a szoftverfejlesztés.

Napjainkra az olcsó és villámgyors globális széles sávú adatáramlásnak köszönhetően már olyan feladatkörök is kiszervezhetők lettek, mint a marketing, a humánerőforrás-kezelés, az egészségügyi szolgáltatások, a pénzügyi elemzés, sőt, még az újságírás is. A Reuters például száz zsurnalisztát alkalmaz csak azért Bangalore-ban (a kiszervezési iparág indiai "fővárosában"), hogy a New York-i tőzsde eseményeiről tudósítson. Megjelentek továbbá a teljes körű üzleti háttérszolgáltatásokat kiszervezett szolgáltatásként (business processes outsourcing, BPO) ellátó cégek is.

A kiszervezés nem holmi HR-es hóbort, ha egy cég versenyképes akar maradni, muszáj a fő tevékenységére koncentrálnia - vallja az elvet a legnagyobb offshore outsourcing cég, a Genpact. Egyes elemzések szerint ugyanis az Indiába történő kiszervezés átlagosan 35-50 százalékkal képes csökkenteni egy vállalat költségein.

A dél-ázsiai ország nem véletlenül lett a kiszervezések központja, hiszen több mint egymilliárd, angolul is kiválóan beszélő lakosával szinte végtelen számú, viszonylag képzett munkaerőre lehet szert tenni. Még az egyetemet végzettek átlagos havi bruttó bére is csak 15 ezer rúpia (azaz 65 ezer forint) körüli, így nem csoda, hogy a világ ötszáz legnagyobb cége közül négyszáz már kiszervezte valamely tevékenységét a szubkontinensre.

Bár a folyamatba először az amerikai központú vállalatok fogtak, mostanában egyre jobban felzárkóznak a nyugat-európai cégek, sőt a TPI globális tanácsadó cég felmérése szerint már át is vette a vezetést az USA-tól. A tavalyi évben húsz új kiszervezési megállapodást kötöttek az európai cégek, 32,7 milliárd dolláros összértékben, míg az amerikai székhelyű társaságok 194 új szerződést írtak alá, összesen 21,3 milliárdért - olvasható a Világgazdaságban.