Hogy érinti az apa jogviszonyát a fizetés nélküli szabadság?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése értelmében gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. A szülők közül egyidejűleg csak az egyikük veheti igénybe az ellátást, de az bármelyikük lehet. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időként kell figyelembe venni a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A gyermekgondozást segítő ellátás tehát az apa, mint biztosított szülő által igénybe vehető szolgálati időként számítva.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] 2. § (3) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.] szabályait a Kjt-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján jár szabadság, ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés d) pontja szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja minősül munkában töltött időnek.

A Kjt. 37. § (4) bekezdése szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a törvényben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. Bár a Kjt. 37. § (4) bekezdése fő szabálya értelmében a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot a végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, azonban ez alól mégis kivétel a tizennégy éven aluli gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.

A Kjt. 65. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A Kjt. 65. § (2) bekezdése szerint a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a Kjt. 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. Mivel pedig a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a végkielégítésre való jogosultság tekintetében kivételként figyelembe kell venni a fentiekben kifejtettek értelmében, így ezen időtartam a várakozási időbe is beszámít.

A jubileumi jutalom tekintetében - a Kjt. 78. §-a és a 87/A. § (1) bekezdése alapján - a fizetés nélküli szabadság időtartama is figyelembe veendő, mivel ezalatt a közalkalmazotti jogviszony fennáll.

A Kjt. 31/A-a értelmében a felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó, így a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a felmentés nem is közölhető a közalkalmazottal.

A társadalombiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A 8. § a) pontja szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozást segítő ellátás kerül folyósításra.

Összefoglalva: a gyermek gondozásához igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama szolgálati időnek számít; a végkielégítés, a jubileumi jutalom, és a fizetési fokozat előmenetel időtartamába beszámít; illetve az első hat hónap időtartama után szabadság is jár.

Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján kialakított fenti jogértelmezésnek csak tájékoztató jellege van, a jelen tájékoztatás nem mentesíti a kérdezőt a tények teljességén alapuló álláspontja kialakításának szükségessége és felelőssége alól.