Hogyan segít a változások során a Mind Mapping?

Ezekről a kérdésekről egy különleges személy jutott eszembe, aki a változásról, gondolataink szabadságáról, agyunk kreatív és pozitív irányú kihasználásáról tartott előadásai és írásai nyomán ismert. A komoly témáról Kaló Editet kérdeztem, aki nagyvállalati tapasztalattal és vezetői múltat követően, tanácsadóként tevékenykedve alapította meg saját cégét.

- Miért jó a változás, miért jó elhagyni a formális gondolkodást?

- Kreativitásunkat nem lehet "hivatalos csatornákba" terelni. Mérhető és nyilvánvaló, hogy az informális csatornák mennyivel jobban működnek, működhetnek a szervezetben és általuk, több és jobb ötlet születik, és ezek mind a cég jó szolgálatában vannak. Tévedés ne essen, nem a szolgálati út megkerüléséről van szó és nem is döntések meghozataláról, pusztán a fejlődésről, együtt gondolkodásról, a formális keretek elhagyásáról.

- Hogy jön a képbe a Mind Mapping (elmetérképezés)?

- Legfontosabb munkaeszközünk az agyunk, ami magas kapacitáskihasználással kell, hogy működjön. A változások gyorsak, a sikeres jövőalkotáshoz, a problémák megoldásához kreativitásra van szükség, ami az agy megfelelő részeinek aktiválását és mesteri használatát igényli. Ebben nyújt hatékony segítséget a technika. A gondolat anyagi világa két féltekére oszlik. A jobb agyfélteke, főleg a konkrét külvilági képekért, hangokért, a minták felismeréséért felelős. A bal félteke a számokban, szavakban kifejezhető, ésszerű, elemző kritikai gondolatok székhelye. A két félteke közötti folyamatos "párbeszédet" a corpus callosumnak nevezett vastag idegköteg biztosítja. Ez a híd a kreatív és az analitikus gondolkodás képessége között.

A Mind Map (elmetérkép) technikával a cél vagy probléma fókuszba helyezésével inspiráljuk az agyunkat, hogy a lineáris gondolkodás mellett, az asszociatív gondolkodás felé mozduljon el. Aktiválva az agy minden részét, megtisztítva az elavult gondolkodásbeli sémáinktól, javul a koncentráció és a technika segítségével, gyorsan találunk kapcsolatot a szétszórt információk között, egyszerre látva a "nagy képet" és a "részleteket". Miközben a fókusz mindvégig az adott témán marad, agyunk számtalan asszociációval bővíti a lehetséges megoldási alternatívákat, a szükséges információk a rövidből könnyebben átjutnak a hosszú távú memóriába, hatékonyan szolgálva bennünket a jövőben is.

- A keretek közüli kilépés, az elmozdulás az észlelésekben fontos lépések és kulcsszavak. Mi a véleményed a változásról, a gondolati szabadságról?

- Számomra mindez annyit jelent, hogy merjek másképpen gondolkodni és persze cselekedni, mint ahogyan az éppen uralkodó "hitrendszer" keretei között az normálisnak mondható. Már amennyire a "normális" értelmezhető. Hevesen dobog a szívem, izzad a tenyerem, félek is, de aztán mély lélegzetet veszek, aztán újból mély lélegzetet veszek és kitartok a döntésem mellett. Ismerős a folyamat? Minden ismerttől való elmozdulást az agy fenyegetésként élhet meg. Mindenkinél egyedi, hogy mekkora az a változás, ami már "kiveri a biztosítékot". Ugyanakkor a változások gyönyörködtetnek is, ezt sem szabad elfelejtenünk. A tapasztalások nagyon fontosak. Ezeken keresztül tágul a tudatosságunk. Ebből a nézőpontból tekintve majdnem mindegy, hogy mit tapasztalunk.

- Mit jelent számodra a hivatásod?

- A változások kezelése fontos feladat. Annak vagyok a híve, hogy értsük meg, mi zajlik az agyban, a szívben, a testben a változások során. Ez segít "észnél maradni", amikor szükség van rá és nagyobb az esély, hogy tudatos döntések, választások szülessenek. Első hallásra furcsának tűnhet, hiszen az ember tudatos lény. Igen, van tudatunk, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy a döntéseink is mind tudatosak. Izgalmas az út a gondolatok, szavak és tettek összhangjáig. Aki ismeri az emberi agy és lélek működését, az tudja, hogy gondolati és érzelmi "függőségek" alakulhatnak ki, és ebből kifolyólag a szokásaink rabjaivá válhatunk. Jó tudni, hogy mi a legegyszerűbb út magunk mögött hagyni nemkívánatos sémáinkat. A módszert, technikát mutatom meg azoknak, akik az "egyszerű" utat szeretnék választani.

- Mi az, amit igazán egyedinek és különlegesnek találsz a gondolkodásmódodban, módszeredben?

- Nem időzök a problémáknál, ami csak tovább mélyítené az agyban rögzült térképeket. Nem analizálgatom a múltat és nem engedem, hogy uralja a jelenemet és a jövőmet. Vagy csinálok valamit teljes odaadással vagy egyáltalán nem, nem tudom kedvetlenül tenni a dolgaimat. A környezet rendkívül fontos számomra, ami Téged és engem elválaszt, az nekem nem üres tér. Az a tér, az alkotás tere. A módszereim segítségével ezt a teret kreatívan formázni lehet. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez az alkotáson keresztül kössön bennünket össze, a tudattalan érzelmi hullámzások helyett.

Buzan Mind Map módszerét is tanítom, amit személyesen tőle tanultam, fantasztikus embernek tartom, igazi nagy gondolkodó. Amikor a személyes terében vagy, érzed az energiáit. Ő a 70-es évektől tanítja ezt a módszert, ami a saját találmánya, de ha megnézed a nagy gondolkodók jegyzeteit, gyakorlatilag azt látod, hogy már ők is használták a Mind Map fő elemeit. Elképzelhető, hogy így volt képes megtenni a quantum ugrást Leonardo da Vinci, Michelangelo, Charles Darwin, Albert Einstein, Thomas Edison, Galileo, Marie Curie, hogy csak néhányat említsek a sorból. Elhagyva a lineáris gondolkodás börtönét, nem pusztán szavakkal és vonalakkal tették láthatóvá gondolataikat, hanem az ezekkel egyenlő erősségű képekkel, rajzokkal, diagramokkal, kódokkal, szimbólumokkal. Az üzleti életben, szerte a világban, számtalan gondolkodó használja a technikát. Időt, energiát és pénzt takarítanak meg kreatív gondolkodásukkal.

- Nagyvállalati múlt, önálló alkotó jelen. Hogyan hatnak egymásra a tapasztalataid?

- Szeretem a múltamat annak minden sikerével és nehézségével együtt. Minden ember, akivel találkoztam, tanított valamit magamról. Hálás vagyok ezekért a visszajelzésekért. Sok mindent láttam és tapasztaltam. A nagy szervezeteket a szükségesnél "zajosabbnak" láttam, már ami a mentális zajt jelenti. Ez nem kritika részemről, pusztán a megfigyeléseimet osztom meg veled. Most minden sokkal csendesebb, de magányosabb is. Itt én döntök, én hajtok végre, és a visszajelzések azonnal mutatják az eredményességet. Nagyon szeretek emberekkel dolgozni, a forma kevésbé lényeges számomra.

- Hogyan képzeled el a jövőben egy vállalat kultúráját, felépítését?

- Egyszerűnek, laposnak, átláthatónak, ahol ép testben ép lelkek értik és érzik, hogy értelme van együtt dolgozni. Az alkotás örömöt jelent, a légkör mentes a mérgező és fölöslegesen időt és energiát pocsékoló gondolatoktól. Színeket látok és zenét hallok. Rengeteg a változás, az azokkal kapcsolatos gondolatok és érzelmek megfelelően kinyilvánításra kerülnek, és tudatos átélésük támogatott. Különösen, ami a gyász, a félelem és a düh érzéseit illeti, mivel mindhárom normális velejárója a változásoknak. Az értekezletek és az írott anyagok "agyra szabottabbak". Kevesebb a beszéd, több a megfigyelés. Fejlett intuíció és kreativitás támogat a munkálkodás során. Nagyon sok pozitív visszajelzés egymás felé. A 9:1 arányt jó lenne megfordítani az elismerések javára. Sokszor az is megfordul a fejemben, hogy minden képzeletünket felülmúlhatják a jövőbeli változások még a mi életünkben. Ha megfelelően rugalmas vagy, akkor meg fogod találni akkor is a megoldásokat.

- Milyen szerepet tölthet be a HR a jövőben?

- Ugyanúgy, mint a múltban, a jövőben is fontos szerepet gondolok a területnek. Nekem jók a tapasztalataim. Amit már lehetett, automatizáltunk, ami maradt, ott már tényleg gondolkodni kell. A HR valószínűleg kulcsszerepet fog játszani abban, hogy a gondolkodást művészi szinten űzzük az üzleti életben, amire nagy szükség is lesz, mert a változások ütemét tekintve, jóval gyorsabbnak és rugalmasabbnak kell lennünk. Nemrégiben hallottam egy konferencián, hogy ma már léteznek munkahelyek, ahol az elégedettséget naponta mérik. Este kilépsz a kapun és látod, hogy milyen volt a napi elégedettség. És a partnereid is látják. Már be is tudsz avatkozni, hogy csak egy érdekességet említsek a sok közül.

- Milyen különbséget látsz a hazai és a külföldi munkavállalók között? Mi a leghangsúlyosabb különbség a gondolkodásmódjukban?

- Minden ország minden munkavállalója ugyanazokon a folyamatokon megy át, amelyeken mi is itthon. Azok a sikeresebbek, akik inspiráltak, kreatívak, jó önismerettel és önbizalommal bírnak, mesterien használják az eszüket és szívvel-lélekkel élnek. Akik megosztják a gondolataikat és az életüket másokkal. Ne felejtsük el megemlíteni, hogy az elszigeteltség - akár fizikai, akár érzelmi - az ember halálát jelenti. És abból a pozícióból nehéz élettelivé tenni a jövőt.