Hogyan zajlik az európai szociális párbeszéd?
1985 előtt még nem is létezett, 1991-ig is csak korlátozottan működött. De mi is az a szociális párbeszéd? A szociális párbeszéd a szociális partnerek közötti párbeszéd, dialógus. Szociális partnerek alatt pedig a munkaadók, illetve munkavállalók szervezeteit értjük. Az európai szociális párbeszéd olyan párbeszéd, egyeztetés, mely az európai szintű szociális partnerek között zajlik.
Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök
2002-2005.
Az igazi áttörést ezen a területen az úgynevezett Amszterdami Szerződés jelentette. Az Amszterdami Szerződés a Római Szerződés módosításával (RSZ) a közösségi jog részévé tette a szociális párbeszédet, illetve annak produktumait. Kiemelendő, hogy a közösségi jogban ekkor jelent meg az önálló foglalkoztatási fejezet. A középpontban a növekedés, munkahelyteremtés és a szociális biztonság állt. Az európai szociális partnerek három területen alkottak jelentőset: létrejött az úgynevezett Tripartit Szociális Csúcs, 3 éves munkaprogramokat alakítottak ki, illetve bipartit megállapodásokat kötöttek.
A Tripartit Szociális Csúcs az Európai Tanács üléseit előzi meg, s az annak napirendjén szereplő kérdéseket egyezteti a szociális partnerekkel. A 3 éves munkaprogramok pedig a szociális partnerek számára fontos kérdésekre keresnek közös válaszokat. Ilyen kérdések a munkanélküliség csökkentése, a fiatalok foglalkoztatása, a nemek közötti egyenlőség, valamint az oktatás és szakképzés fejlesztése és hozzáférhetővé tétele. Végezetül az európai szociális partnerek egymással úgynevezett keret-megállapodásokat és cselekvési keretterveket is kötöttek.
Keret-megállapodások
A Római Szerződés 138-139.§-ai megteremtették annak jogi lehetőségét, hogy a szociális partnerek a jogalkotás folyamatába bekapcsolódjanak. Ennek területe a szociális szféra, ami a foglalkoztatást is magában foglalja. Amennyiben ezen a területen javaslat fogalmazódik meg, a Bizottság ezzel összefüggésben az európai szociális partnerekkel kötelezően konzultál. Amennyiben arra a következtetésre jut a Bizottság, hogy közösségi fellépés szükséges (jogalkotás), abban az esetben erről a szociális partnerekkel ismételten konzultál. Ebben a fázisban a szociális partnerek jelezhetik, hogy maguk szeretnék a kérdést szabályozni oly módon, hogy a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek egymással megállapodást kötnek és azt a tagszervezeteik útján tartatják be. Ennek kidolgozására 9 hónapjuk van. Amennyiben a szociális partnerek közötti párbeszéd megfeneklik, abban az esetben a Bizottság visszaveszi a kezdeményezést és saját maga viszi tovább a kérdést. Ezt Tanácsi vita követi és uniós jogforrás származhat belőle akkor is, ha a szociális partnerek ebben nem állapodtak meg. Amennyiben viszont a felek megállapodnak, abban az esetben dönthetnek arról, hogy hogyan kívánják a megállapodást végrehajtani. Két lehetőség közül választhatnak: a végrehajtást saját maguk vállalják és a tagszervezeteikkel betartatják (ezek az úgynevezett autonóm megállapodások), vagy pedig kérik a Bizottságot, hogy terjessze ki a megállapodást irányelvvel az egész unióra. A következő megállapodások jöttek így létre.
Keret-megállapodások:
A különbség az autonóm megállapodások és az irányelvek között óriási. Az irányelvek a közösségi jog részét képezik, így mindenkire kiterjednek. Ezzel szemben az autonóm megállapodások csupán a felekre terjednek ki. Így olyan fontos területek, mint például a távmunka, a nem tagszervezetek részére nem rendelkeznek kötelező erővel. Az autonóm megállapodások végrehajtására többféle gyakorlat létezik. Egyrészt bekerülhetnek tagállami kollektív szerződésekbe, a tagállami munkaadói- munkavállalói szervezetek megállapodásainak a részét képezhetik, vagy pedig a munka törvénykönyvekbe kerülnek átültetésre. Utóbbira akkor kerülhet sor, amennyiben a kormányzat szociálisan érzékeny és ezt megteszi. Nálunk az MSZP-SZDSZ kormányzat az 1992. évi XXII. tv-be (régi Munka törvénykönyve) beleillesztette az autonóm megállapodások lényegi tartalmát.
Az autonóm megállapodások azokon a területeken funkcionálnak jól, ahol a szociális párbeszéd ténylegesen működik. Magyarország nem ebbe a kategóriába tartozik. A 2012. évi I. tv. (új Munka törvénykönyve) ugyanis a kollektív jogokat erősen megnyirbálta, a szociális párbeszédet pedig visszaszorította. Jelenleg nem működik Magyarországon tisztán három oldalú szociális párbeszéd fórum, amely valamennyi foglalkoztatási formára kiterjed, és a foglalkoztatással szorosan összefüggő tárgyköröket (szociális kérdések, nyugellátás, egyebek) is felöleli. A LIGA ennek megváltoztatására törekszik. Kimutatható, hogy azon országok sokkal sikeresebbek, ahol a kormányzat a szociális partnereket feleknek tekinti, és őket a jogalkotás folyamatába bevonja. Ez kell, hogy Magyarország számára is mintául szolgáljon.
Végezetül a cselekvési kerettervek olyan területeket szabályoznak, mint például a fiatalok foglalkoztatása, nemek esélyegyenlősége, valamint az élethosszig tartó tanulás. A kerettervek fontos területekre vonatkoznak, szövegezésük azonban meglehetősen általános jelegű. Szintén olyan országokban működnek jól, ahol a felek az önkéntes teljesítésben, mintaadásban érdekeltek.
Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Új igazgató a Schneider Electric gyöngyösi gyárában 6 hónapja
- A Debreceni Egyetem hallgatója nyerte a nemzetközi pénzügyi befektetési versenyt 6 hónapja
- Tényleg felesleges a munkaegészségügy és az érdekegyeztetés? 6 hónapja
- Ki lesz sikeres a munkahelyen? Interjú Kotsis Ádámmal a Boston Consulting partnerével 8 hónapja
- A Párbeszéd szerint meg kellene triplázni a családi pótlékot 8 hónapja
- Vezérigazgató-helyetteseket nevezett ki az MBH Bank 12 hónapja
- A Párbeszéd megduplázná a családi pótlékot 1 éve
- Bértárgyalások: Egyelőre nincs megegyezés a BKV-nál 1 éve
- Nyugdíjasok: További nyugdíjemelésre van szükség az infláció miatt 1 éve
- 300 ezer forint fölé nőhet a garantált bérminimum 1 éve
- Négynapos munkahetet javasol a Párbeszéd 1 éve