Hova vezet a 16 éves tankötelezettség?
Meglepő, érthetetlen és értelmezhetetlen - így reagált a tankötelezettség korhatár csökkenésére Vekerdy Tamás pszichológus, oktatáskutató. A kormány ugyanis a mostani 18-ról az előzőleg tervezett 15 éves kor helyett 16 éves korra szállítja le a tankötelezettséget. A parlament júniusban foglalkozhat a közoktatási és a felsőoktatásról szóló törvényjavaslattal.
Pokorni Zoltán nem változtatná meg a korhatárt
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa több nyilatkozatában hangot adott véleményének, miszerint nem kellene megváltoztatni a ma érvényben lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határt, hiszen most is be lehet fejezni a tanulmányokat 18 éves kor előtt egy szakma megszerzésével. Szerinte a most hatályban lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határ is csupán vágy volt, nem teljesült, és éppen a szakmunkásképzésből rostálódtak ki ezrével a gyerekek. A politikus egy interjújában elismerte, hogy a magyar gazdaságban hiányoznak a jól képzett szakmunkások, amelynek oka szerinte az, hogy a szakképzést nem tudták erre alkalmassá tenni az elmúlt évtizedben, rengetegen lemorzsolódtak és alacsony a felnőttképzésben résztvevők aránya.
Európa emeli, mi csökkentjük a korhatárt
- Aggodalomra ad okot, hogy csökkentik a tankötelezettségi korhatárt - mondja Dr. Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, egyetemi tanár, hiszen nemzetközi környezetben sem akad erre példa. Sőt, amint arra egy korábbi konferencián a szakemberek rámutattak, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését. Benedek András szerint a tankötelezettség korhatárának leszállításával értékes tendenciák törnek meg az iskolázottság szintjének emelkedésében, amely hosszú évtizedek eredményeként indult meg pozitív irányba.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke sem támogatja jelenlegi formájában a tankötelezettség korhatárának lecsökkentését. A szakszervezet kifogásolja, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondja meg, milyen irányba fejlődjön az oktatási rendszer, minként annak is rossz üzenete van Mendrey szerint, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy a korábban tervezett 17 helyett 15 év lesz korhatár, amely végül 16 lett.
Lemorzsolódnak a gyerekek
Semmiféle biztosíték nincsen arra - mondják pedagógusok -, hogy az iskolából kikerülő 16 évesek befejezzék tanulmányaikat, mert ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképük, nem elég érettek, éppen ezért le fognak morzsolódni. Egy évtized alatt 150 ezerre is nőhet ezen kiszolgáltatott fiatalok száma. A BME professzora emlékeztet arra, hogy az iskolaérettség kitolódásával egy átlagos gyerek is 6, 8 éves korában kerül be az iskolarendszerbe, abból pedig 15 évesen kerül ki. A hátrányos helyzetű diákok pedig 16-17 évesen, bizonyítvány nélkül hagyják el az általános iskolát. Ez pedig még inkább így lesz a közeljövőben, ha valóban 16 év lesz a tankötelezettség korhatára.
Még több fiatal munkanélküli lesz
Mindkét pedagógus úgy véli, a tankötelezettség korhatárának megváltozása leginkább a kisebb, hátrányos helyzetű településeken élőket, elsősorban a roma népességet fogja érinteni, ahol nincs munkalehetőség. A munkaerőpiac egyébként sem képes befogadni a lemorzsolódott, mindenfajta szakképzettség és iskolai végzettség nélküli 16 éveseket. - Ha 17 és a 18 évesek, akkor sem - teszi hozzá Benedek András. -Egyrészt azért, - folytatja a pedagógus -, mert képzetlen fizikai munkásra itthon sincs igény, márpedig alapfokú iskolai tanulmányok és mindenfajta szakképzettség híján ez az egy lehetőség marad nekik, na meg a szociális foglalkoztatás.
Külföldön pedig a legegyszerűbb munkák is nyelvtudáshoz és minimális iskolázottsághoz kötöttek. - Magyarországnak amúgy is minimális a munkaerő-kibocsátása. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban még nem alakult ki a kivándorlásnak olyan hagyománya, mint amilyen a Németországba vándorló török családoknál figyelhető meg - fűzi hozzá magyarázatként Benedek András.
A fiatalok elvándorlásától tehát nem kell tartani a PDSZ elnöke, és a BME professzora szerint, mert mint mondják, az inkább a szakképzett és a magasan kvalifikáltak körében tapasztalható (pl. orvosok). - Így egy újratermelődő inaktív társadalom formálódik, s megjelenik a második és harmadik generációs munkanélküliség. A fiatalokban nem a munkaerőpiacra való visszatérés fog problémát okozni, hanem az arra való belépés - nyomatékosítja az egyetemi tanár. És mivel soha nem álltak munkában, álláskeresési járadékra sem lesznek jogosultak, s bekerülnek a szociális ellátó rendszerbe, aminek szintén véges a kapacitása - magyarázza a tanszékvezető.
A megélhetésért fognak bűnözni
Egy konferencián több pedagógus is kiemelte, hogy az iskolapadból kikerülő 16 évesek elkallódhatnak, amely közbiztonsági kérdéseket is felvet. Benedek András elismeri, hogy a megélhetési bűnözésnek nagyobb a kockázata, ha ezek a tizenévesek kimaradnak az iskolából, és munka hiányában elkallódnak. A korhatár leszállításának következményeit illetően nem ilyen borúlátó Mendrey László. Azt azonban a PDSZ elnöke is elismeri, hogy az iskolapadból kikerültek a munkanélküliek táborát fogják erősíteni, de úgy véli, a korhatár leszállítása nem fogja veszélyeztetni a közbiztonságot.
Kevesebb diák, kevesebb pedagógus
Továbbá kevesebb pedagógusra lesz szükség a korhatár csökkenése következtében, ami a vidéki, száz százalékban hátrányos helyzetű diákokat tanító általános iskolákat fogja dominánsan érinteni, de a nyolcadik osztályok létszámcsökkenése a szakiskolákra is ki fog hatni.
Gazdasági szempontból sem éri meg
Benedek András véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel elismeri, hogy a hosszú évtizedek alatt nem sikerült érvényesíteni a korhatári kötelezettséget, s bár nőtt az iskolázottak száma, a gyerekek tíz százaléka nem teljesíti a tankötelezettséget. - Bár erről nincsenek pontos adataink, valószínűleg ennél jóval többen hagyják ott idő előtt az iskolát - teszi hozzá az egyetemi tanár. Úgy véli, a kormány szándéka valószínűsíthetően az iskolaszerkezet racionálisabbá tétele, de nem számolnak azzal, hogy miközben a fiatalok 40-50 százaléka magasan iskolázottá válik, az iskolázatlanok aránya 10-15 százalékkal fog emelkedni a jelenlegi 5-10 százalékról. - Ez azt jelenti, hogy amennyi költséget megtakarítunk a korhatár csökkentésén, annyit el is fog vinni ezen csoport szociális ellátása, már ha képes lesz befogadni őket a jelenleg is túlterhelt ellátó rendszer - vélekedik a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
Csak szakképesítéssel lehessen kilépni a munkaerőpiacra
A PDSZ elnöke szerint a tanulás folytatásának a lehetőségét kell megteremteni, vagyis azt, ha valaki nem fejezte be a nyolc általánost, később visszatérhessen tanulmányaihoz, de azt is fontosnak tartják, hogy a szakmunkásképzőt végzettek is továbbléphessenek. A szakszervezet csak így támogatja a 16 éves tankötelezettséget - mondja Mendrey László.
A pedagógusok remélik, továbbra is ingyen lehet majd tanulni az érettségi befejezéséig, ez azonban még képlékeny, ahogy azt sem lehet tudni, hogy a 16 éves korhatár érinti-e a családi pótlékot. - Már csak azért sem tudunk erre választ adni, mert január óta nincs egyeztetés a kormányzattal. Mást értünk ugyanis az érdekegyeztetés fogalma alatt. Véleményünk szerint a kérdőívek kiküldése ugyanis nem tartozik alá - fűzi hozzá Mendrey László.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke is a szakmai végzettség szükségességét hangsúlyozza. A BME professzora úgy véli, szinkronba kellene hozni a tankötelezettség korhatárát a szakiskolai képzés hosszával. Négy évessé kell tenni a szakiskolai képzést, amelynek a pedagógiai részére is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Az egyetemi tanár szerint azt kellene elérni, hogy a fiatalok csak szakképesítéssel lépjenek a munkaerőpiacra, akárhány évesek is. Jó eszköznek tartja az ösztöndíjrendszerrel történő motiválást arra, hogy az iskolai rendszeren belül tartsák a gyerekeket, ehhez azonban - fűzi hozzá Benedek András - az alapfokú iskolai tanulmányok befejezése és egyfajta tanulási kultúra megteremtése szükséges, ezek hiányában ugyanis nem fognak tudni továbblépni a szakképzésbe.
Pokorni Zoltán nem változtatná meg a korhatárt
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa több nyilatkozatában hangot adott véleményének, miszerint nem kellene megváltoztatni a ma érvényben lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határt, hiszen most is be lehet fejezni a tanulmányokat 18 éves kor előtt egy szakma megszerzésével. Szerinte a most hatályban lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határ is csupán vágy volt, nem teljesült, és éppen a szakmunkásképzésből rostálódtak ki ezrével a gyerekek. A politikus egy interjújában elismerte, hogy a magyar gazdaságban hiányoznak a jól képzett szakmunkások, amelynek oka szerinte az, hogy a szakképzést nem tudták erre alkalmassá tenni az elmúlt évtizedben, rengetegen lemorzsolódtak és alacsony a felnőttképzésben résztvevők aránya.
Európa emeli, mi csökkentjük a korhatárt
- Aggodalomra ad okot, hogy csökkentik a tankötelezettségi korhatárt - mondja Dr. Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, egyetemi tanár, hiszen nemzetközi környezetben sem akad erre példa. Sőt, amint arra egy korábbi konferencián a szakemberek rámutattak, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését. Benedek András szerint a tankötelezettség korhatárának leszállításával értékes tendenciák törnek meg az iskolázottság szintjének emelkedésében, amely hosszú évtizedek eredményeként indult meg pozitív irányba.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke sem támogatja jelenlegi formájában a tankötelezettség korhatárának lecsökkentését. A szakszervezet kifogásolja, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondja meg, milyen irányba fejlődjön az oktatási rendszer, minként annak is rossz üzenete van Mendrey szerint, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy a korábban tervezett 17 helyett 15 év lesz korhatár, amely végül 16 lett.
Lemorzsolódnak a gyerekek
Semmiféle biztosíték nincsen arra - mondják pedagógusok -, hogy az iskolából kikerülő 16 évesek befejezzék tanulmányaikat, mert ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképük, nem elég érettek, éppen ezért le fognak morzsolódni. Egy évtized alatt 150 ezerre is nőhet ezen kiszolgáltatott fiatalok száma. A BME professzora emlékeztet arra, hogy az iskolaérettség kitolódásával egy átlagos gyerek is 6, 8 éves korában kerül be az iskolarendszerbe, abból pedig 15 évesen kerül ki. A hátrányos helyzetű diákok pedig 16-17 évesen, bizonyítvány nélkül hagyják el az általános iskolát. Ez pedig még inkább így lesz a közeljövőben, ha valóban 16 év lesz a tankötelezettség korhatára.
Még több fiatal munkanélküli lesz
Mindkét pedagógus úgy véli, a tankötelezettség korhatárának megváltozása leginkább a kisebb, hátrányos helyzetű településeken élőket, elsősorban a roma népességet fogja érinteni, ahol nincs munkalehetőség. A munkaerőpiac egyébként sem képes befogadni a lemorzsolódott, mindenfajta szakképzettség és iskolai végzettség nélküli 16 éveseket. - Ha 17 és a 18 évesek, akkor sem - teszi hozzá Benedek András. -Egyrészt azért, - folytatja a pedagógus -, mert képzetlen fizikai munkásra itthon sincs igény, márpedig alapfokú iskolai tanulmányok és mindenfajta szakképzettség híján ez az egy lehetőség marad nekik, na meg a szociális foglalkoztatás.
Külföldön pedig a legegyszerűbb munkák is nyelvtudáshoz és minimális iskolázottsághoz kötöttek. - Magyarországnak amúgy is minimális a munkaerő-kibocsátása. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban még nem alakult ki a kivándorlásnak olyan hagyománya, mint amilyen a Németországba vándorló török családoknál figyelhető meg - fűzi hozzá magyarázatként Benedek András.
A fiatalok elvándorlásától tehát nem kell tartani a PDSZ elnöke, és a BME professzora szerint, mert mint mondják, az inkább a szakképzett és a magasan kvalifikáltak körében tapasztalható (pl. orvosok). - Így egy újratermelődő inaktív társadalom formálódik, s megjelenik a második és harmadik generációs munkanélküliség. A fiatalokban nem a munkaerőpiacra való visszatérés fog problémát okozni, hanem az arra való belépés - nyomatékosítja az egyetemi tanár. És mivel soha nem álltak munkában, álláskeresési járadékra sem lesznek jogosultak, s bekerülnek a szociális ellátó rendszerbe, aminek szintén véges a kapacitása - magyarázza a tanszékvezető.
A megélhetésért fognak bűnözni
Egy konferencián több pedagógus is kiemelte, hogy az iskolapadból kikerülő 16 évesek elkallódhatnak, amely közbiztonsági kérdéseket is felvet. Benedek András elismeri, hogy a megélhetési bűnözésnek nagyobb a kockázata, ha ezek a tizenévesek kimaradnak az iskolából, és munka hiányában elkallódnak. A korhatár leszállításának következményeit illetően nem ilyen borúlátó Mendrey László. Azt azonban a PDSZ elnöke is elismeri, hogy az iskolapadból kikerültek a munkanélküliek táborát fogják erősíteni, de úgy véli, a korhatár leszállítása nem fogja veszélyeztetni a közbiztonságot.
Kevesebb diák, kevesebb pedagógus
Továbbá kevesebb pedagógusra lesz szükség a korhatár csökkenése következtében, ami a vidéki, száz százalékban hátrányos helyzetű diákokat tanító általános iskolákat fogja dominánsan érinteni, de a nyolcadik osztályok létszámcsökkenése a szakiskolákra is ki fog hatni.
Gazdasági szempontból sem éri meg
Benedek András véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel elismeri, hogy a hosszú évtizedek alatt nem sikerült érvényesíteni a korhatári kötelezettséget, s bár nőtt az iskolázottak száma, a gyerekek tíz százaléka nem teljesíti a tankötelezettséget. - Bár erről nincsenek pontos adataink, valószínűleg ennél jóval többen hagyják ott idő előtt az iskolát - teszi hozzá az egyetemi tanár. Úgy véli, a kormány szándéka valószínűsíthetően az iskolaszerkezet racionálisabbá tétele, de nem számolnak azzal, hogy miközben a fiatalok 40-50 százaléka magasan iskolázottá válik, az iskolázatlanok aránya 10-15 százalékkal fog emelkedni a jelenlegi 5-10 százalékról. - Ez azt jelenti, hogy amennyi költséget megtakarítunk a korhatár csökkentésén, annyit el is fog vinni ezen csoport szociális ellátása, már ha képes lesz befogadni őket a jelenleg is túlterhelt ellátó rendszer - vélekedik a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
Csak szakképesítéssel lehessen kilépni a munkaerőpiacra
A PDSZ elnöke szerint a tanulás folytatásának a lehetőségét kell megteremteni, vagyis azt, ha valaki nem fejezte be a nyolc általánost, később visszatérhessen tanulmányaihoz, de azt is fontosnak tartják, hogy a szakmunkásképzőt végzettek is továbbléphessenek. A szakszervezet csak így támogatja a 16 éves tankötelezettséget - mondja Mendrey László.
A pedagógusok remélik, továbbra is ingyen lehet majd tanulni az érettségi befejezéséig, ez azonban még képlékeny, ahogy azt sem lehet tudni, hogy a 16 éves korhatár érinti-e a családi pótlékot. - Már csak azért sem tudunk erre választ adni, mert január óta nincs egyeztetés a kormányzattal. Mást értünk ugyanis az érdekegyeztetés fogalma alatt. Véleményünk szerint a kérdőívek kiküldése ugyanis nem tartozik alá - fűzi hozzá Mendrey László.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke is a szakmai végzettség szükségességét hangsúlyozza. A BME professzora úgy véli, szinkronba kellene hozni a tankötelezettség korhatárát a szakiskolai képzés hosszával. Négy évessé kell tenni a szakiskolai képzést, amelynek a pedagógiai részére is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Az egyetemi tanár szerint azt kellene elérni, hogy a fiatalok csak szakképesítéssel lépjenek a munkaerőpiacra, akárhány évesek is. Jó eszköznek tartja az ösztöndíjrendszerrel történő motiválást arra, hogy az iskolai rendszeren belül tartsák a gyerekeket, ehhez azonban - fűzi hozzá Benedek András - az alapfokú iskolai tanulmányok befejezése és egyfajta tanulási kultúra megteremtése szükséges, ezek hiányában ugyanis nem fognak tudni továbblépni a szakképzésbe.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról