Egyre inkább a munkavállaló a király a munkaerőpiacon

A VUCA világgal való lépéstartás másik, bár az előzőtől nagyon eltérő megközelítése a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a szervezetekben. Hogy hogyan állíthatók az ember szolgálatába, erről beszélt a HR Portalnak az innovatív üzleti megoldásokkal foglalkozó Klaus Schimmer. A technológia, a big data és az algoritmusok együtt adják mára a lehetőséget a gépi tanulás egyre széleskörűbb alkalmazására. A végső cél pedig az SAP számára, hogy megteremtse az intelligens vállalati szoftvert. A szakértő az önvezető autókhoz hasonlította az eszközt. Ha egy autóba egyre több intelligens alkatrészt építenek be, mint például a sebességszabályozó vagy az önálló parkolás, akkor a végén eljutunk az önvezető autóhoz. Így van ez az üzleti szoftverekkel is, ahol a fejlesztők lépésről-lépésre igyekeznek egyre intelligensebbé tenni a programokat.

Azt persze tudjuk, hogy egyre több folyamat digitalizálódik a vállalati működésben, mégsem olyan könnyű elképzelni hogy is néz ki a „tökéletes” intelligens vállalkozás. Klaus Schimmer szerint a gépi tanulást folyamatosan fejlesztik például az arcfelismerő rendszerekkel, szövegelemző szoftverekkel, matematikai alapon előrejelzéseket készítő, big data-t felhasználó szoftverekkel. A szövegelemző szoftverre hozta példaként, amikor az ügyfelek kitöltenek egy bejelentő formulát, az nem egy alkalmazott olvassa el, hanem egy szoftver, amely a korábbi öt év sok millió bejelentése alapján, azok összes adatából „megtanulta” a lehetséges válaszokat, így tanulva a múltból, „dönteni tud” a következő lépésről, hogy hová kell továbbítania a bejelentést. A rutinszerű munkákat a gép meg tudja tanulni és végre tudja hajtani, akár 24 órában, heti hét napon. Az emberek pedig végezhetnek magasabb hozzáadott értékű, kreatívabb munkát.

Klaus SchimmerA mesterséges intelligenciával kapcsolatban a szakember két dolgot emelt ki, az egyik a folyamatok automatizálása, a másik az innováció volt, amely egész üzleti modellekre befolyással lehet. Itt az autóbiztosítás - kárfelmérés került elő példaként, melyet ma többnyire a biztosítók alkalmazottai végeznek. Ehelyett a következő lépés lehet, hogy a gépek, sok millió baleseti fotó alapján megtanulják, hogy melyik káresemény milyen biztosítási összeggel jár. Így a későbbiekben az ügyfél által beküldött fotók alapján is lehet már kalkulációt készíteni.

Leginkább a pénzügyi területet, a HR-t és a szolgáltatási szektort fogja érinteni a mesterséges intelligencia fejlődése. Például, ha a chatbotokra gondolunk: egy IT hotline munkájának 60%-át a jelszó-helyreállítás adja, amit egy chatbot tökéletesen el tud végezni a telefonos operátor helyett. Ha a telekommunikációs vagy ismét a biztosítási szektort nézzük, amikor az évfordulónál mindenki biztosítót válthat, a cégeknek időszakosan meg kellett növelniük a dolgozóik számát, akár a duplájára, hogy fogadni tudják a megkereséseket. A chatbotok segítségével azonban az alkalmazottak számát a minimumon lehet tartani.

Mit végezhet a gép a HR-es helyett?

A gépi tanulás a HR-ben három területen hozhat jelentős változást, vázolta az SAP szakembere. Ennek egyike az előrejelzések és elemzések témaköre. A szövegelemző szoftver segíthet álláshirdetést is írni, ugyanis az elkészült szöveget át lehet futtatni a szoftveren, amely például szűri az esetleg előítéletes megfogalmazást, - ha esetleg a HR-es túl férfias szavakat használ -, amely miatt a munkáltató csak egy eleve szűkebb pályázói körből választhat, mert mondjuk a nőket elriasztja a szóhasználat. A szoftver segíthet a fizetési ajánlat kalkulálásban is, azzal, hogy kielemzi, hogy a környező munkaerő-piaci szereplők mennyit fizetnek hasonló munkakörben. Vagy benne vannak-e a megfelelő hívószavak a hirdetésben, amivel mondjuk egy értékesítőt el lehet érni?

Ugyanígy a szoftver képes lehet arra, hogy a pályázókat a meghirdetett munkakörökhöz passzítsa, így a recruiternek nem kell elolvasnia 500 életrajzot, hanem a gép elvégzi az előszűrést helyette. Ez a folyamat fordítottan is működhet. Ha a pályázó szemben találja magát 300 pozícióval, nem kell mindet végig néznie, hanem a CV-jét feltöltve a gép kiszűri a számára relevánsakat.
Ugyanígy a már vállalatnál dolgozók fejlődési útját is segítheti szoftver, hiszen a dolgozó beírhatja, hogy milyen területek érdekelnék. A gép „megnézi” milyen képzési lehetőségek állnak rendelkezésre, a hasonló pozícióban dolgozó kollégák milyen tréningeken vettek részt, így a munkavállaló komplexebb információ alapján készült javaslatot kaphat. Ugyanez igaz a karrierterv ajánlatok készítésére is, hiszen számos korábbi alkalmazott karrierútját vizsgálhatja a gép a rendelkezésre álló adatok alapján.

Klaus Schimmer kiemelte, már a 60-as években is féltek a gépek térhódításától, ha a TIME híradásait figyeljük, ugyanazt harsogták a főcímek, mint manapság: vajon elveszik-e a gépek a munkánkat? Miközben például a demográfiai mutatók szinte az összes fejlett gazdaságban azt mutatják, hogy nincs meg a kellő utánpótlás a munkaerőpiacon. Éppen ezért eljutottunk abba a történelmi pillanatba, ahol nem csak az ügyfél, hanem az alkalmazott is király. Ezért fontos a munkavállalói élmény. Számít, hogy mi az alkalmazott értékrendje, mik a céljai, hogy rugalmasan akar dolgozni, fontos számára a munka-magánélet egyensúlya. Ezért a szoftverek, mint eszközök, amelyek a munkavállalói élményt javítják, megkönnyítik a dolgozók életét, egyre fontosabb szerepet játszanak a szervezetek életében. Nincs mese, a munkavállalóval törődni kell, a jóllétével és a fejlődésével, hogy elégedett legyen. Egyébként hogyan várhatjuk el tőle, hogy a legmagasabb színvonalon foglalkozzon az ügyfelekkel?

A legfontosabb munkavállalói képességek és hozzáadott érték a munkában a szenvedély, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, az intellektus és a szorgalom lesz.

Nyitókép: Alain Delorme


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Így „provokálja” a művészet a szervezeteket
2. oldal - Egyre inkább a munkavállaló a király a munkaerőpiacon