Így segíthet a munkáltató az eladósodott dolgozón

A gazdasági válság előtt szinte hitelfelvételi lázban égett a magyar lakosság: még a stabil munkahellyel és a tisztességes jövedelemmel rendelkezők is könnyebben vásároltak olyan termékeket, amelyeket csak hitelből engedhettek meg maguknak. A pénzintézeteknek elég volt a munkáltatók által kiadott jövedelemigazolásokat bemutatni, ami fedezetet nyújtott a nagy összegű forint vagy deviza alapú hitelekhez. A válsággal és a hitel feltételek romlásával azonban nemcsak azok jártak pórul, akik felelőtlenül vették fel sorra a hiteleket, hanem a jól fizető adósok is, akik szintén halmozni kezdték tartozásaikat. Bár a begyűrűződő hitelpiaci válság óvatosabbá tette az embereket, vannak, akik még mindig a gyorskölcsönöket kínáló cégek ajánlatait tartják, ha nem is feltétlenül jó, de egyszerű megoldásnak, miközben ennél kedvezőbb lehetőséggel is élhetnének - méghozzá a munkahelyükön. A munkáltatóknak ugyanis több eszköz is van a kezükben, amellyel segíteni tudják az anyagilag nehéz helyzetbe került munkavállalókat.

Gyors és könnyű megoldás: a munkabér-előleg

Az egyik leggyakrabban kért gyorssegély a munkabér-előleg. Ezt csak akkor és olyan összegben adják a munkáltatók, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket ne haladja meg - mondta portálunknak Máriás Attila.

A BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadójának tájékoztatása szerint mivel sem a Munka Törvénykönyve, sem egyéb jogszabályok nem állapítanak meg a juttatások rendjével kapcsolatosan részletszabályokat, a munkaügyi gyakorlatban a munkabér-előleg igénylésének, nyújtásának rendjét általában a kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Általában ebben szabályozzák, hogy a próbaidő alatt nyújtható-e bérelőleg vagy sem, a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles megfizetni az előleget. Ugyanakkor - tette hozzá a szakember - a munkabér előleg nyújtásának nem feltétele a kollektív szerződés megléte, illetve a juttatás abban történő rendezése.

A munkáltató szabályozhatja, hogy milyen feltételekkel biztosítja a munkabér-előleget, sok cégnél a szabályozási gyakorlat rögzíti, hogy például évenként egy esetben jogosult a munkavállaló munkabér-előleget igénybe venni, ha a korábban igényelt összeg már levonásra került, vagy hogy a próbaidő tartama alatt nem lehet munkabér-előleget igényelni. - Ilyen deklarált szabályokat nem tilos alkalmazni, de az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a diszkrimináció tilalmát nem sértheti az eljárás - hangsúlyozta a munkaügyi szaktanácsadó, hozzátéve, szintén a munkáltatótól függ, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a még hátralévő tartozást a munkavállaló egy összegben, vagy más előre meghatározott módon köteles-e megtéríteni, illetve a levonást tűrni.

A munkabér előleg adómentesen is adható, de csak legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben.

Jóllehet a munkáltatóknak nem kötelező munkabér-előleget nyújtaniuk, a Munka Törvénykönyve nevesít olyan helyzetet, amikor kötelező az alkalmazása. - Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell - mutatott rá a szakember.

Kamatmentes hitel a vállalattól: a munkáltatói kölcsön

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy munkáltatói kölcsön formájában is támogassa a dolgozót, de Máriás Attila szerint ezt a megoldást nem alkalmazzák túl gyakran a cégek.

A munkáltatói kölcsön a magyar jogrendszer kevésbé szabályozott területei közé tartozik. A Munka Törvénykönyve a szociális juttatások témakörében csupán annyit határoz meg, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra.

A munkáltatói kölcsön nem számít engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak, mivel nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - nyújtott kölcsön. A munkáltatói kölcsön igénylésének és folyósításának feltételeit, a jogosultság és az igénylés szabályait a közszférában rendeleti szintű szabályozás, a privát szférában kollektív szerződés vagy egyéb belső szabályzat tartalmazhatja.

A munkavállalóval köthető kölcsönszerződés polgári jogi szerződésnek minősül, így a felek szabadon határozzák meg a tartalmát. A kölcsönszerződést nem szükséges írásba foglalni ahhoz, hogy érvényes legyen, de a jogviták elkerülése céljából mégis célszerű ezt megtenni.

A munkáltató a kölcsönt mindig valamilyen meghatározott célra folyósítja, de ennek a munkavállaló szociális szükségleteihez kell kapcsolódnia. Általában lakásvásárlásra vagy lakásfelújításra, lakásbővítésre szól, de a felek más egyéb szociális (utazási, iskolakezdési) célt is meghatározhatnak. A kölcsön felhasználásának igazolását azonban megkövetelheti a munkáltató, mivel ha azt nem az eredeti célra használják fel, a kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel lehet mondani.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a munkáltatói kölcsön kamatmentes, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem köthetnek ki a szerződésben kamatot.

A munkáltatónak módjában áll kedvezményes kamatozású kölcsönt illetve adómentes, vissza nem térítendő támogatást is nyújtani munkavállalói részére, de ezt csak lakáscélra lehet felhasználni. - A lakáscélú hitelek juttatásának jogszabályi hátterét a személyi jövedelemadóról szóló törvény rögzíti, amely kimondja, hogy a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a lakáscélú hitel utáni kamatkedvezményt, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakásra fordítja, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét - emelte ki Máriás Attila.

Mint mondta, a munkáltatói kölcsön folyósítása pénzintézet közreműködésével és annak igazolásával kell, hogy történjen. A kölcsön igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, a fizetendő kamatot, költségeit a munkáltató határozza meg, azonban az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a diszkrimináció tilalmát ebben az esetben sem sértheti az eljárás.

Ha nincs más megoldás: levonás a bérből

A pénzintézetek és a pénzügyi hatóságok egy ideig türelmesen várnak, de ha huzamosabb ideig nem érkezik törlesztés, akkor már nem az adósnál, hanem annak munkáltatójánál kopogtatnak, hogy "behajtsák" a tartozást, vagyis ebben az esetben már a fizetés letiltásával kell számolnia a dolgozónak. - A munkabérből levonás csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján történhet. Például jogszabály alapján levonható a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg, ugyanakkor tartásdíj levonásához már bírósági határozat szükséges - magyarázta a munkaügyi szaktanácsadó.

Hangsúlyozta: fontos, hogy a pénzintézet közbenjárása alapján a munkáltató intézkedése jogszerű legyen. Mivel a munkavállaló a munkáltatóval szemben jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, kizárólag a hitelesített dokumentumok hiánypótlását követően kerülhet sor a levonásra. A munkáltatónak minden esetben körültekintően kell eljárnia, hiszen ha a pénzintézet által megküldött dokumentumok alapján a munkabérből történő levonás nem felel meg a munkajogi kritériumoknak, akár rendeltetésellenes joggyakorlásnak is minősülhet a munkabérből történő levonás.

Máriás Attila tájékoztatása szerint a munkabérből történő levonás mértéke a munkabér 33 százaléka, bizonyos esetekben 50 százaléka. A levonás a nettó munkabér 50 százalékáig terjedhet például tartásdíj, szüléssel járó költség, tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés vagy jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetén. Egyidejűleg fennálló több letiltás esetén az összes levonás ugyancsak a munkabér 50 százalékáig terjedhet.

A szakember hangsúlyozta, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló munkabéréből levonni a tartozást, amennyiben a letiltás objektív feltételei fennállnak, ennek elmulasztása esetén ugyanis készfizető kezesként felel. A munkáltató ezzel kapcsolatos értesítési kötelezettsége két irányú lehet, egyrészt értesítenie kell az adóst a letiltásról, és intézkedni annak teljesítéséről, másrészt akadály esetén értesítenie kell a letiltást kibocsátót - emelte ki Máriás Attila.