Indokolni kell az indokolatlan kirúgást

A napilap ismertetése szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény január 1-jétől hatályos módosítása kimondja, hogy a közszolgálati jogviszony indokolás nélkül megszüntethető, ugyanakkor a munka törvénykönyvének egy olyan rendelkezésére is utal, amely szerint "a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet". Mint írták, a felmondás pedig tipikusan ilyen, hiszen írásban kell közölni, s még pert is lehet indítani ellene.

A Népszabadság szerint a kormánytisztviselők jogállását szabályozó, tavaly nyáron elfogadott törvény - amely a minisztériumoknál és az országos hatáskörű szerveknél dolgozó mintegy hatvanezer köztisztviselőt minősítette át kormánytisztviselővé – esetében hasonló a helyzet.

Az indokolás nélküli elbocsátás miatt eddig csaknem harminc egykori kormánytisztviselő fordult már a Fővárosi Bírósághoz -nyilatkozta a lapnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

A lap beszámol arról is, hogy eddig jóval kevesebb embert rúgtak ki, mint amennyire a korábbi fideszes nyilatkozatok alapján számítani lehetett: a nyolcezer fős minisztériumi garnitúra legalább negyedének menesztését helyezték kilátásba, de a szakszervezet adatai szerint ténylegesen csak mintegy nyolcszáz főnek mondtak fel.