Inkább a nyelv, mint a szakmai tudás fontos a munkaadóknak
Noha a munkaadók úton-útfélen hangoztatják, hogy az oktatási rendszert a piac igényei szerint kellene kialakítani, mégis, az ezt taglaló konzultáción alig képviseltették magukat - számol be a Világgazdaság.
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács ez év nyarán hozta létre a felsőoktatás és a munkaerőpiac kölcsönhatását elemző munkabizottságát, hogy egy folyamatos, egyeztető platformot biztosítson az abban érdekelt feleknek. A novemberi konferenciára még csupán a kereskedelmi és ipari, valamint az agrárkamara képviselőit hívták meg, a decemberi konzultációra viszont már a nagy munkaadói szervezetek, az érintett tárcák, illetve állami intézmények vezetői is hivatalosak voltak.
Csakhogy a 35 meghívott közül mindösszesen tízen jelentek meg, így többek között nem hallották Benedek Andrásnak, a munkabizottság elnökének az előadását sem, pedig számos olyan dologra is rámutatott, amit a munkaadók megszívlelhetnének. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjének véleménye szerint a diplomások helyzete viszonylag jó, hiszen nagy irántuk a kereslet, relatíve kicsi a körükben a munkanélküliség, és az alacsony végzettségűekhez képest jól megfizetik őket. A mélyben azonban feszültségek húzódnak, amelyre sürgősen megoldást kell találni: az évtized végén ugyanis kikerülnek az egyetemi, főiskolai iskolapadokból azok a fiatalok, akik még a régi rendszer szerint tanultak, s velük szemben komoly sztereotípiákat fogalmaznak meg a foglalkoztatók. Arról nem is beszélve, hogy ugyanekkor végeznek azok is, akiket már az új típusú alapképzés (BA, BSc) szerint tanítottak, róluk viszont alig lehet tudni, hogy szakképzettségük mire teszi őket alkalmassá. Mindezek következtében várhatóan nő majd az álláskeresők száma.
Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára úgy véli, a multik nem támaszkodnak eléggé az egyetemeken, főiskolákon szerzett szakmai tudásra, inkább csak a magas szintű nyelvi ismereteket várják el leendő munkavállalóiktól, hogy a speciális tudásra maguk képezhessék ki őket. Ezzel azonban jelentősen torzul az oktatás és a munkaerőpiac elvárási rendszere.
Világgazdaság
Csakhogy a 35 meghívott közül mindösszesen tízen jelentek meg, így többek között nem hallották Benedek Andrásnak, a munkabizottság elnökének az előadását sem, pedig számos olyan dologra is rámutatott, amit a munkaadók megszívlelhetnének. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjének véleménye szerint a diplomások helyzete viszonylag jó, hiszen nagy irántuk a kereslet, relatíve kicsi a körükben a munkanélküliség, és az alacsony végzettségűekhez képest jól megfizetik őket. A mélyben azonban feszültségek húzódnak, amelyre sürgősen megoldást kell találni: az évtized végén ugyanis kikerülnek az egyetemi, főiskolai iskolapadokból azok a fiatalok, akik még a régi rendszer szerint tanultak, s velük szemben komoly sztereotípiákat fogalmaznak meg a foglalkoztatók. Arról nem is beszélve, hogy ugyanekkor végeznek azok is, akiket már az új típusú alapképzés (BA, BSc) szerint tanítottak, róluk viszont alig lehet tudni, hogy szakképzettségük mire teszi őket alkalmassá. Mindezek következtében várhatóan nő majd az álláskeresők száma.
Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára úgy véli, a multik nem támaszkodnak eléggé az egyetemeken, főiskolákon szerzett szakmai tudásra, inkább csak a magas szintű nyelvi ismereteket várják el leendő munkavállalóiktól, hogy a speciális tudásra maguk képezhessék ki őket. Ezzel azonban jelentősen torzul az oktatás és a munkaerőpiac elvárási rendszere.
Világgazdaság
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról