Megjelent: 15 éve

Ismét változtak a kedvezményes nyugdíjazás feltételei

A Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik a nyugdíjazás feltételrendszeréről. Ezt a 2006. évi CVI. törvény 2007. január 1-jén hatályba lévő szabályai módosították, majd a szóban forgó szabályokat ismét módosította a 2008. január 1-jétől hatályba lépő 2007. évi CLXVI. törvénymódosítás. Cikkünkben a nyugdíjazási szabályokat ismertetjük.

Változások a törvénymódosítást követően

A fentebb említett törvénymódosítás nem változtatott az öregségi nyugdíj korhatár és nyugdíjazási feltételrendszeren. Ez azt jelenti, hogy változatlanul 62 év egységesen az öregségi nyugdíjkorhatár és 20 év szolgálati idő a teljes nyugdíjhoz és 15 év szükséges a résznyugdíjhoz. (Eredetileg a résznyugdíj 2008. év végétől megszűnt volna, azonban a 2007-es törvénymódosítással továbbra is fennmarad.) Változások az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeiben vannak.

1) 2008. január 1-jétől kezdődően 2008. december 31-ig az életkori feltételek és a szolgálati idővel kapcsolatos feltételek változatlanok, ami azt jelenti, hogy nő leghamarabb 57 éves életkorának betöltésétől kezdődően 38 év szolgálati idő mellett, férfi 60 éves életkor betöltése és szintén 38 év szolgálati idő mellett jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra. Az említett feltételekhez képest többletkövetelmény viszont az, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra csak az jogosult, aki az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjában meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Célszerű áttekinteni ezért azokat a biztosítással járó jogviszonyok körét, amelyek a Tbj. meghatározott pontjai szerint a nyugdíjjogosultság szempontjából nem állhatnak fenn. Így nyugdíjjogosultság nem állapítható meg annak a személynek, aki: nyugdíjjogosultságot szerezet, és ha 2008. év folyamán a nyugellátás megállapítását kérik, a biztosítással járó jogviszonyukat nem kell megszüntetni.

A nyugdíjazás feltételrendszerében a biztosítási jogviszonyokkal kapcsolatos előírásokat a 2006. évi CVI. törvénymódosítás vezette be. A 2008. január 1-jével hatályba lépő módosítás e tekintetben lényeges változásokat hozott, mivel enyhített a korábbi szabályozás szigorúságán. Korábban ugyanis a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyok fennállását határozta meg a törvénymódosítás, kizáró tényezőként a jogosultság megállapítása szempontjából. A 2007. évi törvénymódosítás ezen változtatott, és mivel nem a Tbj. 5. §-ában említett valamennyi jogviszonyt, hanem csak a Tbj. a már említett 5. § (1) bekezdésének a)-b), illetve e)-g) pontjai szerinti biztosítási jogviszonyokat említi. Ennek következtében az új szabályozás szerint a nyugdíjazásnak ma már nem akadálya az, hogy az érintett személy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végezzen, így aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magán nyugdíjpénztárak választott tisztség viselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester az előrehozott nyugdíjazás lehetőségével élhet, ha ennek említett feltételeit teljesíteni tudja. A megváltozott szabályozás területéről kiemelendő pl. a települési önkormányzatok képviselő testület tagjainak nyugdíjazási lehetősége. Ma már ennek nincs akadálya, nem kell a képviselői státuszt megváltoztatni, a megbízatást visszaadni.

2) 2008. december 31-étől 2012. december 31-ig az előrehozott öregségi nyugdíj feltétele megváltozott. A 4 éves időintervallumban a nyugdíj jogosultság feltétele a következő: előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki
- 2012. december 31-ig az 59. életévét betöltötte, férfi 60. életévét betöltötte, és
- legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és
- a Tbj. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A nők esetében tehát 2 évet emelkedett az előrehozott nyugdíjkorhatár, a férfiak esetében viszont nem változott, maradt a 60. életév betöltése. Mindként nem előrehozott nyugdíjjogosultságánál feltétel a 40 év szolgálati idő követelménye és a már 2008. január 1-től bevezetésre került biztosítási jogviszonyok hiánya, tehát egzisztenciális jogviszony nem állhat fenn a nyugdíj igénylésénél, mivel az a jogosultságot kizáró jogi tényező.

3) 2013. január 1-től az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételei a következők. Előrehozott öregségi nyugdíjra az jogosult (egységesen férfi és nő), aki
- a 60. életévét betöltötte, és
- legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint
- a Tbj. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerint biztosítási jog viszonyban nem áll.


Az egyes születési évjáratok kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségei



- Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

1) 2008. január 1. és 2008. december 31. között a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére változatlanul lehetőség van. Az a személy jöhet számításba jogosultság szempontjából, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkori feltételekkel rendelkezik és 2008. január 1-jétől kezdődően pedig biztosítással járó jogviszonyban nem áll és legalább 33 év szolgálati időt szerzett. A csökkentés százalékos mértékének kiszámításával összefüggésben nincs változás.

2) 2008. december 31-től 2012. december 31-ig terjedő 4 éves időtartam alatt az jogosult csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra, akinek a 40 éves szolgálati időből legfeljebb 3 éve hiányzik (37 éve megvan) és nő 59. életévét, férfi a 60. életévét betöltötte. A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél
- 1 - 365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék
- 366 - 730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék
- 731 - 1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék

Például: az a férfi, aki 60. életévének betöltésével előrehozott öregségi nyugdíjat akar igénybe venni és 37. év szolgálati ideje van, a nyugdíj csökkentés mértékének kiszámításánál a következő számítást kell alkalmazni. A 40 évhez képest 1095 nappal kevesebb szolgálati ideje van, tehát a 0,3 százalékos szorzót kell használni, a 62. életév betöltéséig pedig 24 x 30 nap hiányzik. 24 x 0,3 = 7.2, a megállapított nyugdíj összegét tehát 7,2 százalékkal kell csökkenteni.

3) 2013. január 1-jétől az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár mind férfiaknál, mind nőknél egységesen 60 év és legalább 37 év szolgálati idő megléte. Erről fentebb már volt szó. 2013. január 1-jétől kezdve megszűnik az előrehozott teljes összegű nyugdíj. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy szolgálati idejétől függetlenül, az életkori feltételek miatt a nyugdíj összegét csökkentik. A csökkentés mértéke nem a szolgálati időtől függ, hanem az életkortól. 2013. január 1-től tehát az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét
- annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha jogosult a 61. életévét betöltötte;
- 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahány 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét nem töltötte be.

Ha pl. 2013. január 1. után a 60. életévet betöltött férfi nyugdíjba szándékozik menni és rendelkezik a szükséges 37 év szolgálati idővel a nyugdíja százalékos csökkentését az alábbiak szerint kell kiszámítani: 3,6 százalék + 12 x 0,4 = 8,4 százalék. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjat változatlanul a csökkentés mértékének figyelembe vételével, az évenkénti emelésekkel növelve folyósítják.


A nyugdíj növelése



A sajátjogú nyugellátásban részesülő személy, ha a nyugellátását a kereseti korlátok miatt szüneteltetik, illetve a nyugellátása szüneteltetését kéri 2006. december 31-ét követően minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos növelt összegének 0,5 százalékával meg kell emelni (a százalékos mértéket a jogalkotó megváltoztatta 0,4 ről 0,5-re). A 0,5 százalékos emeléshez szükséges kérelem nyomtatvány az ONYF honlapján megtalálható (www.onyf.hu), illetve onnan letölthető. A nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg annak újbóli folyósítását az érintett személy nem kéri. Az újbóli folyósítás során a jogosultat a nyugdíj összegének időközben végrehajtott emelésekkel növelt összege illeti meg. A 13. havi nyugdíjjogosultság megállapításánál a szüneteltetés időtartamát is figyelembe kell venni.


Átmeneti szabályok



A 2007. évi CLVI. törvény 2008. január 1-jén lépett hatályba. Átmeneti rendelkezései szerint, aki előrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, jogosultságát bármikor érvényesítheti. A nyugdíjcsökkentésre a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen időpontoktól kezdődően állapítják meg. Ha tehát valaki 2007. év folyamán a csökkentett előrehozott nyugdíjra vált jogosulttá és a nyugdíj megállapítását 2008. évben kéri, a 2007. évi szabályokat kell alkalmazni a nyugdíjcsökkentés megállapításánál. Az előrehozott és a csökkentett előrehozott nyugdíj összegének megállapításánál arra kell figyelemmel lenni, hogy ezt azon rendelkezések szerint kell meg állapítani, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják. Ha tehát valamely előrehozott nyugdíj folyósítását 2009. január 1-jétől kérik, az ekkor hatályos szabályok szerint állapítják meg a nyugdíj összegét.
Azon személyek esetében, akik a korengedményes nyugdíjra vonatkozóan megállapodást kötöttek 2008. január 1. előtt a munkáltatójukkal, az előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítására és a foglalkoztató fizetési kötelezettségére, a nyugellátásra vonatkozó megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Azon személyek esetén, akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján legkésőbb e törvénymódosítás hatályba lépéséig, tehát 2008. január 1-ig beléptek a prémiumévek programba és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, illetve akiknek a 2007. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint a fentebb említett kinevezés, illetve munkaszerződés módosításban szereplő munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont, munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnésének időpontjának - a kinevezés, illetve a munkaszerződés módosításban foglaltaktól eltérően - az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságuk megszerzésének időpontját kell tekinteni.

Humánpolitika Szemle 2008/5.
  • 2023.02.08Az MT. új szabályai - munkajogi aktualitások, változások 2023. Az Országgyűlés 2022. decemberében módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, mely több pontban is módosult a korábbiakhoz képest. On-line programunk keretében szeretnénk bemutatni résztvevőinknek a módosításban érintett részeket, aktualitásokat gyakorlati megközelítésben. Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek