kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Jár-e munkabér, ha a munkáltató nem tud munkát adni?

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldeti-e erre az időre fizetés nélküli szabadságra a dolgozót a munkáltató? - teszi fel a kérdést Szabó Gergely ügyvéd a Munkajog HR Blogon.

A foglalkoztatási kötelezettség

Ha valaki a munkáltató munkaviszonyból származó alapvető kötelezettségeire gondol, akkor rendszerint a munkabér fizetési kötelezettség, vagy a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítása jut eszébe. Ugyanakkor a munkáltatónak nem pusztán joga van a munkavállaló munkaerejét igénybe venni, hanem a munkaviszony fennállása alatt foglalkoztatási kötelezettsége is van. Munkaidőben a munkáltató köteles a dolgozót foglalkoztatni, azaz - egyszerűen szólva - neki munkát adni.


Mit nevezünk állásidőnek?



Azt az időszakot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, állásidőnek hívjuk. Állásidő sokféle okból merülhet fel. Előfordulhat, hogy a munkáltató egy időszakban kevesebb megrendelést kap, ezért nem tud munkaidőben munkát adni. Szintén ilyen eset lehet, ha valamely okból a munkáltatónál a gépek nem működnek, ezért nem tudnak dolgozni a munkavállalók. Gyakori eset az is, ha a munkaidőkeretben (egyenlőtlen munkaidő beosztással) foglalkoztatott dolgozó esetén a munkaidő keret végén derül ki, hogy a beosztható általános munkaidőnél kevesebb időre osztották be. Például, havi munkaidőkeret esetén a havi 160 munkaóra helyett csak 150 munkaórára osztotta be a munkáltató. Ebben az esetben a fennmaradó 10 óra állásidő.

Állásidő a beosztás szerinti munkaidőben fordulhat elő. A munkaidő beosztása szintén a munkáltató kötelezettsége. A beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja.

Állásidőre a munkavállalónak főszabály szerint az alapbérét kell megfizetni. Ha az állásidő olyan időszakban merül fel, amely időtartamra a dolgozónak pótlék is jár, akkor az alapbéren felül az egyébként járó pótlék is megilleti. Ilyen például, ha az állásidő olyan időszakra esik, amelyben a dolgozót vasárnapra vagy éjszakai munkavégzésre osztották be.


Elháríthatatlan külső ok



Nem jár az állásidőre alapbér, ha a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okból nem tud eleget tenni a munkáltató. Elháríthatatlan külső okok az olyan körülmények, amelyre a munkáltatónak sem közvetlenül, sem közvetve nincsen kihatása, és a technika, illetve a műszaki lehetőségek adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehetett megakadályozni. Tipikusan ilyenek például a természeti csapások, háborúk.

Fontos, hogy nem beszélhetünk állásidőről a dolgozó tekintetében, ha a munkavállaló személyében rejlő okból nem tud munkát végezni. Azaz, ha például a dolgozó a betegsége miatt keresőképtelen, akkor nem állásidőről, hanem esetében betegszabadságról vagy táppénzről beszélhetünk.

Felmerülhet a kérdés, hogy megteheti-e a munkáltató azt, hogy fizetés nélküli szabadságra küldi a dolgozó arra az időre, amikor a beosztás szerinti munkaidőben nem tud munkát adni? Nem teheti meg, mivel a Munka Törvénykönyve állásidő esetén nem teszi lehetővé a fizetés nélküli szabadság igénybevételét. Sőt állásidő idején fizetés nélküli szabadság „kiírása” kifejezetten a vonatkozó szabályok megkerülésére irányuló munkáltatói intézkedésnek minősülhet.

Munkajog

HR Blog
  • 2024.06.03Projektmenedzsment képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A projektmenedzsment elméletének és gyakorlatának megismertetése a résztvevőkkel. A projektmenedzsment módszereinek begyakorlása példákon és esettanulmányokon keresztül. A résztvevők projektvezetési képességének fejlesztése és felkészítésük projektek önálló, sikeres lebonyolítására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mivel jár a munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége?

Léteznek olyan munkáltatók, amelyek tevékenységükből fakadóan folyamatosan működnek, vagy csak rövid időre engedhetik meg a leállást. A... Teljes cikk

AI-vel a rák ellen: interjú Török-Böröcz Annával, a Turbine HR igazgatójával

Milyen egy startup cégnél HR-t vezetni? Török-Böröcz Anna hét évvel ezelőtt egy 10 fős csapathoz csatlakozott HR-esként, most hetvenen vannak öt... Teljes cikk

Hátrább az agarakkal!

A zaklatás kiemelt médiatéma mostanában. Gyakran fennáll a veszélye annak, hogy ha megkérdőjelezünk egy álláspontot, akkor ez a zaklatás vádját... Teljes cikk