Jár-e végkielégítés ha ittasan megyek be a munkahelyre és kirúgnak?

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nem a munkáltató döntésétől függ, hogy zéró tolerancia van-e az alkoholos befolyásoltság kapcsán. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (4) bekezdésének első mondata értelmében a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Ez a kötelezettség a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseinek betartását és betartatását jelenti. A biztonságos munkavégzésre és munkakörülményekre az egyik legnagyobb veszélyt az ittas munkavállaló jelenti. Elsődlegesen ez indokolja az Mt. 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkavállalói kötelezettséget is: A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.

Tehát amennyiben Ön a lehető legcsekélyebb mértékben is, de szonda által kimutatható mértékben, bizonyítottan alkoholos befolyásoltság alatt áll, nem minősül munkára képes állapotúnak, azaz megszegi a fenti kötelezettségét.

Munkavédelmi kötelezettségéből kifolyólag a munkáltató felelőssége, hogy Önt azonnal mentse fel a munkavégzés alól (vagyis ne engedje az ittas munkavállalót dolgozni). Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamilyen szankciót is alkalmazzon, mely adott esetben a munkaviszony megszüntetése is lehet, ilyen esetben akár azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet. A fent hivatkozott munkavállalói kötelezettség alapvetőnek minősül, azaz kiemelkedő jelentőségű, így már alacsony levegőalkoholszint esetén is megalapozott lehet a munkáltatói megszüntető nyilatkozat.

Mivel az azonnali hatályú felmondás csak kifejezetten súlyos kötelezettségszegések esetére fenntartott szankciós eszköz, az elkövetett szabályszegés súlyára tekintettel a munkavállalót nem illeti meg végkielégítés, sem a felmondási időre járó távolléti díja. Amennyiben a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló ittassága, szintén nem jár végkielégítés a munkavállalónak. Az ittasság ugyanis a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásának minősül, mely indok fennállása esetén az Mt. 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem jár végkielégítés.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére kizárólag a munkáltató és a munkavállaló egybehangzó akaratával kerülhet sor. Tehát, ha a munkáltató felmondással (vagy azonnali hatályú felmondással) kívánja a munkaviszonyt megszüntetni, akkor Ön ugyan ajánlatot tehet egy közös megegyezéssel történő megszüntetésre, ám azt a munkáltató nem lesz köteles elfogadni. Ugyanez a helyzet fordítva is, azaz, ha a munkáltató felajánlja, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntessék meg, Ön nem köteles ezt az ajánlatot elfogadni.

Abban az esetben, ha Önt kényszerítéssel vagy valamilyen jogellenes hátrány kilátásba helyezésével fenyegetve veszik rá arra, hogy írja alá a közös megegyezést, Önnek pedig lényegében nincsen más választása, akkor a megállapodás érvénytelen. Ez alapján Ön a kényszerhelyzet, illetve a fenyegetés megszűnésétől számított 30 napon belül a másik félhez intézett nyilatkozattal megtámadhatja a közös megegyezést. Amennyiben ez eredménytelen (ha a másik fél a közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el), akkor az eredménytelenség megállapításától számított 30 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz a jogellenesség megállapítása érdekében.