Védett kor: Biztonság és lehetőségek a nyugdíj előtti években
A Munka Törvénykönyvének védett korra vonatkozó rendelkezései biztosítják, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló, 60 év feletti munkavállalók nehéz helyzetekben is fokozott védelmet élvezzenek a felmondással szemben. A munkaviszony fenntartása az idősebb korosztály számára különösen fontos, hiszen számukra az álláskeresés kihívásokkal teli. Bár a védelem jelentős, vannak olyan szigorúan szabályozott esetek, amelyekben a munkaviszony mégis megszüntethető. Az érintettek jogosultak lehetnek magasabb végkielégítésre is, így ez a speciális védelem nemcsak jogi, de pénzügyi szempontból is fontos biztosítékot jelent. De mit jelent ez a gyakorlatban? Hol húzódnak a védelem határai?
A védett korú munkavállalókra vonatkozó szabályokat Magyarországon a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályozza. Az Mt. határozza meg, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a munkavállalók fokozott védelmet élveznek a munkáltatói felmondással szemben. Az átlagos öregségi nyugdíjkorhatár a 65 év, ez azt jelenti, hogy 60 éves kortól kezdődik a védelem.
A védelem célja, hogy az idősebb munkavállalók számára a nyugdíjkorhatár eléréséig biztosítva legyen a munkaviszony, mivel számukra nehezebb új munkahelyet találni. Ennek ellenére, bizonyos feltételek mellett, a védett kor időszakában is megszüntethető a munkaviszony.
A munkáltató felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt:
a) ha a munkavállaló, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
b) A munkaviszony a munkavállaló képességeivel vagy a munkáltató működésével kapcsolatos okokból is megszüntethető.
Utóbbi esetben feltétel az, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen ne legyen olyan betöltetlen munkakör, amely megfelelne a munkavállaló munkaköréhez szükséges képességeknek, végzettségnek és gyakorlati tapasztalatnak, vagy a munkavállaló elutasítja az ilyen munkakörben való áthelyezésre vonatkozó ajánlatot. Érdemes lehet azonban a munkáltatónak az azonnali hatályú felmondás lehetőségét is megvizsgálni, hiszen ebben az esetben nem jár felmondási idő és végkielégítés sem.
A képesség magában foglalja mindazokat a személyes feltételeket, amelyek szükségesek a munkaköri feladatok sikeres ellátásához.
A munkáltatónak megfelelő módon indokolnia kell a felmondást, az indokolásnak pedig világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie.
Fontos megjegyezni, hogy a védett korú munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel vagy azonnali hatályú felmondással is megszüntethető az általános szabályok szerint. Ilyen esetekben a munkavállalót nem védik további felmondási korlátozások.
Végkielégítés
A védett korú munkavállaló végkielégítésre való jogosultságának feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Abban az esetben, ha védett korú munkavállalónak szüntetik meg a munkaviszonyát, akkor magasabb összeget kell végkielégítésként fizetnie a munkáltatónak.
A végkielégítés mértéke alapesetben
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.
A végkielégítés mértéke, a védett korú munkavállaló esetén
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább tíz év esetén kéthavi,
c) legalább húsz év esetén háromhavi távolléti díj összegével emelkedik
Ha a munkavállaló például 16 éve dolgozik a cégnél, akkor alapvetően négyhavi távolléti díjra jogosult. Azonban, mivel a védett kor alatt mondtak fel neki, ez az összeg további kéthavi távolléti díjjal növekszik, így összesen hathavi távolléti díjra lesz jogosult.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak:
1. Azonnali hatályú felmondás: a munkáltató azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt, például szándékos vagy súlyos gondatlansággal elkövetett jelentős mértékű szabályszegés esetén
2. Munkavállalói magatartás: a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását, például bizalomvesztést okozó cselekmények
3. Munkavállalói elutasítás: a munkáltató felajánl egy másik, a munkavállaló képességeinek megfelelő munkakört, és a munkavállaló ezt elutasítja
Felmondási idő védett korban
A védett korú munkavállalók esetében a felmondási időre vonatkozó szabályok a Munka Törvénykönyvében találhatók. A védett korú munkavállalók fokozott védelmet élveznek, de a felmondási időre vonatkozó szabályok alapvetően nem különböznek az általános szabályoktól.
A felmondási idő hossza a munkaviszonyban eltöltött időtől függ. Általánosan a következőképpen alakul:
• 3 év munkaviszony után: 30 nap
• 5 év munkaviszony után: 35 nap
• 8 év munkaviszony után: 45 nap
• 10 év munkaviszony után: 50 nap
• 15 év munkaviszony után: 55 nap
• 18 év munkaviszony után: 60 nap
• 20 év munkaviszony után: 70 nap
Cikkünket Dr. Andirkó Balázs, a HR Portal munkajogi kérdéseit megválaszoló szakértő segítségével készítettük.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Most októberben is aktuális egy "ledolgozós szombat". Sokan tapasztalják, hogy bizonyos ünnepnapok körüli munkarend-átalakítás különösen a... Teljes cikk
A 2026-ban életbe lépő bértranszparencia irányelv új kötelezettségeket ró a HR-re: a bérek nyilvánossá tétele mellett ügyelni kell arra, hogy... Teljes cikk
Az EU új irányelve szerint, ha egy cégnél jelentős eltérés van a férfiak és nők fizetése között, a vállalatnak kötelező lépéseket tennie a... Teljes cikk
- Mit tehetek, ha a munkáltatóm nem hajlandó aláírni a határozatlan idejű munkaviszonyom megszüntetését? 1 hete
- Így néz ki a könyvelő szakma jövője 1 hete
- Orbán Viktor megszólalt a nyugdíjemelésről 1 hete
- Sosem látott pénzosztás jön a nyugdíjasoknak – itt a lista, mikor és mennyi pluszt kapnak 1 hete
- Ennyivel lennének magasabbak a nyugdíjak, ha a kormány nem vezeti ki a svájci indexálást 2 hete
- Sok nő elszámolja magát a nyugdíjjal – mikor éri meg tényleg beadni a kérelmet? 2 hete
- Bejelentést tett Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjról 3 hete
- Nagy Márton a minimálbérről: ha az állam nem avatkozik be, nem lesz megállapodás 3 hete
- A vezetés nem jutalom, hanem szakma: a mikromenedzsment nem HIBA, hanem HIÁNY 3 hete
- A Tisza-párt tényleg megadóztatná a nyugdíjakat? Kiderült, mi az igazság 3 hete
- Czomba Sándor elárulta, mikorra várható a 14. havi nyugdíj bevezetése 3 hete

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?