Jogosan tesz-e különbséget a munkáltató a nyugdíjba vonulók között?

Védett korban lévő munkavállaló (öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 év) esetén a dolgozó határozatlan idejű munkaviszonyát a munkáltató az általánoshoz képest szűkebb indokokkal szüntetheti meg. Az ilyen munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból csak akkor lehet felmondani, ha egyébként azonnali hatályú felmondásnak is helye lenne. Ha tehát a védett korú dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, fel lehet neki mondani. Szintén felmondható a munkaviszonya, ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Milyen esetekben állítható helyre a munkaviszony?
Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, a munkaviszony helyreállítására általában nincsen lehetőség. Azonban a Munka Törvénykönyve kivételesen néhány esetben mégis lehetővé teszi, hogy a munkaviszony a dolgozó kérelmére helyreállításra kerüljön. Mikor állítható helyre a munkaviszony? Mi a helyreállítás következménye?
Ha a védett korban lévő munkavállalónak a munkáltató a dolgozó képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akar felmondani, akkor a felmondást megelőzően másik munkakört kell felajánlania. Ilyenkor a felmondást megelőzően a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e a dolgozó munkahelyén a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör. Ha ilyen munkakör van, akkor ezt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkáltató pedig akkor mondhat fel, ha a munkahelyen ilyen munkakör nincsen, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A munkakör felajánlásánál a munkaszerződés szerinti munkahelyen lévő megfelelő munkaköröket kell figyelembe venni. Ha a munkahely a munkaszerződésben nem került rögzítésre, akkor a munkavállaló szokásos munkavégzési helye az irányadó. Ha a munkavállaló több telephelyen is foglalkoztatható, akkor a szóba jöhető munkaköröket az összes telephely tekintetében kell vizsgálni.