Jövőre 4 százalékkal nőhetnek az átlagbérek

A bérek eltérő mértékben fognak növekedni Kelet-Közép-Európa országaiban. Míg Magyarországon a vállalatok átlagosan 3,7 százalékos növekedést várnak, addig Horvátországban és Szlovéniában feleekkora bérnövekedésre - kevesebb, mint 2 százalékra - számítanak a Kienbaum HR és vezetési tanácsadó szakemberei által közzétett új tanulmány szerint. Érdekes, hogy a bérnövekedés mértéke jobban függ a vállalat, mint az egyén teljesítményétől.

A Kienbaum tanácsadói átlagosan 3 százalékos bérnövekedést jeleznek előre a vizsgált EU-tagországokban Kelet-Európában. Miközben a nemzeti inflációs rátákat 0,7 és 2 százalék közé várják 2017-ben, az EU keleti tagállamaiban a szakemberek a nettó bérük reálértékének növekedésére számíthatnak.


A felsővezetői jövedelmeknél várható a legnagyobb növekedés Nyugat-Európában



A bérezési trendeket tekintve a nyugat-európai vállalatok különböző vezetői szintjeinél több eltérés tapasztalható: A tanulmány résztvevői arra számítanak, hogy az igazgatóik és felsővezetőik javadalmazása emelkedik a legjobban, átlagosan 2,7 százalékkal. Ausztriában és Németországban ezek az adatok jelentősen meghaladják az átlagot a 3,5 százalékos várható növekedéssel. Az igazgatók és felsővezetők fizetésétől kezdve és lefelé haladva a középvezetőkig illetve specialistákig, továbbá a szakképzett munkavállalókig a növekmények várhatóan némileg csökkenek a ranglétra minden egyes fokánál.

Skandinávia esetében eltérő a helyzet, ahol a fizetések gyorsabban nőnek a hierarchia alsóbb szintjeinél. Ez azt jelenti, hogy a norvég, svéd vagy finn specialisták és szakképzett munkások nagyobb emelésekre számíthatnak, mint a felsővezetőik.


A vállalati teljesítmény jobban befolyásolja a bértrendeket, mint az egyéni teljesítmény



A vállalati teljesítmény marad az elsődleges tényező, ami meghatározza a javadalmazás változtatásait Nyugat-Európában, és ismét csak a skandináv országok jelentik az egyetlen kivételt: Dániában és Norvégiában az egyéni teljesítmény kap nagyobb súlyt. A vállalati és egyéni teljesítményt egyformán veszik számításba a holland és belga fizetésekről hozott döntéseknél. Közép-Európában, Németországban, Franciaországban és Ausztriában a kollektív szerződések nagyon erős hatást gyakorolnak a bértrendekre. A Kienbaum tanulmányból az is kiderül, hogy az általános ipari trendek változása és ezek inflációs hatása kevéssé befolyásolja a nyugat-európai fizetések alakulását 2017-ben.


Törökországban és Ukrajnában a magas infláció ellensúlyozza a bérek növekedését, ezáltal a reálbérek csökkennek



Kelet-Európa összes országában növekednek a fizetések 2017-ben: a tanulmány résztvevői négy százalékig terjedő nominális növekedésre számítanak Romániában, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Horvátországban és Szlovéniában a szakemberek csak feleekkora növekedésben bízhatnak, az előrejelzések szerint a fizetések növekedése nem éri el a két százalékot. A specialisták és a szakképzett alkalmazottak profitálnak valószínűleg a legtöbbet ezekből a trendekből, mivel a fizetéseik várhatóan öt százalékig terjedően növekednek az EU keleti tagállamaiban.

A keleti EU tagállamokban az inflációs ráták az előrejelzések szerint 0,7 és 2,0 százalék közé esnek, mely közelebb viszi őket a nyugat-európai szintekhez. A bérek nominálisan Törökországban és Ukrajnában növekednek a legnagyobb mértékben, várhatóan akár kilenc százalékkal is, de a történelmileg magas inflációs ráta mindkét országban valójában reálbér csökkenést eredményez - ami 2,6 százalékot ér el Ukrajnában.


Pozitív trendek Ázsiában, az Egyesült Államokban és Oroszországban



Az ázsiai földrészt, az Egyesült Államokat és Oroszországot összevetve a Kienbaum tanácsadói Oroszországban várják a legnagyobb bérnövekedést: Ebben az országban a szakemberek kb. 5,7 százalékkal magasabb fizetést remélhetnek nominális értéken. A több mint öt százalékos viszonylagosan magas infláció mellett is az oroszországi munkavállalók egy kis javulásra számítanak a jövedelmeknél.

Ezzel szemben a Japánnál előre jelzett 2,1 százalékos infláció azt jelenti, hogy a reálbérek 0,7 százalékkal csökkennek. Szingapúrban és Thaiföldön akár 3,1 százalékot elérő nettó növekményt várnak. A kilátások a kínai szakemberek számára is kedvezőek: a tekintélyes, öt százalék körüli nominális növekedési ráta ellensúlyozza a megélhetési költségek még mindig számottevő 3 százalékos növekedését. Az Egyesült Államokban a magasabb fizetések hasonlóképpen ellensúlyozzák a növekvő fogyasztói árindexet az átlagosan 0,4 százalékos reálbér növekedéssel.
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Forradalmi kísérlet Európában: alapjövedelmet kap 2000 dolgozó – állami szinten

Írország világszinten is egyedülálló lépésre szánta el magát: állandó alapjövedelem-programot indít művészek számára. A heti 325 eurós... Teljes cikk

Határidők, adatok, szankciók – a cégek legnagyobb félelmei a bértranszparenciában

Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább az arra való... Teljes cikk

A friss számok szerint soha nem volt ilyen magas az átlagbér - mi áll a háttérben?

2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó... Teljes cikk