kapubanner for mobile

Kártérítés akarnak a kényszernyugdíjazott bírák

A 2012-ben kényszernyugdíjazott bírók nagy részét már tavaly visszavették az állásába, ám sokan ennek ellenére nem vonták vissza a strasbourgi emberi jogi bírósághoz beadott keresetüket: azt mondják, sérelmeiket nem orvosolták teljes mértékben, ezért kártérítésre számítanak – írja a Népszabadság Online.

Emlékezetes, hogy a bírók nyugdíjkorhatárát a Fidesz egyik napról a másikra 70 évről 62 évre csökkentette, a korhatárt túllépett több mint kétszáz bírát pedig nyugdíjba küldte. Azóta a rendelkezést visszavonták, aki kérte, azt visszavették a bíróságra. A korhatár a jövőben fokozatosan csökken majd 65 évre. Azonban aki visszamehetett dolgozni, a vezetői posztját (például táblabíróság, megyei vagy helyi bíróság elnöke) az is elvesztette, legfeljebb tanácselnöki posztot kaptak.

Az ügyben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a bírók elmozdításával a magyar állam uniós jogot sértett, a bírákat pedig életkor alapján diszkriminálták.

A visszatérő bírókat teljes mértékben kompenzálták a kiesett jövedelmekért. Aki nyugdíjas maradt, annak viszont csak egyévnyi fizetésének megfelelő átalány-kártérítés járt, függetlenül attól, hogy mennyi időre volt a 70 éves korhatártól.

A strasbourgi emberi jogi bíróságon csaknem ötven bírót képviselő ügyvéd, Cech András a Nol.hu-nak azt mondta, többek között a vezetői tisztségek elvesztése miatt nem vonják vissza a keresetet. Többen úgy gondolják, hogy kártérítés illeti meg őket a többéves tortúra miatt, mások pedig az egyéves átalány-kártérítést keveslik.

A Helsinki Bizottság nagyjából száz kényszernyugdíjazott jogi képviseletét látja el, és az ügyfeleik hasonló arányban döntöttek a panasz fenntartása mellett.

A bírók egyrészt a tulajdonhoz fűződő jog megsértése miatt tettek panaszt, hiszen ők azzal számoltak, hogy hetvenéves korukig dolgozhatnak, és fizetést kapnak, amitől megfosztották őket. Az átalány-kártérítésben részesülő bírókat ezért megítélésük szerint anyagi veszteség érte.

Azt is kifogásolják, hogy jogorvoslati lehetőség nélkül állították fel őket azáltal, hogy egy jogi normát alkottak. Azonban az intézkedésnek szerintük politikai indíttatása is volt: a szocialista kormányok alatt kinevezett bírósági vezetőket akarták eltávolítani – ezzel pedig súlyos morális sérelmet okoztak. Ilyenért már hozott elmarasztaló ítéletet a strasbourgi testület.

Népszabadság Online
  • 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hasít a job hugging, pedig nem tesz jót a székbe kapaszkodás

Sokan nem azért maradnak aktuális munkahelyükön, mert annyira elkötelezettek, sokkal inkább szükségszerűségből, ez pedig a kutatások szerint... Teljes cikk

A középosztály tűnik el először? Megdöbbentő adatok az AI és a munka jövőjéről

Az AI és az új technológiák nemcsak munkahelyeket alakítanak át, hanem a teljes bér- és készségstruktúrát is. Friss adatok szerint ennek legnagyobb... Teljes cikk

Az AI csak fedősztori: ez az igazi oka a leépítéseknek

Miközben a leépítésekért egyre gyakrabban az AI-t teszik felelőssé, a valódi ok sokkal prózaibb. A munkaerőpiac nem a robotok miatt gyengül, hanem a... Teljes cikk