Kevés a mérnök: már az államtitkár is elismeri, hogy baj van az oktatással

Palkovics László, a természettudományos oktatásról a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szerdán rendezett ülésen kiemelte: az a cél, hogy olyan oktatási rendszer jöjjön létre, amely a növekvő kihívásokra tud válaszolni.

Az oktatók, tudományos intézmények és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy felkészítse a fiatalokat a holnap kihívásaira - emelte ki, hozzátéve: fontos, hogy a diákok megszerzett tudást alkalmazni is tudják.

Palkovics László szerint természettudományok alkalmazása kiemelten fontos a jövő járműipari fejlődése szempontjából is.

Oktatási rendszer: nem reagált a munkaerő-piaci igényekre

Azt mondta, egyre növekvő a kereslet a diplomás munkaerő iránt, és Magyarországon a változás erőteljesebb mint az unióban, a gazdasági-ipari szerkezet nagyobb mértékben igényli a felsőfokú végzettségűeket. Jelentős arányban műszaki, természettudományos vagy informatikai szakembereket keresnek, de ehhez az oktatási rendszer az elmúlt 15 évben nem tudott megfelelően igazodni. 2012 óta folyamatosan nő a vállalati innovációs és kutatási ráfordítás, de ennek gátat szabhat a jövőben a szakemberhiány - emelte ki.

Az államtitkár kitért arra is: az egyetemi alapkutatás finanszírozása nincs jó helyzetben, tavalyhoz képes idén valamelyest előrelépés történt, de messze még a kitűzött cél, hogy az állami költségvetési támogatásnak 10 százaléka legyen az alapkutatások támogatása. Erre a kormányzati szándék megvan - jelezte.

Az államtitkár a problémák között jelölte meg a doktori iskola szerkezetét.

Palkovics László kiemelt célként jelölte meg a humán erőforrás fejlesztését, majd a kormányzati intézkedések között kitért arra, hogy elkezdődött a kutatói bértábla rendezése, az alapkutatások támogatása nőtt. A kutatási kiválósági rendszert átalakítják, s az alapkutatási támogatásra a 2 milliárdos többlet úgy jelent meg, hogy pályázni kell rá.

Az idei jelentkezési adatokat elemezve megállapította, hogy nőtt a felsőoktatásba vetett bizalom, de műszaki-informatika területen igazán pozitív előrelépést nem sikerült egyelőre elérni. Jelenleg a hallgatók mintegy 25 százaléka végez műszaki, informatikai vagy természettudományos területen, ez nem elégíti ki a gazdaság igényeit - értékelte Palkovics László.

Szükség van természettudományi szaktárgyakra

Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében arról beszélt: szükség van természettudományi szaktárgyakra. Az a cél, hogy a fiataloknak, akik kikerülnek az iskolából, képük legyen a modern világról. De ez csak akkor valósulhat meg, ha megismerik, a tudományos eredmények milyen módszerekkel születnek - mutatott rá.

Fontosnak tartotta, hogy a tudományokat az áltudománytól el tudják a diákok választani, s a tudásuk integrált legyen. Az oktatásnak a napi politikai kérdéseken túl, fontos tartalmi kérdései is vannak, erről több tudományos alapú vitát kellene folytatni - jegyezte meg.

Több matekórára van szükség

Laczkovich Miklós, az MTA rendes tagja egy felmérést ismertetett, amelyre a közel 15 ezer matematikatanár közül 4257 adott választ. Ennek alapján az látszott, hogy nincs átmenet óvodából alsóba, alsó tagozatból felső tagozatba, illetve innen a középiskolába. A követelményeknek megfelelni a jelenlegi óraszámok mellett lehetetlen - mondta, kitérve arra, hogy 207 órával csökkent 1977 óta a matematikaórák száma alapfokon. A középfokú oktatást is nézve, ez 301 óra. Ezért további csökkentésről szó sem lehet - jelentette ki.

Hangsúlyozta: nincs idő gyakorlásra és elmélyítésre, legalább alsó tagozaton mindennap szükség van arra, hogy legyen matematikaóra.

A problémák között említették a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését.