Már az interjúra sem jönnek el - miért tűnnek el a kétkezi munkások?

A Jobtain kutatása 116 vállalat HR-szakemberének bevonásával készült online kérdőív és 14 fős fókuszcsoportos interjúk segítségével. A felmérés szerint a fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb problémája: a válaszadók 88%-a a megbízhatóságot jelölte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60%) és a szakmai tapasztalatot (54%).

A vállalatok közel fele (48%) naponta szembesül azzal, hogy a jelöltek nem jelennek meg az interjún, vagy rövid időn belül elhagyják a munkahelyet. Ez nem csupán HR-probléma, hanem jelentős üzleti kockázat: a gyakori fluktuáció és a többszöri toborzás időt, energiát és komoly pénzügyi ráfordítást igényel.

A megbízhatóság nem tanítható, de építhető, amelyben kulcsszerepet játszik a vállalati kultúra. Ahol valódi emberi kapcsolatok, odafigyelés és stabil vezetői jelenlét jellemzi a munkahelyet, ott alacsonyabb a fluktuáció és erősebb az elköteleződés

– mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője. Hozzátette, hogy a jó munkavállalói kapcsolat nem a szerződés aláírásával kezdődik, hanem azzal, hogy az alkalmazottakat partnerként kezelik.

A kutatás rávilágít arra is, hogy a cégek egyre tudatosabban keresik a hosszú távra tervező, stabil munkavállalókat. Ugyanakkor 36%-uknál még hiányzik a toborzás minőségének mérése, és sok helyen nem térképezik fel a dolgozók fejlődési potenciálját.

A belső ajánlási rendszerek bizonyultak a leghatékonyabb toborzási csatornának (87%), ami a személyes kapcsolatok és a munkatársi bizalom fontosságát jelzi.

A jó munkahely nemcsak stabil fizetést, hanem stabil emberi kapcsolatokat is kínál. Ha a dolgozó érzi, hogy számítanak rá, és van kihez fordulnia, az biztonságot ad – ez az igazi lojalitás alapja. A megbízhatóság tehát kölcsönös viszony: a munkavállaló akkor lesz megbízható, ha a munkáltató is az

– hangsúlyozta Mihályi Magdolna.

A megbízható, hosszú távon elkötelezett munkavállaló a legnagyobb versenyelőny a mai gazdasági környezetben. A bizalomépítés folyamatos jelenlétet, odafigyelést és következetességet igényel: nemcsak munkaerőt kell keresni és közvetíteni, hanem valódi kapcsolatokat építeni, figyelembe véve a munkavállalók élethelyzetét, igényeit és motivációit. „A bizalom tettekben mérhető – abban, hogy a munkavállaló számíthat a munkáltatóra, és fordítva.” – zárta Mihályi.

A kékgalléros valóság: élethelyzetek hatása a munka világára

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik