Kevesebb külföldi dolgozó, több csoportos létszámleépítés
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) adatai szerint kevesebb a Magyarországon dolgozó külföldi és márciusban ismét megnőtt a csoportos létszámleépítések száma.
Az SZMM Országgyűlés foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi bizottságának európai ügyekkel foglalkozó albizottsága számára készített tájékoztatója szerint 2008 első negyedévéhez képest 13 ezerrel csökkent a külföldiek foglalkoztatása Magyarországon, míg 2009. március végén az érvényes munkavállalási engedélyek és külföldiek foglalkoztatására irányuló bejelentések száma összesen 44,4 ezer volt.
Az Európai Unióból Magyarországon munkát vállalók száma 35 százalékkal esett vissza, az egyéb európai országokból származóké mintegy 5 százalékkal mérséklődött, miközben az Európán kívüli országok Magyarországon dolgozó állampolgárainak száma több mint 10 százalékkal emelkedett.
A gazdasági válság miatt a Magyarországon dolgozó szlovák és román állampolgárok száma esett vissza a legjelentősebben. Míg az előző év azonos időszakában több mint 3 ezer szlovák munkavállaló lépett be a magyar munkaerőpiacra, addig 2009 első három hónapjában csak 420-an létesítettek újonnan munkaviszonyt. Ezzel együtt 2009. március végén mintegy 15 ezer szlovák állampolgár dolgozott Magyarországon, ami 17 százalékos csökkenésnek (3 ezer fő) felel meg.
Ellentmondásosan alakult a román állampolgárok magyarországi foglalkoztatása is, mivel az első negyedévben újonnan munkaviszonyt létesítők száma 2 ezerrel (70 százalékkal) nőtt, miközben a Magyarországon dolgozó román állampolgárok száma az előző évi szintnek a 40 százalékára esett vissza. 2009. március végén összesen 7,4 ezer román állampolgár dolgozott Magyarországon, ami több mint 11 ezer fős csökkenésnek felel meg.
A tájékoztatóban nem állnak rendelkezésre pontos és aktuális adatok arra vonatkozóan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik az uniós tagállamokban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal becslése szerint az Európai Unióban dolgozó magyarok létszáma százezer körüli.
Kiss Ferenc (MSZP) az albizottság elnöke a hétfői ülésen hangsúlyozta: az Európai Unióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottsági arány. A SZMM tájékoztatója alapján hozzátette: a gazdasági válság kezdete óta elsősorban a szakmunkások száma emelkedett meg az álláskeresők között. Rámutatott: szinte minden uniós ország komoly lépéseket tesz a foglalkoztatás jelenlegi szintjének megőrzésére, így a magyar kormánynak is kiemelt feladata az állások megtartása.
A SZMM tájékoztatója kitért a gazdasági válság észlelése óta végrehajtott csoportos létszámleépítésekre is: az elmúlt fél évben 390 gazdasági szervezet összesen mintegy 28 ezer dolgozó tervezett csoportos elbocsátását jelentette be a munkaügyi szervezetekhez. Ez több mint kétszeres növekedés az egy évvel korábbi bejelentésekhez képest. A bejelentések számának az elmúlt év végén tapasztalt dinamikus növekedése 2009 első két hónapjában nem folytatódott, lassú ütemű csökkenés volt megfigyelhető egészen 2009 márciusáig, amikor a csoportos létszám-leépítési bejelentések száma ismét megnőtt.
Az Európai Unióból Magyarországon munkát vállalók száma 35 százalékkal esett vissza, az egyéb európai országokból származóké mintegy 5 százalékkal mérséklődött, miközben az Európán kívüli országok Magyarországon dolgozó állampolgárainak száma több mint 10 százalékkal emelkedett.
A gazdasági válság miatt a Magyarországon dolgozó szlovák és román állampolgárok száma esett vissza a legjelentősebben. Míg az előző év azonos időszakában több mint 3 ezer szlovák munkavállaló lépett be a magyar munkaerőpiacra, addig 2009 első három hónapjában csak 420-an létesítettek újonnan munkaviszonyt. Ezzel együtt 2009. március végén mintegy 15 ezer szlovák állampolgár dolgozott Magyarországon, ami 17 százalékos csökkenésnek (3 ezer fő) felel meg.
Ellentmondásosan alakult a román állampolgárok magyarországi foglalkoztatása is, mivel az első negyedévben újonnan munkaviszonyt létesítők száma 2 ezerrel (70 százalékkal) nőtt, miközben a Magyarországon dolgozó román állampolgárok száma az előző évi szintnek a 40 százalékára esett vissza. 2009. március végén összesen 7,4 ezer román állampolgár dolgozott Magyarországon, ami több mint 11 ezer fős csökkenésnek felel meg.
A tájékoztatóban nem állnak rendelkezésre pontos és aktuális adatok arra vonatkozóan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik az uniós tagállamokban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal becslése szerint az Európai Unióban dolgozó magyarok létszáma százezer körüli.
Kiss Ferenc (MSZP) az albizottság elnöke a hétfői ülésen hangsúlyozta: az Európai Unióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottsági arány. A SZMM tájékoztatója alapján hozzátette: a gazdasági válság kezdete óta elsősorban a szakmunkások száma emelkedett meg az álláskeresők között. Rámutatott: szinte minden uniós ország komoly lépéseket tesz a foglalkoztatás jelenlegi szintjének megőrzésére, így a magyar kormánynak is kiemelt feladata az állások megtartása.
A SZMM tájékoztatója kitért a gazdasági válság észlelése óta végrehajtott csoportos létszámleépítésekre is: az elmúlt fél évben 390 gazdasági szervezet összesen mintegy 28 ezer dolgozó tervezett csoportos elbocsátását jelentette be a munkaügyi szervezetekhez. Ez több mint kétszeres növekedés az egy évvel korábbi bejelentésekhez képest. A bejelentések számának az elmúlt év végén tapasztalt dinamikus növekedése 2009 első két hónapjában nem folytatódott, lassú ütemű csökkenés volt megfigyelhető egészen 2009 márciusáig, amikor a csoportos létszám-leépítési bejelentések száma ismét megnőtt.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?