Szerző: Berta László
Megjelent: 2 éve

Kevesebb pénze és joga lesz a szakképzésben dolgozóknak?

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta lapunknak, hogy a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény jelenleg sokkal nagyobb védelmet és több előnyt jelent annál, mint amit a Munka törvénykönyve adna a szakképzésben dolgozó 30-40 ezer főnek. A sajtóban jelent meg, hogy a kormány tervei szerint a szakképzésben dolgozók elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke (PSZ) kifejtette a HR Portálnak, hogy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) jelenleg sokkal nagyobb védelmet és több előnyt jelent annál, mint amit a Munka törvénykönyve adna a szakképzésben dolgozó 30-40 ezer főnek, ugyanis az Mt. alapján bevezethetik a 400 óra túlmunkát - ami rabszolgatörvényként híresült el -, alacsonyabb az alapszabadság, és az Mt. nem tartalmazza a jubileumi jutalmat sem. (A szakképzésben dolgozók 30-40 ezres létszámában a pedagógusok mellett a segítő munkatársak is benne vannak.)

A Pedagógusok Szakszervezete számára elfogadhatatlan és felháborító, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a szakképzésben dolgozók elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat. Közleménye szerint a PSZ ezt firtató kérdésre a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) legutóbbi ülésén még kitérő választ adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője.

Gosztonyi Gábor beszélt lapunknak arról a sajtóból ismertté vált lehetőségről, hogy az előterjesztés bérrendezést helyez kilátásba, a szakmai oktatók számára „tág lehetőség nyílik” majd a béralkura is, vagyis az egyéni alku lehetőségét adnák meg a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak: „Amennyiben igaz, hogy egyéni alkukat köthetnének a szakoktató iskolák a pedagógusokkal, visszalépés lenne a szakszervezetek megerősödése előtti időkhöz, a XIX.-XX. század fordulójához. Semmiképpen nem jelentené a tanárhiány megoldását és az alacsony bérek emelkedését sem, hiszen lefelé is megengedné a mozgást.”

A PSZ már korábban felhívta a figyelmet: nem támogatja, hogy a szakképzést kiszakítsák a köznevelés rendszeréből. A szakszervezet szerint álságos, ami a legutóbbi kormányinfón elhangzott: a szakképzésben oktatók Munka törvénykönyvének hatálya alá kerülését azzal próbálják magyarázni, hogy így magasabb lehet a bérük, arról viszont nem beszélt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, milyen veszélyei lesznek ennek a munkavállalókra nézve, hogyan alakulhat át pl. a munkakörük, illetve honnan lesz pénz a magasabb fizetésükre.

A PSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM-et), hogy még a kormány döntése előtt bocsássa a törvénytervezetet társadalmi vitára, a szakképzésben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakításáról egyeztessen a szociális partnerekkel, valamint a szakmai szervezetekkel. Ilyen egyeztetésnek tekinti a PSZ azt a meghívást, amelyet a sajtóban megjelent hírek után kapott: október 30-án várják a szakszervezet képviselőit az Innovációs és Technológiai Minisztériumba. A PSZ bízik abban, hogy az érdemi egyeztetések megkezdéseként értékelheti majd a találkozót. A HR Portál kérdésére Gosztonyi Gábor elmondta: úgy tudja, a tárgyalóasztalnál ott lesz Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár és Bódis József tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár is.

Országos tüntetés lehet belőle

A PSZ mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból. Erről levélben tájékoztatták Palkovics László minisztert. A kilépést azzal indokolják, hogy az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket a SZIT nem véleményezhette - hangzott el a PSZ budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a részletekről Gosztonyi Gábor alelnök számolt be 2019. október 25-én. A közlemény szerint egyre elkerülhetetlenebbnek látják az országos tüntetést.

A közleményben szerepel, hogy október 24-én az Emmi és a Klebelsberg Központ képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz a PSZ elnöke és két alelnöke. A PSZ kezdeményezésére összehívott találkozón a szakszervezet bérköveteléseit elutasították, és erről újabb tárgyalási fordulót tűztek ki. A heti fix óraszám rögzítésében partnerek, ám ennek mértékéről szintén további egyeztetés lesz, miként a pályakezdő pedagógusok támogatásáról is.
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Komoly vita alakul a 200 ezres minimálbér körül

Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya... Teljes cikk

Nem béremelésért, hanem a bércsökkentés ellen sztrájkoltak volna a légiirányítók

A légiirányítók nemhogy kevesellték a 15 százalékos béremelést, de átlagosan 30, vagy akár 40 százalékot is elérő jövedelemcsökkenést szenvedtek el január óta. Teljes cikk

Szerbiai minimálbér-tárgyalások: nem lesz egyszerű a megállapodás

A szakszervezetek 40 ezer dinár fölé emelnék a legalacsonyabb bért, míg a kormány 36 ezer dinár körüli összeget tartana elfogadhatónak. Teljes cikk