Kiküldetés: járulékot kell fizetni a nem EU-s munkavállalók után is
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatElőre érdemes a munkáltatóknak átgondolni, hogy mennyi időre alkalmaznak nem EU-s állampolgárt, mert sok pénzt veszíthetnek a cégek, ha nem jól kalkulálnak. Módosították ugyanis a társadalombiztosításról szóló törvényt, amelynek értelmében a harmadik országból érkező munkavállalók után is kell járulékot fizetni, ha két évnél tovább maradnak Magyarországon.
A szabályozás kapcsán több kérdés is felmerül, amelyekre a relokációs ügyek szakértője és az Expat-Center vezetője, Cziczárdi Györgyi válaszol.
- Mit jelent pontosan ez a szabályozás?
- Harmadik országból érkező expatok után is kell járulékot fizetnie a munkáltatóknak akkor, ha 2 évnél tovább maradnak Magyarországon. A rendelkezés nemcsak az idén érkezett külföldiekre vonatkozik - a járulékfizetés kötelezettsége a 2012. január 1-e előtt megkezdett munkavégzésre is áll, azzal az eltéréssel, hogy a 2 éves időtartamot január 1-jétől kell számítani. Mivel nem EU-s állampolgárokról beszélünk, jogilag lehetséges, hogy mind az anyacég, mind pedig az itteni munkáltató fizeti a külföldi munkavállaló után a járulékot.
- Pontosan mikortól számítjuk a 2 évet?
- A törvény szerint a járulékfizetést a munkavégzés első napjától kell számítani. Igazolás gyanánt bármely olyan okirat elfogadható, amiből kiderül a belföldi munkavégzés időtartama. Ilyen lehet például a munkaszerződés, munkavállalóval kötött megállapodás, vagy a munkavállalási engedély is.
- Mi a teendő akkor, ha időközben derül ki, hogy a tervezettnél hamarabb ér véget a kiküldetés?
- Amennyiben a tényleges munkavégzés rövidebb lesz két évnél, a járulék önellenőrzés révén igényelhető vissza. Ez azt jelenti, hogy elméletben adott a visszaigénylés lehetősége, a gyakorlatban azonban ez igen körülményes folyamat.
- Mi történik, ha egy vállalat csak 1 évre jelentette be az expatot, majd később kiderül, hogy 2 évnél tovább kell maradnia?
- Ebben az esetben utólag kell megfizetni a járulékot a teljes időszakra.
- Van-e bejelentési kötelezettségünk a munkavégzés befejezésekor?
- Fontos azt is tudnunk, hogy az itteni munkáltatónak a tevékenység tervezett befejezési időpontját és a távozás időpontját a munkavégzés befejezése előtt 30 nappal korábban be kell jelentenie a hatóság felé. Amennyiben még nem látjuk előre, hogy az expat itteni munkavégzése mikor zárul le, a tevékenység befejezését követő napon indoklással együtt kell a bejelentést megtenni.
- Mit jelent pontosan ez a szabályozás?
- Harmadik országból érkező expatok után is kell járulékot fizetnie a munkáltatóknak akkor, ha 2 évnél tovább maradnak Magyarországon. A rendelkezés nemcsak az idén érkezett külföldiekre vonatkozik - a járulékfizetés kötelezettsége a 2012. január 1-e előtt megkezdett munkavégzésre is áll, azzal az eltérés
Az expat rövidítés az angol "expatriate" (áttelepült) szóból ered; jelentése leggyakrabban idegen országban élő magyar származású ember, magyarországon élő nem magyar származású ember
- Pontosan mikortól számítjuk a 2 évet?
- A törvény szerint a járulékfizetést a munkavégzés első napjától kell számítani. Igazolás gyanánt bármely olyan okirat elfogadható, amiből kiderül a belföldi munkavégzés időtartama. Ilyen lehet például a munkaszerződés, munkavállalóval kötött megállapodás, vagy a munkavállalási engedély is.
- Mi a teendő akkor, ha időközben derül ki, hogy a tervezettnél hamarabb ér véget a kiküldetés?
- Amennyiben a tényleges munkavégzés rövidebb lesz két évnél, a járulék önellenőrzés révén igényelhető vissza. Ez azt jelenti, hogy elméletben adott a visszaigénylés lehetősége, a gyakorlatban azonban ez igen körülményes folyamat.
- Mi történik, ha egy vállalat csak 1 évre jelentette be az expatot, majd később kiderül, hogy 2 évnél tovább kell maradnia?
- Ebben az esetben utólag kell megfizetni a járulékot a teljes időszakra.
- Van-e bejelentési kötelezettségünk a munkavégzés befejezésekor?
- Fontos azt is tudnunk, hogy az itteni munkáltatónak a tevékenység tervezett befejezési időpontját és a távozás időpontját a munkavégzés befejezése előtt 30 nappal korábban be kell jelentenie a hatóság felé. Amennyiben még nem látjuk előre, hogy az expat itteni munkavégzése mikor zárul le, a tevékenység befejezését követő napon indoklással együtt kell a bejelentést megtenni.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?