Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 3 éve

Kiürülnek a hivatalok, ha nem emelik meg a bérüket - országos sztrájk lesz szeptember 14-én

A júniusi, két órás figyelmeztető sztrájk után szeptember közepén egész napos munkabeszüntetést tartanak az önkormányzati köztisztviselők, akik átlagosan 30 százalékos béremelést követelnek októbertől. A sztrájkban becslések szerint ötezer dolgozó vesz majd részt, amennyiben a kormányzat nem tárgyal velük érdemben erről a kérdésről- tudtuk meg Boros Péternétől, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazotttak és Közszolgálati Dolgozó Szakszervezetének elnökétől.

Nagy reményekkel indultak neki a 2016-os évnek az önkormányzati dolgozók, hiszen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter januárban bejelentette, a területi közigazgatásban dolgozók számára bevezetik az új életpályát, amely július 1-jétől minimum harmincszázalékos béremeléssel jár. Utána nem sokkal jött a hír, hogy ennek a béremelésnek bizony ára van: hatezer járási és a kormányhivatalokban dolgozó állása. Lázár János ekkor már arról beszélt: ha 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben, 2018-ig.

De a kormány nem sokkal rá bejelentette, hogy egy egységes állami tisztviselői kart hoz létre, és a fizetéseket megemeli. Ennek érdekében új törvényt is alkottak, amiben meghatározták, hogy kiket nevezhetünk a jövőben állami tisztviselőnek az eddigi kormánytisztviselők közül. Ennek következtében, míg a járási és kormányhivatalok dolgozói kaptak fizetésemelést, addig az önkormányzati dolgozók kimaradtak abból. Épp az önkormányzati dolgozók, akiknek nyolc éve nem nyúltak a béréhez. Így az előzetes ígéretekkel szemben 110 ezer helyett 16 ezer közszolga bérét emelték csak meg.

Boros Péterné HR-krízisre figyelmeztetett még nyár elején. Kiemelte: mindez azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz áramlik át a munkaerő és humánerőforrás-krízis jön létre az önkormányzatoknál. Már most is jelentős a munkaerőhiány, nagy a fluktuáció, a feladatok ellátása akadozik. járási hivataloknál 2,5 - 5 százalék között mozog a betöltetlen állások száma. A szakszervezeti vezető akkor azt mondta, hogy a kormány éppen emiatt nem hajtja végre a 10 százalékos létszámcsökkentést.

Az önkormányzati dolgozók az általános béremelés elmaradása és a nagy munkaerőgondok miatt június 22-én tartottak egy kétórás figyelmeztető sztrájkot. A munkabeszüntetéshez a polgármesteri hivatalokban lévő alapszervezetek közül több, mint száz csatlakozott, ami az érintett munkavállalók mintegy 15 százalékát jelenti.

A követelésük azonban süket fülekre talált. Az ígéretek ellenére nem került sor tárgyalásra. Ezért most szeptember közepén egész napos munkabeszüntetést tartanak az önkormányzati köztisztviselők. Így akarják kikényszeríteni a bértárgyalást. Rogán Antalt minisztert jelölték ki tárgyalófélnek.

„Azért sztrájkolunk, mert ha ezt nem tennénk, akkor kiürülnének a hivatalok. A járási hivatalokban dolgozó kollégáinkért folytatott bérharcunk eredményes volt, ott 30 százalékos emelésben részesültek a kollégák szerencsére, de ezzel kialakult egy munkaerő-piaci vákuum, mert a kormányzat semmilyen módon nem kívánja, legalábbis eddig úgy nyilatkozott, elősegíteni az önkormányzati dolgozók keresetének rendezését” - mondta a HR portálnak Boros Péterné.

A szakszervezet továbbra is egységes bérrendezést követel. Azt szeretnék, ha átlagosan 30 százalékkal emelnék meg a bérüket októbertől. „Készítettünk egy törvénytervezetet is, amely átmenet az köztisztviselői törvény és az állami tisztviselői törvény között, amibe ezt a bérkövetelésünket beleírtuk. Minden önkormányzati köztisztviselő keresetének rendezését szeretnénk elősegíteni ezzel a 30 százalékkal. Az ügyfelek érdekében tesszük ezt, hogy helyben tudjanak ügyet intézni, mert lassan nem lesz, aki kiszolgálja őket az önkormányzati hivatalokban” – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Még mindig van olyan közszolga, aki bruttó 218 ezer forintot keres, vagyis nettó 155 ezer forintot visz haza havonta. Tehát még mindig dolgozói szegénység fenyegeti a közszolgákat, így a bérek megfelelő szintű emelésére feltétlenül szükség van.

Napokon belül kitűzik a sztrájk pontos időpontját is, melynek előkészítésén gőzerővel dolgozik a szakszervezet, mondta Boros Péterné. A HR Portal úgy tudja, szeptember 14-én szüntetik be a munkát. Így ha azon a napon ügyet szeretnénk intézni, nem fogunk tudni, hacsak nem minősül halaszthatatlannak. Úgy számolnak, hogy ötezren szüntetik be majd a munkát.

Korlátozott sztrájkjog érvényesül

„Minden dolgozónak, aki a sztrájkban részt vesz, aláírásával kell ezt igazolnia, amit nem hozunk senkinek a tudomására, az iratot elzárják a hivatalokban egy páncélszekrényben. És csak a bíróságnak adják át, amennyiben sztrájkkal kapcsolatban peres bírsági eljárásban kerül sor” – hívta fel a figyelmet az érdekvédő.

Arra a kérdésre, hogy mit történik akkor, ha nem lesz eredménye a sztrájknak, Boros Péterné úgy nyilatkozott, nem szeretne ebbe a feltételezésbe belemenni, várják a kormány megkeresését.

A kormány által bejelentett 35 ezer helyett legfeljebb 2500-3000 forintot kapnak a védőnők. Szeptemberben jöhet a sztrájk - adta hírül a Népszabadság. A kormány ugyanis nem közvetlenül a védőnők bérét emelte meg ennyivel, hanem a védőnői tevékenységre jutó finanszírozást. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a pluszpénzt a szolgáltatóknak utalja, jogszabály szerint viszont ennek csak 12 százalékát kötelesek kifizetni a védőnőknek - írta a lap. Így hiába a jól csengő kommunikáció, a gyakorlatban nettó 2500 forinttal emelkedett a védőnők bére.

Follow hrportal_hu on Twitter