Körkép a munkaszüneti napokról

A hazai munkaszüneti napokról az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szokott dönteni, méghozzá jó előre, lehetőleg az előző év felére eső egyik tárgyaláson. Igazából itt nem is magukról az ünnepnapokról, hanem a naptári napok előrehaladása miatt keletkező "lyukas napokról" rendelkeznek, hiszen szinte mindegyik ünnepünk tolódik az évek során. Ennek köszönhető például az, hogy ha csütörtökre esik egy munkaszüneti nap, a pénteki napot dolgozzuk le egy előző szombaton, hogy négynapos hosszú hétvégén pihenhessük ki magunkat. Sajnos azonban ha egy nemzeti vagy egyházi ünnep hétvégére esik, már nem ilyen előzékeny az állam, ilyenkor ugyanis az extra szabadnap "elveszik", szemben például Franciaországgal, ahol a vasárnapra eső munkaszüneti napokat - húsvét és pünkösd kivételével - hétfőre teszik, hogy minden évben ugyanannyit pihenhessenek a dolgozók. Itt egyébként 13 munkaszüneti napot élvezhetnek az emberek, a szokásosnak mondható ünnepek mellett (újév, húsvét, munka ünnepe, pünkösd, mindenszentek, karácsony) megtartják a Nagyboldogasszony ünnepét, az áldozócsütörtököt, a forradalom napját (vagy ahogy ott mondják, Bastille napot), és a november 11-i fegyverszünet napját (az I. világháború befejezését). Karácsony másnapját (december 26.) viszont csak az elzászi Moselle megyében ünneplik, ahogy a nagypénteket is.

Keleti szomszédjuknál, a németeknél kicsit bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis az egyházi és a nemzeti ünnepeket (például német egység napja - október 3.) regionális munkaszüneti napok egészítik ki. Baden-Würtembergben például a vízkeresztet ünneplik (január 6.), Bajoroszágban a Nagyboldogasszonyt (augusztus 15.), Szászországban az imádság és bűnbánat napját (november 22.), Brandenburgban pedig a reformáció napját (október 31.). A sok regionális ünnep miatt viszont karácsony előestéje (december 24.) és a szilveszter (december 31.) nem minősül munkaszüneti napnak, igaz, nincs is nagyon szükség rá, tekintve, hogy ennek ellenére minden bank és üzlet zárva tart.

A következetlenség magasiskolái

Hollandia munkaszüneti napjain még ennél is nehezebb kiigazodni, s még nem is az okozza a káoszt, hogy a szokásosnak mondható ünnepeken (újév, húsvét, pünkösd, karácsony) kívül megtartják az áldozócsütörtököt és a nagypénteket. Április 30-án, a Királynő napján ugyanis mindenki leteszi a munkát, hogy a királynő születésnapját ünnepelje, azzal azonban, hogy melyikét, tulajdonképpen senki nem foglalkozik: a személyi kultuszt idéző szokást 1891. augusztus 31-én vezette be Wilhelmina hercegnő, hogy ezzel a szabadnappal is erősítse a nemzet egységét. A jelenlegi királynő, Beatrix azonban január végén született, s mivel nem akarták a téli fagyoknak kitenni a mulatozó lakosságot, ezért édesanyja, Julianna születésnapját vették alapul, amely április 30-ára esik. Ilyenkor egyébként az egész ország narancssárgába borul, az emberek pedig adómentesen árulhatják portékáikat az utcákon, óriási forgalmat generálva ezzel a gazdaságnak. Vélhetően az április végi mulatság miatt sem ünneplik május elsejét, szemben május 4-ével és 5-ével (a II. világháború hallottainak emléknapja és a felszabadulás ünnepe), amelyek bár sosem voltak munkaszüneti napok, mégis, a legtöbb munkahelyről tüntetőleg távol maradnak az emberek. További nemhivatalos ünnepnap december 5-e, ekkor jön el ugyanis Szent Miklós a gyermekekhez, ajándékkal vagy virgáccsal a puttonyában.

Nagy-Britannia szintén nem a következetességéről híres, az egyes országrészek ugyanis saját maguk rendelkeznek munkaszüneti napjaikról, kisebbfajta problémákat okozva ezzel a gazdaságnak. Skóciában például megünneplik január 2-át is, húsvét hétfőt viszont nem, az augusztusi "Bank Holiday-t" (amely hivatalosan csak a banki alkalmazottaknak szabadnap, az emberek többsége azonban mégsem megy munkába) pedig augusztus első hétfőjére teszik, szemben az angol és a wales-i gyakorlattal, amely augusztus utolsó hétfőjét jelöli meg. Ilyen "Bank Holiday-ben" egyébként tavasszal is részesülnek a britek, rendszerint május utolsó hétfőjét szabaddá téve ezzel. További nagy ünnepük még Szent Patrik napja (március 17.), amelyet ugyan csak az Észak-Ír Köztársaságban kezelnek munkaszüneti napként, mégis ilyenkor szinte az egész szigeten leteszik a munkát az emberek.

Ausztria: a hithű állam

Ausztria munkaszüneti napjait alapvetően a vallás határozza meg, a nálunk is megtartott keresztény ünnepek mellett ugyanis nem dolgoznak vízkereszt, áldozócsütörtök, nagypéntek, valamint Úrnap idején (amelyen az úrvacsoráról, Jézus utolsó vacsorájáról emlékeznek meg). Munkaszüneti nap továbbá Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) napja. Érdekesség viszont, hogy december 26-át nem karácsony másnapjaként, hanem Szent István diakónus, az első mártírhalált halt szent ünnepeként tartják számon (nem azonos a mi Szent István királyunkkal). A sógoroknak egyébként mindösszesen egy nemzeti ünnepük van, október 26-a, amelyen az ország örökös semlegességét hirdető 1995-ös szövetségi törvényt idézik fel.

A munkaszüneti nap a közszolgák kiváltsága

Az Amerikai Egyesült Államokban nincsen a szó klasszikus értelmében vett munkaszüneti nap, az arról szóló rendelkezések ugyanis csak a szövetségi alkalmazottakra érvényesek, a magánszektorban dolgozók pihenőnapjait a munkaadók határozzák meg. Mindezt azzal próbálják ellensúlyozni, hogy ha egy munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor hétfőn, ha szombatra, pénteken nem kell dolgozniuk a közszolgáknak, s így talán a versenyszférában dolgozóknak sem. A szövetségi ünnepek közül (újév, emlékezés napja, függetlenség napja, munka napja, hálaadás, karácsony, Martin Luther King napja, elnökök napja, Kolombusz napja, veteránok napja) általában csak az első hatot szokták kiadni a magánvállalkozások, bár nem ritka az sem, hogy megtoldják a november negyedik csütörtökére eső hálaadás utáni péntekkel is. Nem ennyire egyszerű azonban az amerikai rendszer, hiszen az egyes államok a szövetségi ünnepek mellett (amelyek mind az 50 államban kötelezően meg kell tartani) önálló hatáskörben kijelölhetnek további jeles napokat, amelyeket kizárólag az adott területen kell megünnepelniük az embereknek. Ilyen például Missouri-ban a Truman nap (május 9.), vagy Alaszkában az Alaszka nap (október 18.).

Dolgos nép a magyar

Összességében nézve hazánk a maga 10 munkaszüneti napjával szinte valamennyi fejlődő és fejlett országtól elmarad, Európában egyedül Hollandia (8 nap), Románia (7) és Bosznia-Hercegovina (4) állampolgárai érhetik be kevesebb szabadnappal. Ez a rangsor vélhetőleg 2009-ben sem fog változni, legalábbis ha Magyarországon múlik, biztosan nem. A júliusi OÉT-megegyezés alapján ugyanis 2009-ben továbbra is 10 munkaszüneti nappal és három négynapos hosszú hétvégével gazdálkodhatunk (január 1-jei, augusztus 20-ai és december 24-ei csütörtöki kezdéssel, cserébe pedig dolgoznunk kell a január 10-i, augusztus 29-i és december 19-i szombatokon). Addig pedig örülhetünk, hogy az október 24-ei pénteken és a december 24-ei szerdán nem kell munkába állnunk az október 18-ai, illetve a december 20-ai szombat munkanappá való nyilvánítása miatt.

Paraszt Imre, HR Portal