Krízisben Magyarország foglalkoztatása

Nem tud kilendülni a holtpontról a magyarországi munkaerőpiac:
7,5-8 százalék közelében megrekedt a munkanélküliségi ráta, rendkívül alacsony a foglalkoztatási szint, a rendelkezésre álló állami pénzek pedig érdemben nem növelik az új munkahelyek számát. "Magyarország egyik legfontosabb gazdasági problémája ez" - fejtette ki a Magyar Hírlapnak Németh Dávid, az ING makroelemzője.

Németh Dávid hozzáfűzte: Magyarországon a 15-64 éves korosztály alig 57 százaléka dolgozik, szemben a kelet-közép-európai uniós tagok átlag 62 százalékával és messze elmaradva a nyugat-európai uniós tagok 67, 5 százalékától.

Ha a feketegazdaság részarányát 15-20 százalékosra becsüljük a nemzetgazdaságon belül, akkor 6-700 ezer ember valószínűleg be nem jelentett munkakörben dolgozik - mondta az elemző. A munkaerő-kínálat szűkössége mellett az állami ellátórendszer is problémát okoz.

Több olyan intézményi akadály is van, amely a gyenge gazdasági teljesítmény mellett visszaveti a munkaképes korban lévő lakosság munkavállalási hajlandóságát.

A megyei szinten szerveződő munkaügyi rendszer alapvetően inkább munkanélküli-rendszernek mondható. Tevékenységének középpontjában az áll, hogy adatbázist tart fenn azokról a munkát keresőkről, akik a központokban regisztráltatják magukat. Nem sok információval rendelkeznek azokról, akik már nem keresnek munkát, és csupán homályos ismereteik vannak az adott térség munkaerőpiacának várható alakulásáról.

Ezeket az állításokat az ICEG kutatóintézet e témában készített összefoglalója is alátámasztja, amely szerint az állami, úgynevezett passzív ellátások egy része (előnyugdíj, rokkantnyugdíj) visszafordíthatatlanul csökkenti a munkaerő-kínálatot.

Az ING elemzője szerint a segélyezés, illetve különféle juttatások helyett átképzési programokkal kellene ösztönözni az állástalanokat arra, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ha évente átlagosan ötvenezer munkahely "fehéredne ki", akkor is legalább tíz évre lenne szükség ahhoz, hogy érdemben javuljon a helyzet.

A legnagyobb szakadék az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében mutatkozik. A hazai foglalkoztatási krízisre az Európai Bizottság is rámutatott 2007. decemberi értékelésében, amely a tagállamok teljesítményét vizsgálta az EU lisszaboni stratégiájának teljesítésében.

Magyar Hírlap