Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 2 hónapja

Különleges csapatépítő: a magyar népszokások nyomában

Egy csapat helyes dinamikája nem minden esetben alakul ki magától, köszönhetően az emberek különböző életkorának és érdeklődési körének. A csapatépítés azonban éppen arra ad lehetőséget, hogy az egymástól túlságosan is különböző emberek megtalálják egymásban a közös vonásokat. Ezért nagyon is fontos az ilyen eseményeket komolyan venni, amihez sok esetben étel és ital tökéletesen elegendő. Azonban a sokadik alkalom után érdemes valami újat kipróbálni, és erre a magyar kultúra remek lehetőséget kínál.

images

Édesség és szaloncukor

Ki ne szeretne valamilyen fajta édességet. A különböző szaloncukor és csokoládékészítő kurzusok nem csak beszélgetésre kínálnak alkalmat, de az egymás mellett végzett munka miatt sikerélménye is lehet az embernek. Az ilyen csapatépítés során mindenki saját maga készítheti el a kézműves finomságot. Az alkalom részeként meg lehet tanulni a csokoládéöntést, a temperálást, a krém elkészítését és a töltést is. Természetesen ez kurzustól függően változhat, hiszen más folyamatokra és összetevőkre van szükség egy bonbon elkészítéséhez, mint egy szaloncukornál vagy egy macaronnál.

A szaloncukor magyar édesipari termék, ami viszonylag különlegesnek számít. A cukrot csokoládéval vonják be, majd azt szemenként valamilyen díszes papírba csomagolják be. A különböző felmérések szerint karácsonykor szinte minden háztartásban megtalálható a szaloncukor, amit nagy mennyiségben vásárolnak meg. Átlagban akár kilós tételekről is szó lehet. Tény, hogy az édességet nem szabad túlzásba vinni, de az ünnepi időszak alkalmával a szaloncukor készítése kellemes kikapcsolódás lehet az év végi hajtás kellős közepén.

Szabadtéri néprajzi múzeum: a skanzen

Az olyan településrészeket nevezzük szabadtéri néprajzi múzeumnak vagy skanzennek, amelynek lényege, hogy az adott helyszínt a lehető legtöbb sarkalatos pont alapján a történelmi korszakhoz hűen mutassanak be. A világ első skanzenjét a stockholmi Djurgardenben nyitották meg 1891-ben. Ennek a múzeumnak a mintájára Európa-szerte szinte mindenhol nyíltak ilyenek. Magyarországra német hatásra érkezett be valamikor az 1970-es években. Azóta hazánkban tizenkettő kiemelt szabadtéri néprajzi múzeuma nyílt. Ezek megtalálhatóak Szentendrén, Szennán, Zalaegerszegen, Szalafőn, Nyíregyházán, Szombathelyen, Ópusztaszeren, Székesfehérváron, Hollókőn, Nagyvázsonyban, Cigándon és Tihanyban.

Viszonylag szétszórva találhatóak meg az országban, ezért szinte bárhonnan könnyen megközelíthetőek. Ezek a településrészek szinte a legapróbb részletekig megpróbálják visszaadni az adott kort, vonatkozzon az iparművészetre, használati tárgyakra vagy egyéb szabadidős dolgokra. A skanzenbe való látogatás igazi séta a múltba, ahol az ember könnyen beleképzelheti magát az akkori idők körülményeibe. Néhány helyen a kihelyezett tárgyak kipróbálhatóak, de sok helyen ezt nem engedélyezik, ezért erről mindenképp érdemes tájékozódni. A házak mellett általában állandó és időszakos kiállításokat is szoktak tartani, amik leginkább a néprajzhoz, a folklórhoz és az iparművészethez köthetők.

A paprika: kalocsai és szegedi


A magyar ember már szinte észre sem veszi, de a paprikának komoly szerepe van a konyhánkban és a gasztronómiában. A különböző helységek és feldolgozó gyárak által tartott nyílt napok vagy zárt események során bárki megismerheti a paprika magyarországi történelmét, illetve bepillantást nyerhet a készítés folyamatába. A leghíresebb termékeket Kalocsa és Szeged gyártja már akár évszázadok óta, és azóta ez a két város felel a magyarországi termelés nagy részéért. Legyen szó akármilyen üzemlátogatásról, könnyen képet lehet kapni a paprika sokrétűségéről. A legismertebb típus az édesnemes, de a csemege, a félédes és a rózsa is közismert. Ezek a fajták általában kaphatóak csípős és édes verzióban.

A gyárlátogatás során biztosan szó esik az adott paprikafajta történelméről és a régmúltban való különböző felhasználási módjáról. Mindegyik régiónak megvan a maga sajátos terméke, ezért a specifkus részletekre nagy hangsúlyt helyeznek. Szóba kerül majd még a megfelelő zöldségek kiválogatása, az őrlemény pontos elkészítése és a szárítás, majd az őrlés folyamata is.

Várjátékok

A várjátékok napjainkban igen népszerű szabadidős tevékenységnek számítanak, ahol szinte mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A rendszerváltás után váltak ismertté és népszerűvé, ami talán annak köszönhető, hogy az embereket mindig is érdekelték a látványos, hagyományőrző momentumok. Az ilyen eseményre kisgyerekektől kezdve az idősig bárki ellátogathat. A programok között biztosan szerepel valamilyen magyar jellegű haditorna vagy hadgyakorlat, ami szorosan összefügg az adott vár történelmével. A hagyományőrző egyesületek produkciói mellett zeneszámok, kisebb színházi előadások, vásárosok is kísérik, de nagy hangsúlyt fektetnek még a helyi történelmi ételekre és italokra. A várjátékok bár eredetileg a középkori lovagi erények tiszteletére jöttek létre, de manapság az ilyen eseményeken már leginkább a helyszínnel megesett régmúlt eseményeire emlékeznek. Bemutatják a múlt lakosainak életét, megpróbáltatásait és művészetét. Mivel az utóbbi időben fellendült a magyarországi várak felújítása, ez egy remek lehetőség az építészeti örökség ideiglenes felhasználására. A híresebb várjátékok megtalálhatóak Boldogkőn, Cseszneken, Diósgyőrön, Egerben, Kőszegen, Hollókőn, Kisnánán, Siklóson, Tatán és Visegrádon.

A csapatépítő megfelelő alkalom lehet a csapattagok összehozására, főleg valamilyen különleges esemény kapcsán. A magyar történelem és népszokások kimeríthetetlen tárházában bárki megtalálhatja a kedvére valót. Hűvösebb, esős időben a szaloncukor és csokoládékészítés könnyen szóba jöhet, míg jóidő esetében a várjátékok, a skanzen megfelelő szórakozást nyújthat.

Fotó:
Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár