Lázadnak a közmunkások Szabolcsban

Nem értek egyet azzal a törvényi szabályozással, amely előírja, hogy az álláskereső, vagy a közfoglalkoztatott köteles elfogadni az állami közfoglalkoztatási szerv által részére felajánlott megfelelőnek nyilvánított munkahelyet. Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához - így kezdődik az a petíció, amelyet több mint ötvenen írtak alá Tiszavasváriban, zömmel az úgynevezett „bűdi városrészben” élő romák közül.

Korábban közülük akart tucatnyi közmunkást átirányítani a munkaügyi központ egy közeli baromfi-feldolgozóba, de senki sem akarta vállalni a részben megerőltető, részben pedig kiszámíthatatlan munkakörülményeket, amiért alig pár ezer forinttal kaptak volna többet, mint a közmunkában - írja a Népszava.
A közmunkások a pár ezer forintos többletért viszont elvesztették volna a közétkeztetési lehetőséget, meg a lakhatási támogatást is, amit közmunkásként megkapnak. Érdekvédelmükre egy Budapesten élő, szintén roma származású szakértőt kértek fel, aki közösségépítő programot is szervezett Tiszavasváriban, „Haladjunk!” elnevezéssel. Horváth Ferenc fogalmazta meg azt a petíciót is, amelyben leírták: szerintük senki nem kényszeríthető olyan munkáltatóval munkaviszonyba, akivel munkaszerződést nem kötött és nem is kíván kötni, akinél munkát végezni egyáltalában nem akar.

Követelték, hogy az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen törvényi szabályozást töröljék el, s álláskeresőként vagy köz-foglalkoztatottként mindenkinek a saját személyi döntési körébe tartozzon, elfogadja-e a részére felajánlott megfelelő munkahelyet, vagy sem. A petícióban azt is kérték: vegyék őket emberszámba, és tekintsenek úgy rájuk, mint a saját helyzetüket mérlegelni képes felnőtt emberekre. Írtak a tiszaújvárosi járási hivatalnak is, amelynek osztályvezetője úgy reagált: a közfoglalkoztatás átmeneti forma, amelynek elsődleges célja, hogy az abban részvevők később visszakerülhessenek a „normál” munkaerőpiacra. Hozzátette: a baromfi-feldolgozós állásokat is ilyen lehetőségként ajánlották fel. Sajnálatosnak nevezte, hogy az embereket „felhergelték”, miközben ezzel a megélhetésüket is veszélyeztették, ha ugyanis visszautasítanak egy felajánlott, az előírásoknak megfelelő munkahelyet, három hónapra ki kell zárni őket a közfoglalkoztatásból.
Horváth Ferenc szerint, ha egy, a szabadságától megfosztott, börtönben lévő embert a belegyezése nélkül nem vihetnek külső munkára, akkor ez az „alapjog”, vagyis a választás lehetősége talán járna a cigányoknak is. Azzal természetesen mindenki egyetért - maguk a romák is -, hogy a közmunka helyett jobb a rendes állás. De azt már nem fogadják el, hogy bármilyen munkát kénytelenek elfogadni, máskülönben minden, az államtól addig kapott támogatásukat elveszítik. A baromfi-feldolgozós ügyben végül sikerült megnyerniük a csatát, mert a munkáltató, látva az ellenállást, nem vállalta fel a konfliktust, s azt se kockáztatta, hogy netán később az üzemben szabotálják el a munkát a felvettek. Így gyakorlatilag minden kiközvetített ember kartonjára ráírták, hogy alkalmatlan, így - miként egy érintett fogalmazott - „csendben lefolyt” a történet. Ám mivel nem zárható ki, hogy újabb hasonló eset következik - rebesgetik, hogy most mezőgazdasági idénymunkákra válogatnának a környékben a közmunkások közül -, megfogalmazták a törvényi változást követelő petíciót, amit el is juttattak az alapjogok biztosához.

Zagyva Gy. Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik alapítója, volt jobbikos országgyűlési képviselő most az eddig jobbikos vezetésű városban a közmunka-program felelőse. Azt ő sem támogatta, hogy a közmunkásokat elvigyék a baromfi-feldolgozóba, mert emiatt a város felé vállalt karbantartási munkákat nem tudták volna teljesíteni. Szerinte a közmunkaprogramokból azok élnek legjobban, akik a különféle képzéseket levezénylik.

A fennálló jogszabályok szerint ma, ha a közfoglalkoztatott a járási hivatal által felajánlott munkahelyzet nem fogadja el:

- 3 hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból,

- törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából (újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 napot követően kerülhet sor);

- meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát

Népszava