Nálunk a titkos fizetések jellemzőek

A kutatásban milyen területet jelölt ki a maga számára?

Kutatásaimban két területre koncentrálok. Egyrészt a vállalatokon belül tapasztalható valódi bérkülönbségek feltárására, másrészt az országok között fellelhető bérkülönbségek elvándorlásra gyakorolt hatására.

Magyarországon milyen feltételek adottak egy ilyen kutatáshoz?

A bérek vizsgálata kockázatos kutatói feladat. A fizetés kérdése ugyanis egy meglehetősen kényes téma, mindamellett, hogy elengedhetetlenül fontos beszélni róla több szempontból is. A nemzetközi gyakorlatban, a vállalati szférában például egyre több cégnél jellemző a transzparencia, vagyis az, hogy a fizetések teljesen nyilvánosak a cégen belül. Úgy vélem, Magyarországon nem ez a bevett gyakorlat. Inkább a titkos fizetések jellemzőek, aminek sokszor éppen az az oka, hogy nagyon egyenetlenek a bérek, óriásiak a különbségek még ugyanazon munkakörökön belül is. Szerintem az egyenlőtlenség csökkentésének egyetlen fenntartható módja az egyenlőtlenség növekedését alátámasztó bérdifferenciák bővülésének megállítása.

Köztudott, hogy a külföldi munkavállalást elsősorban a hazai és a külföldi bérek közötti óriási különbség ösztönzi. Bár az elmúlt évtizedben látványos volt a bérfelzárkóztatás a közép- és kelet-európai országokban - mutatja mindezt a minimálbérek és az átlagbérek folyamatos növekedése hazánkban -, a magyar bérek ennek ellenére jelentősen elmaradnak az uniósoktól. Egy 1042 fős mintán végzett kutatásomból megállapítást nyert, hogy a magyarok külföldi munkavállalásuk során átlagosan 5-ször több bérjövedelemhez jutnak, és ez kivándorlást eredményez. A kutatás eredményei választ adnak a kérdésre, milyen nettó bérek lennének elfogadhatók Magyarországon. Legalább 361 ezer forintos nettó átlagbér állíthatná meg a kivándorlást.

Nettó átlagbérek megítélése különböző dimenziók mentén (Ft)
Forrás: Nagy Z. B., 2017 (N=1042)

Az igazságos bérkülönbségekről is kérdezett a kutatásban. Ön mekkora különbséget tart elfogadhatónak?

Az egyenlőtlenséggel kapcsolatos aggályok valóban a társadalmi igazságosság alapvetőbb aggodalmaira is felhívják a figyelmet. Nagy kérdés vetődik fel a tekintetben is, hol húzhatunk természetes határt az igazságos és igazságtalan jövedelem-egyenlőtlenség között, valamint hogyan mérjük, milyen mérőszámmal fejezzük ki a differenciákat.

Kutatásainkban szerzőtársammal, Dr. Tóth Gergely professzor úrral a jövedelemegyenlőtlenség úgynevezett természetes határát keressük, azaz az emberek számára adott körülmények között még elfogadható, magyarázható mértéket. Több százszoros bérkülönbség alkalmazott és alkalmazott között nem járható út, ebben biztos vagyok. Vélekedésünk szerint a tízszeres különbség még megmagyarázható arány, például tudás, tapasztalat, felelősség stb. alapján.

A külföldi munkavállalást elsősorban a hazai és a külföldi bérek közötti óriási különbség ösztönzi, ezért úgy vélem, van a migrációnak egy új, kevéssé analizált változata is, amellyel az egyenlőtlenség természetes határa vizsgálható.

Tud követendő példákat említeni?

Léteznek már olyan vállalatok, amelyek bérpolitikájukat belső szabályzatban határozzák meg, amelyek további érdekes kutatási kérdéseket vetnek fel, pl. milyen jellegű bér-arányok figyelhetők meg; transzparencia vagy titkos fizetések a jellemzők stb.

Kutatásomban áttekintést adok néhány ilyen nemzetközi jó gyakorlatról, ahol kifejezetten az optimális bérarányokra vonatkozóan találunk információkat. A hazai 105 fős nem reprezentatív vállalati mintából az derült ki, hogy a megkérdezett felsővezetők 23,8%-a ismer hasonló hazai példákat. Az ilyen, ún. „felelős foglalkoztatók” mindenképpen követendő példák lehetnek a vállalkozások számára.

Milyen célokat fogalmazott meg, folytatja a kutatást?

Eddigi eredményeink kijelölik egy nagyszabású hazai kutatásnak a megfelelő célirányait: a felelős vállalatvezetés témakörét vállalatvezetők és alkalmazottak véleményére alapozva kívánjuk a jövőben megismerni. Kifejezett célunk a CEO-k és a közép-felsővezetői kör megszólítása, véleményének megismerése.

Kit javasol következő interjúalanynak?
Dr. habil. Berke Szilárdot ajánlom, a Kaposvári Egyetem dékánhelyettesét, kiváló író és vállalati stratégia, a személyes menedzsment és vezetés elismert kutatója.

Kozák Jánosné emberi erőforrás tanácsadó, a SZIE GTK volt hallgatója

Nyitókép: Pixabay

A cikk a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a HR Portal együttműködésének keretében jelent meg, Dr. Budavári-Takács Ildikó, a Pszichológia Tanszék Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet tanszékvezető egyetemi docensének szakértői közreműködésével.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Legalább 361 ezer forintos nettó átlagbér állíthatná meg a kivándorlást
2. oldal - Nálunk a titkos fizetések jellemzőek