Sehogy sem jön ki a matek: hogyan lesz egymillió forint a magyar átlagbér 2028-ra?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a már megszokott KKV hitelprogramokat, lakásépítési terveket és „jövedelempolitikát”. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs még egy olyan európai ország rajtunk kívül, ami ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a csak részben a kormányzat által befolyásolt átlagbért - írja sajtóközleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A miniszter 2028-ra egymillió (pontosabban „csak” 970 ezer) forintos bruttó átlagbért „tervez”, valamint ezer eurós minimálbért. A miniszter korábbi terve, miszerint 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50%-át, a konferencián bemutatott adatok alapján nem fog megvalósulni: 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér az átlagkereset (874 ezer Ft) 43%-át fogja kitenni, ahogy 2028-ban is. Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbérnövekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 Ft/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben - fejtik ki a GKI elemzői.
Kumulált minimálbér és reálkereset változás (2010=100)
Forrás: KSH
Annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak, évi 10,5%-os átlagbér emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül a GKI számításai szerint. Ez a kormány 3%-os inflációs várakozásaival számítva 7%-os reálkereset növekedést jelent. Azonban a miniszter saját szavai szerint is csak 5%-os reálbér növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10%-os helyett. Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átlagbér növekedési cél tartásához minden állami alkalmazott bérét is ilyen ütemben kellene növelni, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen kigazdálkodható célnak tűnik. Egy másik szcenárió szerint, amennyiben végrehajtja a kormány az állami alkalmazottak fizetésének emelését, a 2-3%-os GDP arányos költségvetési hiány nem lesz tartható. S persze az árfolyam sem! - teszik hozzá a GKI szakértői.
A tervek szerint a következő négy évben mindössze 5%-kal (évi 1,2%-kal értékelődik) le a forint az euróhoz viszonyítva, a GKI szerint ez több szempontból is nehezen elképzelhető. Egyfelől csak az idei évben 5,5%-kal gyengült a hazai deviza. Másfelől, amennyiben nem gyengülne tovább a forint, az exportáló vállalatok az évi 8%-os euróban mért bérköltségnövekedést termelékenység növekedésből (vagy a profitjuk csökkentéséből) kellene kigazdálkodniuk. Könnyen belátható, hogy rövidtávon, az egyébként is termelékeny, exportáló nagyvállalatok nem fognak tudni elérni ekkora termelékenység növekedést, így várhatóan kivonulnak az országból (más régiós országba is könnyen áthelyezik termelésüket a vállalatok), oda, ahol kiszámíthatóbb a jogszabályi környezet, és kevesebb az egyedi, gyors jogszabályváltozás.
Összefoglalva elmondható, hogy a miniszter tervei ellentmondásosak, ami megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek - olvasható a GKI sajtóközleményében.
- 2024.12.122024.12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808 Részletek Jegyek
- 2024.12.31Gazdasági teljesítmény mérése - E-learning és konzultáció Ajánljuk mindazoknak, akik gazdasági területen dolgoznak vagy ezzel ismerkednek, és érdeklődnek a számvitel által nyújtott lehetőségek iránt. Továbbá azon controllerek, vezetők számára, akik döntés előkészítésben vesznek részt, és szeretnék átlátni a beszámolók által kínált mutatószámok jelentőségét, szerepét. Részletek Jegyek
Év végéhez közeledve a bértervezési folyamatok folyamatosan zajlanak. Sok munkahelyen az éves teljesítményértékeléskor dől el, milyen... Teljes cikk
Magyarországon jelenleg 17,5 százalék a gender pay gap – vagyis a férfiak és nők közötti bérszakadék, ez 5%-kal magasabb, mint az uniós átlag.... Teljes cikk
Megszületett a bérmegállapodás. 2025-től a minimálbér 9%-al (290 800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú... Teljes cikk
- Így gyorsult fel az infláció az OECD-ben 6 napja
- Nagy Márton: A legnehezebb kihívás az európai munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő hiányának kezelése 1 hete
- A brit munkavállalók több mint fele nem használja ki az összes szabadnapját 3 hete
- Így áll az átlagfizetés Romániában a magyarhoz képest 3 hete
- Nagy István: többen dolgoznak a magyar agráriumban, mint a rendszerváltozáskor 1 hónapja
- Mutatjuk, mennyi volt a diákmunkások átlag órabére 2024 nyarán 2 hónapja
- Munkaadók: az átlagbérek jelentősen lassabban nőhetnek, mint a minimálbér 2 hónapja
- Fiatalokért felelős helyettes államtitkár: a vállalkozóvá váláshoz szükséges tanulást nem lehet elég korán kezdeni 2 hónapja
- A britek nagy része szabadidejében is dolgozik, ez a korosztály tud a legkevésbé elszakadni a munkától 2 hónapja
- 970 euróra nő a minimálbér és hosszabb lesz a szülési szabadság Horvátországban 2 hónapja
- Ezt gondolják a vállalkozók és a munkáltatók az 1000 eurós minimálbér tervéről 2 hónapja